A kolozsvári beszélgetés résztvevői: Kokoly Zsolt jogász, médiajogi szakértő, Kis Júlia ügyvéd, a Jogaink Egyesület elnöke, Székely Barnabás minősített adatvédelmi szakértő, AI-etikai tanácsadó
Fotó: Kiss Judit
Egyre gyorsabban fejlődik a deepfake technológia, aminek nemcsak pozitívak a következményei, hiszen számos társadalmi, gazdasági, politikai területen használhatják fel félreinformálásra, manipulálásra, megtévesztésre, sőt, személyiségi jogok is sérülhetnek, emberek jó hírneve is veszélybe kerülhet. Adatvédelmi szakértő, ügyvéd és médiajogi szakértő is megosztotta meglátását a jelenséggel kapcsolatban Kolozsváron. Azt is elmondták, hogy a technológia szélsebesen fejlődik, a hozzá kapcsolódó jogszabályalkotás annál lassabban, ezért a felhasználók részéről mindig nagy körültekintésre és óvatosságra van szükség.
2025. augusztus 30., 18:442025. augusztus 30., 18:44
2025. augusztus 30., 18:502025. augusztus 30., 18:50
Hogyan formálja a deepfake a világunkat, és mik a megtévesztésre, dezinformációra is gyakran használt, egyre jobban fejlődő technológia veszélyei – erre vonatkozóan osztották meg meglátásaikat, javaslataikat kolozsvári szakértők. A deepfake technológia izgalmas és gyakran megdöbbentő világáról Kis Júlia ügyvéd, a Jogaink Egyesület elnöke, Székely Barnabás minősített adatvédelmi szakértő, AI-etikai tanácsadó, tech jogász, a Privacy Pro SRL alapítója, valamint Kokoly Zsolt jogász, médiajogi szakértő, a Sapientia egyetem adjunktusa osztott meg figyelemfelkeltő meglátásokat. A Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott panelbeszélgetésen
Illusztrációként azt a deepfake-fotót villantották fel, ami pár hónappal ezelőtt bejárta az internetet, és amit sokan valódinak hittek első pillantásra: a kép Ferenc pápát ábrázolta egy fehér pufikabátban.
Deepfake technológiával készült a kép Ferenc pápáról, az ábrázolás bejárta a világhálót, amikor megjelent, sokan valódi képnek hitték
Fotó: Midjourney/Reddit
Mint elhangzott, ma már egy gombnyomásnyi távolságra van bárkitől a lehetőség, hogy deepfake videót készítsen bárkiről és bármiről: csak egy okostelefon kell hozzá. A deepfake kifejezés a deeplearnig (mélytanulás) és a fake (ál, hamis) szavak összeadódásából jött létre, a hiperrealisztikus képeket, videókat generáló technológia megjelölésére. A beszélgetést moderáló Iklandi Boglárka jogász elmondta,
Az is elhangzott, hogy a deepfake-videók 95 százaléka pornográf tartalom, olyan nők arcának felhasználásával, akik nem egyeztek bele a tartalom elkészítésébe, de hírességekről, politikusokról is készülnek a megtévesztésig valóságosnak tűnő, hamis tartalmak. Székely Barnabás elmondta, a deepfake-nek adatvédelmi szempontból a legszigorúbban védett kategóriába kellene kerülni.
Hozzátette, azért jogorvoslat is működik: a büntetőjog bünteti a csalásokat, a polgárjog a személyiségi jogokkal való visszaélést, és ha valakinek a jó hírnevével, személyével visszaélnek, azt lehet jelenteni a közösségi platformokon, ahol megjelent az illető tartalom, lehet sérelmi díjat követelni, jogorvoslatot kérni.
Kokoly Zsolt arról beszélt, hogy ha egy deepfake tartalom kikerül a világhálóra, annak nagyon nehéz eltüntetni a digitális lábnyomát.
büntetőeljárás indult ellene. Ilyenkor nemcsak a személyiségi jogok sérülnek, de a közérdek is” – mondta Kokoly Zsolt. Rámutatott, az új tanügyi törvény kitér ugyan a cyberbullying kategóriára, viszont a deepfake-tartalom nagyon gyorsan elterjed a világhálón, és lehetetlen féken tartani a terjedését: a közösségi médiában és magánbeszélgetéseken keresztül is gyorsan eljut sokakhoz.
így nem lehet elég gyorsan elég hatékonyan fellépni. Például a „vetkőztetős” alkalmazással készülő tartalmak közül ha el is érik egynek az eltávolítását, a hasonlóak gyorsan újratermelődnek” – mondta a média jogi szakértő.
A deepfake technológiával valóságosnak tűnő tartalmakat lehet létrehozni nagyon könnyedén
Fotó: Freepik.com
Mint kifejtette, a technológia nagyon gyorsan fejlődik, a jogszabályokat pedig annál lassabban lehet megalkotni, így amire érvénybe lépnének, gyakorlatilag el is avulnak. „Például két éve készül egy deepfake-re is vonatkozó törvénytervezet, az amire elkészül, el is avul a tartalma.
Kis Júlia ügyvéd elmondta, praxisában sok, a deepfake-kel kapcsolatos sérelemmel találkozik, de jóval több a hasonló eset, csak kevesen fordulnak ügyvédhez. „Az emberek nem mernek lépni, mert kellemetlen számukra az ügy, szégyellik, szeretnék maguk mögött tudni, ha gúnyos, lejárató tartalmat gyártott valaki velük kapcsolatban.
Azért is nehezek ezek az ügyek, mert nehéz bizonyítani, hogy ki gyártotta a tartalmat, a jogrendszer pedig nagyon le van maradva a technika fejlődéséhez képest” – magyarázta az ügyvéd. Hozzátette, jó, ha tudják az emberek, hogy igenis vannak jogorvoslati lehetőségek:
A politika terén is nagy mértékben használatos a deepfake technológia: a háborús propagandák, választási kampányok is nagy mértékben manipulálhatóak a segítségével. „Általában véve is egyre kevésbé bíznak az emberek a médiában, ha politikáról van szó, pláne. Románia számára kötelező az EU-s jogszabályok átvétele, de a mesterséges intelligenciára vonatkozó külön romániai szabályozás is működik:
Kifejtette, a deepfake-tartalmak több kategóriába eshetnek az EU-s szabályok szerint: a dezinformálás tiltott, ennek fő kritériuma a szándékos manipuláció, ami peres úton büntetendő. Második a félreinformálás kategóriája: ez nem föltétlenül szándékos, azonban a végeredménye negatív lehet, ha jogsértőre sikerül a tartalom. A harmadik a jogsértő tartalom, ilyen például a gyűlöletbeszéd vagy a gyermekpornográfia. A káros tartalmak kategóriájába azok a tartalmak tartoznak, amelyek mondjuk a gyermekek számára szorongást okozhatnak.
Kis Júlia arról is beszélt, hogy a kárt okozó deepfake-tartalmak miatt elsősorban a gyártók vonhatóak felelősségre, de a terjesztőket is felelősségre lehet vonni: ilyenkor a szándékosságot kell vizsgálni.
Például a Facebook és az Instagram automatikusan kizárja a meztelen fotókat, azonban más káros tartalmak felkerülhetnek. A társadalomnak jogos igénye, hogy a közösségi oldal védje meg a felhasználó jogait” – mondta az ügyvédnő. Az is lehangzott, hogy a ChatGPT-nek is meg kell jelölnie, ha AI-generált tartalomról van szó.
Az Ifjúsági Udvarban tartották a deepfake technológiáról szóló, érdekfeszítő kerekasztal-beszélgetést
Fotó: Kiss Judit
„A megjelölések azonban elkényelmesíthetik a felhasználókat: azt a hamis érzetet kelthetik, hogy ami nincsen megjelölve, az nem AI, holott ez nincsen így föltétlenül.
Egyetértett vele Kis Júlia is, aki szintén fontosnak tartja, hogy a gyerekeket megtanítsák a felnőttek a világháló és az egyes tartalmak körültekintő, kritikus használatára, hogy „ne higgyenek el mindent, amit látnak”.
Úgy fogalmazott, meg kell tanítani a fiatalokat több forrásból tájékozódni, fontosak az empirikus tapasztalatok is:
A deepfake technológia mesterséges intelligencia és gépi tanulás segítségével képes valósághű, de hamisított képeket, videókat és hangfelvételeket létrehozni
Fotó: Freepik.com
Székely Barnabás arról is beszélt, hogy egy friss, 30 ezer ember megkérdezésével készült felmérés eredményei azt mutatták nemrég: a megkérdezettek
Szó esett a beszélgetésen a mesterséges intelligencia pozitív lehetőségeiről is, hiszen nagy mértékben segítheti a kreativitást, a művészeti lehetőségeket kitágítja, segít az információk megszerzésében, stb.
A szakértők mindazonáltal felhívták az internethasználók figyelmét: igyekezzenek körültekintően, óvatosan kezelni a valóságot hiperrealisztikusan utánzó tartalmakat.
A romániaiak több mint háromnegyede – hetvenhat százaléka – a mesterséges intelligenciát (MI) gazdasági és társadalmi lehetőségként értékeli.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!