Fotó: Brassói Magyar Napok
Románia leglátogatottabb Bukaresten kívüli térségében, Brassóban a turisták feje leginkább a parkolóhelyek hiánya és a hézagos infrastruktúra miatt fáj, a szállásadók pedig főleg az adókra és a magas közműdíjakra panaszkodnak – derül ki egy helyi szállásközvetítő felméréséből.
2023. október 12., 20:252023. október 12., 20:25
A CazareBrasov.ro szakportál által idén augusztus-szeptemberben végzett közvélemény-kutatásban 128 szállásadó vett részt. A Támogatjuk a brassói turizmust elnevezésű kezdeményezés során megszólítottak 15 százaléka hotelt, 57 százalékuk panziót működtet, a fennmaradó 28 százalék kiadó lakást kínál. A felmérés célja az volt, hogy azonosítsák a helyi turizmus előtt álló kihívásokat, támpontokat nyújtva a további fejlesztésekhez.
A kérdőív első felében arra voltak kíváncsiak, mire panaszkodtak a leginkább a szállásadók vendégei.
Tizennyolc százalékban a hiányos közlekedési infrastruktúrát emelték ki, mely megnehezíti a látnivalók megközelítését – ez nemcsak az autókázásra, hanem a tömegközlekedésre és a kerékpározásra is érvényes. Ugyanekkora arányban panaszkodnak az előbbiekkel összefüggő nagy forgalomra is. Hét százalékban a rendezvényeket és egyéb tevékenységeket keveslik, a medvék jelenléte pedig hat százalékot kapott a „panaszkönyvben”.
Amikor azt kérdezték, mit kellene tenniük a hatóságoknak a városba érkező turisták számának növelése érdekében, a válaszadók 25 százaléka infrastruktúra-fejlesztést (útjavítás, tömegközlekedés kiterjesztése a hegyvidéki célpontok felé, bicikliutak építése), 18 százalékuk még több esemény, fesztivál megszervezését, 17 százalékuk parkolóhelyek építését, 16 százalékuk pedig a város erőteljesebb népszerűsítését nevezte meg.
Jóval nagyobb volt az egyetértés a szállásadók körében, amikor a közvetlenül általuk tapasztalt nehézségekre kérdeztek rá.
A jövőbe tekintve a megkérdezettek 42 százaléka szerint bővülni fog a piac – főleg a júniusban megnyitott reptérnek és a versenyhelyzet fokozódásának köszönhetően –, ugyanakkor 28 százalékuk visszaesést jósol a magas adók és infláció miatt; 17 százalék stagnálást vizionál, 13 százalék szerint pedig kiismerhetetlen, mi vár rájuk a bizonytalan gazdasági helyzet és kiszámíthatatlan hatósági döntések miatt.
Mint ismeretes, Brassó és környéke romániai viszonylatban igazi turistamágnes: az idei év első felében több mint 1,21 millió vendégéjszakát jegyeztek a megyében, amelynél csak Bukarest büszkélkedhet többel (1,57 millió), miközben a harmadik helyezett Kolozs megye már csupán a brassói adatok felét tudhatja magáénak (568 ezer).

Brassó és környéke a legnagyobb regionális ingatlanpiaci szereplővé válik Romániában Bukarest után: a Cenk alatti város máris maga mögé utasította e téren Kolozsvárt és Temesvárt is.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
szóljon hozzá!