Féltik az államtól a pénzüket – júliustól kell jelenteniük a magánnyugdíjalapoknak a „költözőket”, akik még nincsenek sokan

Konkrét számok még nincsenek, mivel még csak májusban jelent meg a 114-es rendelet alkalmazási módszertana a Hivatalos Közlönyben, ennek értelmében pedig csak július elsejétől lesznek kötelesek a magánnyugdíjalapok havonta vagy félévente kiközölni azoknak az adatait, akik úgy határoztak, hogy a jövedelmük 3,75 százalékának megfelelő társadalombiztosítási hozzájárulást immár nem a második pillérbe kívánják utalni, hanem az állami nyugdíjpénztárhoz. Mint ismeretes, a sürgősségi rendelet értelmében a kötelező magánnyugdíjalapba a „költözés” időpontjáig befizetett összegek amúgy nem vándorolnak át az államhoz, azok a befizetőt illetik meg nyugdíjas korában, a döntés csakis a jövőbeni utalásokra vonatkozik.

Nem jellemző a vándorlás

Képet kaphatunk viszont arról, hogy mennyire nincs nagy érdeklődés a „költözés” iránt a Hotnews.ro minap megjelent összeállításából: a hírportál az elmúlt időszakban megkérdezte azokat a biztosító társaságokat, amelyek érdekeltek a kötelező magánnyugdíjalapokban, hogy mekkora az „elvándorlási” kedv az állami nyugdíjrendszer felé. Sok helyről ugyan nem kaptak konkrét választ, de

Mint a cikkből megtudhatjuk, a BCR 646 ezer befizető pénzét kezelő nyugdíjalapjához mostanáig 26 ilyen jellegű kérés érkezett, az Aegon 912 ezer befizetőjéből pedig mindössze 4-en jelezték, hogy távoznának. Eközben a 428 ezer ügyféllel rendelkező BRD és a valamivel több mint 1,02 millió befizetőt regisztráló Metropolitan Life azt közölte az újságírói megkeresésre, hogy nem kaptak jelentős számú igénylést ügyfeleik részéről. A második pillér legnagyobb kezelője, az 1,99 millió ügyféllel rendelkező NN sem kívánta nyilvánosságra hozni a konkrét számokat, mindössze annyit közöltek, hogy „újak az előírások, így nincs meghatározott trend”. A második legnagyobb nyugdíjalap, a több mint 1,57 millió befizetőt számon tartó Allianz-Ţiriac illetékese eközben azt nyilatkozta, „nem ölt jelentős méreteket azoknak a száma, akik a második pillérből átutalnák a járulékot az első pillérbe”. A több mint 745 ezer ügyféllel rendelkező Generali nem válaszolt a megkeresésre.

Az államtól féltik a pénzüket

Nem jellemző, hogy az emberek visszalépnek, általában fenntartják a második nyugdíjpillért – erősítette meg a Krónika megkeresésére Székely Sándor, az NN biztosító sepsiszentgyörgyi munkatársa. Hangsúlyozta, sem őt, sem a helyi kirendeltségnél dolgozó kollégáit nem kereste meg mostanáig senki, hogy szerződést bontana. „Az ügyfelek rendszeresen levélben kapják a tájékoztatást a biztosítótársaságtól, hogy mennyi pénzük van, hogyan gazdálkodtak a letéteikkel. A pénz, a tények megingathatatlanok. Az emberek látják, hogy gyűlnek a megtakarításaik, ezért nem ülnek fel a híreszteléseknek, rémhíreknek” – részletezte Székely Sándor. Hozzátette, az már gyakrabban előfordul, hogy az ügyfeleik aggódva érdeklődnek, mi lesz a pénzükkel, mert attól tartanak, hogy az „állam ráteszi a kezét”. „Hatalmas összegek gyűltek össze a második pillérben. Mindenki tapasztalja, hogy üres az államkassza, az emberek olvassák a sajtóban, látják a tévében, hogy a kormány folyamatosan próbálkozik, hogy megingassa a második pillért. Ezért aggódnak a pénzükért, de senki nem akar önszántából kilépni” – mondta a biztosítási szakember. Arra is kitért, hogy az emberek borúlátók, attól tartanak, hogy egyre kevesebb lesz az állami nyugdíj értéke, nem fedezi majd a megélhetésüket, ha visszavonulnak.

Változás a jövőben sem várható

A biztosítási szakemberhez hasonlóan vélekedik Dragoş Cabat gazdasági elemző is, aki az Adevărul.ro portál megkeresésére leszögezte, a mostani trend a jövőben sem fog változni, az emberek nem fognak „tülekedni, hogy az államnak adják a pénzüket”.

– fogalmazott az elemző. Hozzátette: „hogyan add oda a pénzed az államnak, amikor nem tudod, hogy meg fogod-e kapni?”. „És ez nem cinizmus, nem arról szól, hogy nem akarnád odaadni az alacsony nyugdíjjal rendelkező nagymamának – szögezte le Cabat. Rámutatott: igazából az a tét, hogy a mostani adófizetőknek semmiféle garanciájuk nincs arra, hogy kapnának állami nyugdíjat, amikor nyugdíjba mennek.

Az elemző szerint a 114-es rendelet nem ért célt, „egy populista jogszabály, amit nem előztek meg számítások”.