Nem kell a visszaút. Igen kevesen akarják az államra bízni azt, ami magánalapba is mehet
Egyelőre kijelenthető: jobban bíznak a romániai adófizetők a magánnyugdíjalapokban, mint az állami nyugdíjpénztárban, így maradnak a jól bevált, átlátható és biztos második pillér mellett. A szakemberek szerint ez nem is lesz másként, mivel az emberek féltik a pénzüket az államtól.
Ugyan a minden irányból bírált, a tavalyi év végén kiadott, majd módosított 114-es sürgősségi kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a romániai adófizetők többé nem utaljanak járulékot a nyugdíjrendszer második pillérét jelentő kötelező magánnyugdíjalapba,
Konkrét számok még nincsenek, mivel még csak májusban jelent meg a 114-es rendelet alkalmazási módszertana a Hivatalos Közlönyben, ennek értelmében pedig csak július elsejétől lesznek kötelesek a magánnyugdíjalapok havonta vagy félévente kiközölni azoknak az adatait, akik úgy határoztak, hogy a jövedelmük 3,75 százalékának megfelelő társadalombiztosítási hozzájárulást immár nem a második pillérbe kívánják utalni, hanem az állami nyugdíjpénztárhoz. Mint ismeretes, a sürgősségi rendelet értelmében a kötelező magánnyugdíjalapba a „költözés” időpontjáig befizetett összegek amúgy nem vándorolnak át az államhoz, azok a befizetőt illetik meg nyugdíjas korában, a döntés csakis a jövőbeni utalásokra vonatkozik.
Képet kaphatunk viszont arról, hogy mennyire nincs nagy érdeklődés a „költözés” iránt a Hotnews.ro minap megjelent összeállításából: a hírportál az elmúlt időszakban megkérdezte azokat a biztosító társaságokat, amelyek érdekeltek a kötelező magánnyugdíjalapokban, hogy mekkora az „elvándorlási” kedv az állami nyugdíjrendszer felé. Sok helyről ugyan nem kaptak konkrét választ, de
Mint a cikkből megtudhatjuk, a BCR 646 ezer befizető pénzét kezelő nyugdíjalapjához mostanáig 26 ilyen jellegű kérés érkezett, az Aegon 912 ezer befizetőjéből pedig mindössze 4-en jelezték, hogy távoznának. Eközben a 428 ezer ügyféllel rendelkező BRD és a valamivel több mint 1,02 millió befizetőt regisztráló Metropolitan Life azt közölte az újságírói megkeresésre, hogy nem kaptak jelentős számú igénylést ügyfeleik részéről. A második pillér legnagyobb kezelője, az 1,99 millió ügyféllel rendelkező NN sem kívánta nyilvánosságra hozni a konkrét számokat, mindössze annyit közöltek, hogy „újak az előírások, így nincs meghatározott trend”. A második legnagyobb nyugdíjalap, a több mint 1,57 millió befizetőt számon tartó Allianz-Ţiriac illetékese eközben azt nyilatkozta, „nem ölt jelentős méreteket azoknak a száma, akik a második pillérből átutalnák a járulékot az első pillérbe”. A több mint 745 ezer ügyféllel rendelkező Generali nem válaszolt a megkeresésre.
Nem jellemző, hogy az emberek visszalépnek, általában fenntartják a második nyugdíjpillért – erősítette meg a Krónika megkeresésére Székely Sándor, az NN biztosító sepsiszentgyörgyi munkatársa. Hangsúlyozta, sem őt, sem a helyi kirendeltségnél dolgozó kollégáit nem kereste meg mostanáig senki, hogy szerződést bontana. „Az ügyfelek rendszeresen levélben kapják a tájékoztatást a biztosítótársaságtól, hogy mennyi pénzük van, hogyan gazdálkodtak a letéteikkel. A pénz, a tények megingathatatlanok. Az emberek látják, hogy gyűlnek a megtakarításaik, ezért nem ülnek fel a híreszteléseknek, rémhíreknek” – részletezte Székely Sándor. Hozzátette, az már gyakrabban előfordul, hogy az ügyfeleik aggódva érdeklődnek, mi lesz a pénzükkel, mert attól tartanak, hogy az „állam ráteszi a kezét”. „Hatalmas összegek gyűltek össze a második pillérben. Mindenki tapasztalja, hogy üres az államkassza, az emberek olvassák a sajtóban, látják a tévében, hogy a kormány folyamatosan próbálkozik, hogy megingassa a második pillért. Ezért aggódnak a pénzükért, de senki nem akar önszántából kilépni” – mondta a biztosítási szakember. Arra is kitért, hogy az emberek borúlátók, attól tartanak, hogy egyre kevesebb lesz az állami nyugdíj értéke, nem fedezi majd a megélhetésüket, ha visszavonulnak.
A biztosítási szakemberhez hasonlóan vélekedik Dragoş Cabat gazdasági elemző is, aki az Adevărul.ro portál megkeresésére leszögezte, a mostani trend a jövőben sem fog változni, az emberek nem fognak „tülekedni, hogy az államnak adják a pénzüket”.
– fogalmazott az elemző. Hozzátette: „hogyan add oda a pénzed az államnak, amikor nem tudod, hogy meg fogod-e kapni?”. „És ez nem cinizmus, nem arról szól, hogy nem akarnád odaadni az alacsony nyugdíjjal rendelkező nagymamának – szögezte le Cabat. Rámutatott: igazából az a tét, hogy a mostani adófizetőknek semmiféle garanciájuk nincs arra, hogy kapnának állami nyugdíjat, amikor nyugdíjba mennek.
Az elemző szerint a 114-es rendelet nem ért célt, „egy populista jogszabály, amit nem előztek meg számítások”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!