A bérraktárak sokaknak jelenthetnek megoldást
Fotó: Pixabay
Erdély nagyvárosaiban egyre több önkiszolgáló raktár nyílik, amelyek nemcsak vállalkozóknak, hanem diákoknak és családoknak is kapaszkodót jelentenek. Nyáron a holmijukat hazacipelni nem akaró egyetemisták, vagy a hirtelen kiköltözni kényszerülő albérlők számára ezek a bérraktárak valódi menedéket kínálnak. A havi néhány száz lejért bérelhető, biztonságos boxok, azaz dobozok lassan új lakáskultúrát formálnak az erdélyi nagyvárosokban.
2025. szeptember 15., 13:592025. szeptember 15., 13:59
Az erdélyi egyetemisták számára minden nyár ugyanazzal a dilemmával jár: mit kezdjenek a holmijaikkal, ha hazautaznak a szülővárosukba vagy külföldre mennek dolgozni? Egy kolozsvári vagy marosvásárhelyi albérlet fenntartása körülbelül 200 euróba (ezer lejbe) kerül havonta, amit kevesen engedhetnek meg maguknak arra az időszakra, amikor amúgy is máshol tartózkodnak. Azonban a könyveket, edényeket, biciklit hazacipelni több száz kilométeren át, szintén kényelmetlen és költséges.
Az önkiszolgáló raktárak – vagy ahogy sokan hívják: bérraktárak – alapötlete egyszerű. Bérelsz egy kisebb-nagyobb, zárt egységet, ahová a saját kulcsoddal bármikor be tudsz jutni. A szolgáltatók általában több méretet kínálnak: a pár négyzetméteres úgynevezett boxoktól a garázsméretű terekig.
Nem véletlen, hogy a legtöbb ilyen szolgáltató Kolozsváron működik. Van, ahol 1–50 négyzetméter közötti egységeket lehet bérelni, illetve olyan szolgáltatóval is találkoztunk, aki havi 8 euró/négyzetméteres áron kínál helyet. Mindezt egy 3–5 négyzetméteres doboz esetében négyzetméterenként havi 14 eurós (kicsit több mint 70 lej) ártól kezdve kapja meg az érdeklődő. Persze a bérlés időtartamának növekedésével, illetve a tér növekedésével is csökken a négyzetméterenkénti egységár.
És bár a szolgáltatás első ránézésre nem olcsó, ezek töredékét jelentik egy albérletárnak.
A bérraktárakat ugyanakkor a diákok mellett sokszor vállalkozók is igénybe veszik, például olyan cégek, amelyek webáruházat üzemeltetnek, ám nincs raktáruk.
A Cenk alatti városban egy kisebb egység bérlése 200–400 lej között mozog havonta, szolgáltatótól és mérettől függően.
Szeben mellett eközben 3–7 négyzetméterértért körülbelül 200 lejt kell lepengetni. A városban élő családok gyakran hordják bérraktárba a felesleges bútorokat, vagy ideiglenesen pakolnak be, amíg új lakást keresnek.
sok a klasszikus, ipari jellegű raktár, amelyet vállalkozások bérelnek, de a „self-storage” jellegű boxok is kezdenek megjelenni. Vásárhelyen kisebb helyi cégek és Facebook-oldalak kínálnak diákoknak és családoknak is elérhető tárolási lehetőségeket.
Az OLX apróhirdetési oldalon rengeteg helyi ajánlat bukkan fel: kisebb pincék, garázsok, zárható boxok, amelyeket magánszemélyek vagy kisebb cégek adnak bérbe.
Mégis, sok család és diák számára ez a legkézenfekvőbb és legolcsóbb megoldás, különösen kisebb városokban, ahol még nem telepedtek meg nagyobb self-storage cégek.
Az önkiszolgáló raktárak másik óriási előnye, hogy biztonsági hálót nyújtanak bizonytalan albérleti viszonyokban. Erdély városaiban rengetegen laknak feketén, szerződés nélkül. Gyakori, hogy a tulajdonos egyszer csak eladja a lakást, és közli: két napod van elköltözni. Ilyen helyzetekben egy bérraktár valódi mentőöv: van idő nyugodtan megoldani a lakhatást.
Másfelől a bérraktárak nemcsak költözéskor vagy albérletváltáskor jönnek jól.
Sok család néhány hétre bérel egy kisebb boxot, ahová átmenetileg átkerül néhány bútor és háztartási eszköz.
A legtöbb szolgáltató legalább egy hónapos bérlést kínál, de akadnak napidíjas poggyásztárolók is. Ezek inkább turistáknak jók, de diákoknak is megoldást jelenthetnek, ha csak néhány napig kell holmikat tárolni.
A bérraktárak hosszú távon is megoldást jelentenek, különösen a mai világban, amikor a legtöbb tömbháznak nincs pincéje, tárolója vagy garázsa.
Így a lakás nem lesz zsúfolt, a tárgyak mégis könnyen elérhetők maradnak, amikor szükség van rájuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Munkálatok miatt hétfőn forgalomkorlátozást vezetnek be az A1-es autópályán a Déva–Nagyszeben-menetirányban, valamint az A10-esen a Szászsebes–Torda menetirányban.
Egyetlen elkezdett egészségügyi létesítmény sem marad befejezetlenül – szögezte le vasárnap Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Információs táblaként is szolgáló hagyományos faragott kaput avattak vasárnap Györgyfalván: a Kolozsvárral szomszédos, magyar többségű település központjában.
Hamarosan ismét vezetékes vízhez juthat Dicsőszentmárton, Gyulakuta és Küküllőszéplak, miután a parajdi bányakatasztrófa nyomán a Küküllőbe jutott só használhatatlanná tette a csapvizet a Maros megyei településeken.
Lehoztak szombat este a hegyimentők a Máramarosi-havasokból három ukrajnai fiatalt, akik a román hatóságoktól kértek segítséget, miután átjutottak a határon – számolt be vasárnap a Máramaros megyei Salvamont igazgatója.
Az utóbbi két hét során 15-ször riasztották a Hargita megyei csendőröket a települések közelében felbukkanó medvék miatt.
Az Országos Sótársaság (Salrom) vezetőjének a menesztését sürgeti az RMDSZ, miután Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter bejelentette, meneszti a vízügyi igazgatóság (ANAR) vezetőjét, és már meg is nevezte az ügyvivő igazgatót.
Medve támadt szombaton egy férfira a Maros megyei Erdődubistén.
Az ukrajnai háború kezdete óta több mint 26 000 ukrán állampolgár lépett illegálisan át a román határon, többnyire Máramaros megye hegyvidéki területein keresztül, de volt olyan is, aki hazatért, majd más honfitársai útikalauzává vált.
Pénteken aláírták a török-román konzorciummal a szerződést az Arad és Nagyvárad közötti gyorsforgalmi út második szakaszának megépítésére – jelentette be Cristian Pistol, a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!