Nem kell a visszaút. Igen kevesen akarják az államra bízni azt, ami magánalapba is mehet
Egyelőre kijelenthető: jobban bíznak a romániai adófizetők a magánnyugdíjalapokban, mint az állami nyugdíjpénztárban, így maradnak a jól bevált, átlátható és biztos második pillér mellett. A szakemberek szerint ez nem is lesz másként, mivel az emberek féltik a pénzüket az államtól.
Ugyan a minden irányból bírált, a tavalyi év végén kiadott, majd módosított 114-es sürgősségi kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a romániai adófizetők többé nem utaljanak járulékot a nyugdíjrendszer második pillérét jelentő kötelező magánnyugdíjalapba,
Konkrét számok még nincsenek, mivel még csak májusban jelent meg a 114-es rendelet alkalmazási módszertana a Hivatalos Közlönyben, ennek értelmében pedig csak július elsejétől lesznek kötelesek a magánnyugdíjalapok havonta vagy félévente kiközölni azoknak az adatait, akik úgy határoztak, hogy a jövedelmük 3,75 százalékának megfelelő társadalombiztosítási hozzájárulást immár nem a második pillérbe kívánják utalni, hanem az állami nyugdíjpénztárhoz. Mint ismeretes, a sürgősségi rendelet értelmében a kötelező magánnyugdíjalapba a „költözés” időpontjáig befizetett összegek amúgy nem vándorolnak át az államhoz, azok a befizetőt illetik meg nyugdíjas korában, a döntés csakis a jövőbeni utalásokra vonatkozik.
Képet kaphatunk viszont arról, hogy mennyire nincs nagy érdeklődés a „költözés” iránt a Hotnews.ro minap megjelent összeállításából: a hírportál az elmúlt időszakban megkérdezte azokat a biztosító társaságokat, amelyek érdekeltek a kötelező magánnyugdíjalapokban, hogy mekkora az „elvándorlási” kedv az állami nyugdíjrendszer felé. Sok helyről ugyan nem kaptak konkrét választ, de
Mint a cikkből megtudhatjuk, a BCR 646 ezer befizető pénzét kezelő nyugdíjalapjához mostanáig 26 ilyen jellegű kérés érkezett, az Aegon 912 ezer befizetőjéből pedig mindössze 4-en jelezték, hogy távoznának. Eközben a 428 ezer ügyféllel rendelkező BRD és a valamivel több mint 1,02 millió befizetőt regisztráló Metropolitan Life azt közölte az újságírói megkeresésre, hogy nem kaptak jelentős számú igénylést ügyfeleik részéről. A második pillér legnagyobb kezelője, az 1,99 millió ügyféllel rendelkező NN sem kívánta nyilvánosságra hozni a konkrét számokat, mindössze annyit közöltek, hogy „újak az előírások, így nincs meghatározott trend”. A második legnagyobb nyugdíjalap, a több mint 1,57 millió befizetőt számon tartó Allianz-Ţiriac illetékese eközben azt nyilatkozta, „nem ölt jelentős méreteket azoknak a száma, akik a második pillérből átutalnák a járulékot az első pillérbe”. A több mint 745 ezer ügyféllel rendelkező Generali nem válaszolt a megkeresésre.
Nem jellemző, hogy az emberek visszalépnek, általában fenntartják a második nyugdíjpillért – erősítette meg a Krónika megkeresésére Székely Sándor, az NN biztosító sepsiszentgyörgyi munkatársa. Hangsúlyozta, sem őt, sem a helyi kirendeltségnél dolgozó kollégáit nem kereste meg mostanáig senki, hogy szerződést bontana. „Az ügyfelek rendszeresen levélben kapják a tájékoztatást a biztosítótársaságtól, hogy mennyi pénzük van, hogyan gazdálkodtak a letéteikkel. A pénz, a tények megingathatatlanok. Az emberek látják, hogy gyűlnek a megtakarításaik, ezért nem ülnek fel a híreszteléseknek, rémhíreknek” – részletezte Székely Sándor. Hozzátette, az már gyakrabban előfordul, hogy az ügyfeleik aggódva érdeklődnek, mi lesz a pénzükkel, mert attól tartanak, hogy az „állam ráteszi a kezét”. „Hatalmas összegek gyűltek össze a második pillérben. Mindenki tapasztalja, hogy üres az államkassza, az emberek olvassák a sajtóban, látják a tévében, hogy a kormány folyamatosan próbálkozik, hogy megingassa a második pillért. Ezért aggódnak a pénzükért, de senki nem akar önszántából kilépni” – mondta a biztosítási szakember. Arra is kitért, hogy az emberek borúlátók, attól tartanak, hogy egyre kevesebb lesz az állami nyugdíj értéke, nem fedezi majd a megélhetésüket, ha visszavonulnak.
A biztosítási szakemberhez hasonlóan vélekedik Dragoş Cabat gazdasági elemző is, aki az Adevărul.ro portál megkeresésére leszögezte, a mostani trend a jövőben sem fog változni, az emberek nem fognak „tülekedni, hogy az államnak adják a pénzüket”.
– fogalmazott az elemző. Hozzátette: „hogyan add oda a pénzed az államnak, amikor nem tudod, hogy meg fogod-e kapni?”. „És ez nem cinizmus, nem arról szól, hogy nem akarnád odaadni az alacsony nyugdíjjal rendelkező nagymamának – szögezte le Cabat. Rámutatott: igazából az a tét, hogy a mostani adófizetőknek semmiféle garanciájuk nincs arra, hogy kapnának állami nyugdíjat, amikor nyugdíjba mennek.
Az elemző szerint a 114-es rendelet nem ért célt, „egy populista jogszabály, amit nem előztek meg számítások”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!