A kolozsvári beszélgetés résztvevői: Kokoly Zsolt jogász, médiajogi szakértő, Kis Júlia ügyvéd, a Jogaink Egyesület elnöke, Székely Barnabás minősített adatvédelmi szakértő, AI-etikai tanácsadó
Fotó: Kiss Judit
Egyre gyorsabban fejlődik a deepfake technológia, aminek nemcsak pozitívak a következményei, hiszen számos társadalmi, gazdasági, politikai területen használhatják fel félreinformálásra, manipulálásra, megtévesztésre, sőt, személyiségi jogok is sérülhetnek, emberek jó hírneve is veszélybe kerülhet. Adatvédelmi szakértő, ügyvéd és médiajogi szakértő is megosztotta meglátását a jelenséggel kapcsolatban Kolozsváron. Azt is elmondták, hogy a technológia szélsebesen fejlődik, a hozzá kapcsolódó jogszabályalkotás annál lassabban, ezért a felhasználók részéről mindig nagy körültekintésre és óvatosságra van szükség.
2025. augusztus 30., 18:442025. augusztus 30., 18:44
2025. augusztus 30., 18:502025. augusztus 30., 18:50
Hogyan formálja a deepfake a világunkat, és mik a megtévesztésre, dezinformációra is gyakran használt, egyre jobban fejlődő technológia veszélyei – erre vonatkozóan osztották meg meglátásaikat, javaslataikat kolozsvári szakértők. A deepfake technológia izgalmas és gyakran megdöbbentő világáról Kis Júlia ügyvéd, a Jogaink Egyesület elnöke, Székely Barnabás minősített adatvédelmi szakértő, AI-etikai tanácsadó, tech jogász, a Privacy Pro SRL alapítója, valamint Kokoly Zsolt jogász, médiajogi szakértő, a Sapientia egyetem adjunktusa osztott meg figyelemfelkeltő meglátásokat. A Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott panelbeszélgetésen
Illusztrációként azt a deepfake-fotót villantották fel, ami pár hónappal ezelőtt bejárta az internetet, és amit sokan valódinak hittek első pillantásra: a kép Ferenc pápát ábrázolta egy fehér pufikabátban.
Deepfake technológiával készült a kép Ferenc pápáról, az ábrázolás bejárta a világhálót, amikor megjelent, sokan valódi képnek hitték
Fotó: Midjourney/Reddit
Mint elhangzott, ma már egy gombnyomásnyi távolságra van bárkitől a lehetőség, hogy deepfake videót készítsen bárkiről és bármiről: csak egy okostelefon kell hozzá. A deepfake kifejezés a deeplearnig (mélytanulás) és a fake (ál, hamis) szavak összeadódásából jött létre, a hiperrealisztikus képeket, videókat generáló technológia megjelölésére. A beszélgetést moderáló Iklandi Boglárka jogász elmondta,
Az is elhangzott, hogy a deepfake-videók 95 százaléka pornográf tartalom, olyan nők arcának felhasználásával, akik nem egyeztek bele a tartalom elkészítésébe, de hírességekről, politikusokról is készülnek a megtévesztésig valóságosnak tűnő, hamis tartalmak. Székely Barnabás elmondta, a deepfake-nek adatvédelmi szempontból a legszigorúbban védett kategóriába kellene kerülni.
Hozzátette, azért jogorvoslat is működik: a büntetőjog bünteti a csalásokat, a polgárjog a személyiségi jogokkal való visszaélést, és ha valakinek a jó hírnevével, személyével visszaélnek, azt lehet jelenteni a közösségi platformokon, ahol megjelent az illető tartalom, lehet sérelmi díjat követelni, jogorvoslatot kérni.
Kokoly Zsolt arról beszélt, hogy ha egy deepfake tartalom kikerül a világhálóra, annak nagyon nehéz eltüntetni a digitális lábnyomát.
büntetőeljárás indult ellene. Ilyenkor nemcsak a személyiségi jogok sérülnek, de a közérdek is” – mondta Kokoly Zsolt. Rámutatott, az új tanügyi törvény kitér ugyan a cyberbullying kategóriára, viszont a deepfake-tartalom nagyon gyorsan elterjed a világhálón, és lehetetlen féken tartani a terjedését: a közösségi médiában és magánbeszélgetéseken keresztül is gyorsan eljut sokakhoz.
így nem lehet elég gyorsan elég hatékonyan fellépni. Például a „vetkőztetős” alkalmazással készülő tartalmak közül ha el is érik egynek az eltávolítását, a hasonlóak gyorsan újratermelődnek” – mondta a média jogi szakértő.
A deepfake technológiával valóságosnak tűnő tartalmakat lehet létrehozni nagyon könnyedén
Fotó: Freepik.com
Mint kifejtette, a technológia nagyon gyorsan fejlődik, a jogszabályokat pedig annál lassabban lehet megalkotni, így amire érvénybe lépnének, gyakorlatilag el is avulnak. „Például két éve készül egy deepfake-re is vonatkozó törvénytervezet, az amire elkészül, el is avul a tartalma.
Kis Júlia ügyvéd elmondta, praxisában sok, a deepfake-kel kapcsolatos sérelemmel találkozik, de jóval több a hasonló eset, csak kevesen fordulnak ügyvédhez. „Az emberek nem mernek lépni, mert kellemetlen számukra az ügy, szégyellik, szeretnék maguk mögött tudni, ha gúnyos, lejárató tartalmat gyártott valaki velük kapcsolatban.
Azért is nehezek ezek az ügyek, mert nehéz bizonyítani, hogy ki gyártotta a tartalmat, a jogrendszer pedig nagyon le van maradva a technika fejlődéséhez képest” – magyarázta az ügyvéd. Hozzátette, jó, ha tudják az emberek, hogy igenis vannak jogorvoslati lehetőségek:
A politika terén is nagy mértékben használatos a deepfake technológia: a háborús propagandák, választási kampányok is nagy mértékben manipulálhatóak a segítségével. „Általában véve is egyre kevésbé bíznak az emberek a médiában, ha politikáról van szó, pláne. Románia számára kötelező az EU-s jogszabályok átvétele, de a mesterséges intelligenciára vonatkozó külön romániai szabályozás is működik:
Kifejtette, a deepfake-tartalmak több kategóriába eshetnek az EU-s szabályok szerint: a dezinformálás tiltott, ennek fő kritériuma a szándékos manipuláció, ami peres úton büntetendő. Második a félreinformálás kategóriája: ez nem föltétlenül szándékos, azonban a végeredménye negatív lehet, ha jogsértőre sikerül a tartalom. A harmadik a jogsértő tartalom, ilyen például a gyűlöletbeszéd vagy a gyermekpornográfia. A káros tartalmak kategóriájába azok a tartalmak tartoznak, amelyek mondjuk a gyermekek számára szorongást okozhatnak.
Kis Júlia arról is beszélt, hogy a kárt okozó deepfake-tartalmak miatt elsősorban a gyártók vonhatóak felelősségre, de a terjesztőket is felelősségre lehet vonni: ilyenkor a szándékosságot kell vizsgálni.
Például a Facebook és az Instagram automatikusan kizárja a meztelen fotókat, azonban más káros tartalmak felkerülhetnek. A társadalomnak jogos igénye, hogy a közösségi oldal védje meg a felhasználó jogait” – mondta az ügyvédnő. Az is lehangzott, hogy a ChatGPT-nek is meg kell jelölnie, ha AI-generált tartalomról van szó.
Az Ifjúsági Udvarban tartották a deepfake technológiáról szóló, érdekfeszítő kerekasztal-beszélgetést
Fotó: Kiss Judit
„A megjelölések azonban elkényelmesíthetik a felhasználókat: azt a hamis érzetet kelthetik, hogy ami nincsen megjelölve, az nem AI, holott ez nincsen így föltétlenül.
Egyetértett vele Kis Júlia is, aki szintén fontosnak tartja, hogy a gyerekeket megtanítsák a felnőttek a világháló és az egyes tartalmak körültekintő, kritikus használatára, hogy „ne higgyenek el mindent, amit látnak”.
Úgy fogalmazott, meg kell tanítani a fiatalokat több forrásból tájékozódni, fontosak az empirikus tapasztalatok is:
A deepfake technológia mesterséges intelligencia és gépi tanulás segítségével képes valósághű, de hamisított képeket, videókat és hangfelvételeket létrehozni
Fotó: Freepik.com
Székely Barnabás arról is beszélt, hogy egy friss, 30 ezer ember megkérdezésével készült felmérés eredményei azt mutatták nemrég: a megkérdezettek
Szó esett a beszélgetésen a mesterséges intelligencia pozitív lehetőségeiről is, hiszen nagy mértékben segítheti a kreativitást, a művészeti lehetőségeket kitágítja, segít az információk megszerzésében, stb.
A szakértők mindazonáltal felhívták az internethasználók figyelmét: igyekezzenek körültekintően, óvatosan kezelni a valóságot hiperrealisztikusan utánzó tartalmakat.
A romániaiak több mint háromnegyede – hetvenhat százaléka – a mesterséges intelligenciát (MI) gazdasági és társadalmi lehetőségként értékeli.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!