Fakitermelés a Székelyföldön. Az új erdészeti törvény tovább szigorítaná a már most is szigorú előírásokat
Fotó: Erdély Bálint Előd
Új erdészeti törvénytervezet vitája kezdődött a bukaresti szenátus szakbizottságaiban, a kormánykoalíció a jelenlegi jogszabályt több területen is átalakítaná. Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, volt környezetvédelmi miniszter a Krónikának elmondta, szerinte nem történik átfogó változás, amely jó irányba tudná reformálni a romániai erdőgazdálkodást.
2024. április 16., 09:592024. április 16., 09:59
Az új erdészeti törvénytervezet „alaphangja” ezúttal is az illegális fakitermelés visszaszorítása, ami immár hosszú évek óta a romániai zöld szervezetek fő csapásiránya. Az erdőirtással, az illegális fakitermeléssel kapcsolatos hangzatos állítások mögött azonban ma már kevés a valóságtartalom. Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter ennek a „zöld retorikának” a gyökereit a 2014–2017 előtti időszakra vezeti vissza, amikor a törvénytelen erdőkitermelés évtizedekre rányomta bélyegét az erdészeti tevékenység megítélésére.
„A romániai erdőgazdálkodás szégyene volt az az időszak, amiről a rendőrség, az ügyészség, a polgármesteri hivatalok és a titkosszolgálatok is kellett tudjanak. De
– nyilatkozta a Krónikának a székelyföldi RMDSZ-politikus.
Tánczos szerint a környezetvédelmi miniszteri tisztség betöltése óta (a politikus 2020 decembere és 2023 júniusa között irányította a zöldtárcát) senki nem tud bizonyíthatóan olyan erdőirtást mutatni, ahol akár egy hektár területen is törvénytelenül eltűnt volna a fa. A SUMAL 2 program bevezetése óta erre azonnal fény derülne: a volt miniszter szerint ilyen erdőirtási példát az elmúlt három évben egyetlen zöld szervezet sem tudott bizonyítani, a retorika mégis megmaradt.
A készülő új erdészeti törvényről az RMDSZ Hargita megyei szenátora portálunknak úgy fogalmazott, ha egy mondatban kellene megfogalmaznia véleményét, azt mondaná, a jogszabálytervezet nem hozza azt a várt reformot, amellyel Románia erdőgazdálkodását a 21. században fel tudnák készíteni az új kihívásokra.
A koalíció törvényjavaslata továbbra is leragadt olyan apró részleteknél, amelyek nem feltétlenül egy törvénykönyvben kell megjelenjenek, ilyen például az erdei utak bekamerázásának kérdése. Tánczos szerint egy lazább, de ellenőrizhető rendszerrel kéne felváltani az erdészek kalapáccsal való fabélyegzését is. A törvénytervezet másik hiányossága, hogy
amiből a román kormány a különböző környezetvédelmi programjait – például a roncsprogramokat – finanszírozza.
„Az RMDSZ részéről azt fogjuk javasolni, hogy ezeknek az uniós pénzeknek a fele az erdőtulajdonosokat illesse meg. Nagy reményeket nem fűzök hozzá, de mindenképpen megpróbáljuk” – nyomatékosította lapunknak Tánczos Barna.
A székelyföldi politikus a törvényjavaslatba azt is beemelné, hogy amelyik erdőtulajdonos a megengedett kvótánál kevesebb fát termel ki, kapjon bónuszt (karbon kreditet) az államtól, amit a szabadpiac körülményei között tudna értékesíteni, ahogyan ezt más európai országokban is bevezették. A készülő törvényből hiányzik a fa belföldi hasznosításának támogatása is – legyen az faház, bútoripar, stb. –, ami előnybe hozhatná az anyagi gondokkal küzdő ágazatot.
Tánczos Barna szerint az utóbbi három évben gyökeresen megváltozott az erdőgazdálkodás biztonsága
Tánczos szerint Romániában nehéz helyzetben van a fafeldolgozás, a bútoripar, mert a hazai nyersanyag ára meghaladta a nemzetközi szintet. Aminek elsősorban a korábbi masszív ukrajnai faimport az oka, amikor visszaestek az árak, majd a fabehozatal csökkenésével hirtelen emelkedni kezdtek, és a mai belföldi árszint a nemzetközi árak fölé kúszott. Ezt a helyzetet Tánczos nem tartja elfogadhatónak sem a feldolgozóipar, sem a tűzifát vásárlók számára.
Az erdőtulajdonost ne befolyásolja a fa nemzetközi ára” – fogalmazott a Krónikának Tánczos Barna, aki a törvény szellemét olyan módon alakítaná át, hogy az elsősorban a román állampolgárokra fókuszáljon. Segítse az erdőtulajdonosokat, hogy meg tudják szervezni erdőbirtokaik őrzését, és annak árát ki tudják fizetni, miközben hozzájuthatnak a saját fájukhoz.
A mesterséges intelligenciát hívja segítségül a környezetvédelmi minisztérium a SUMAL 2.0 faanyag-nyomkövető rendszerbe feltöltött szállítási engedélyek és a szállítmányról készült fotók ellenőrzéséhez – jelentette be Mircea Fechet tárcavezető.
Hatékony védelemre szorul a hazai bútoripar is, amely a jelenlegi körülmények között nehezen boldogul. Tánczos Barna szerint bátor lépésre volna szükség, hogy az állami erdészetekből származó olcsóbb fával – a szigorú konkurenciaszabályozó uniós intézkedések mellett is – az ágazat helyzeti előnybe kerüljön a nemzetközi piacon.
A volt környezetvédelmi miniszter úgy véli, Románia megengedhetné magának, hogy sokkal lazábban kezelje az erdőgazdálkodást ott, ahol biztosítani lehet az erdőből való kitermelést és az udvarra történő hazaszállítását, ami sokban segítené az erdőtulajdonosokat és a helyi közösségeket egyaránt. A mai túlbürokratizált rendszer azonban a korábbi évtizedek visszaélései miatt következett be.
„A romániai társadalom és a politikai osztály valószínűleg még nem érett meg arra, hogy Franciaországhoz vagy Ausztriához hasonló erdőgazdálkodást lehessen bevezetni. Egyelőre nagy a rizikó a visszaélésekre” – mutatott rá a romániai erdészeti helyzet fonákságára portálunknak nyilatkozva Tánczos Barna RMDSZ-szenátor.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
Közös erdőgazdálkodást tart fenn a hármasfalui gazdakör. A marosszéki gazdaközösség egyike annak a harminc gazdakörnek, amely közösen próbál tervezni és kiutat találni a mezőgazdaságot sújtó árdrágulási hullámból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Az aradi önkormányzat elküldte a Krónika számára a kiszáradt zöldtetős buszmegálló ügyében rendelt laboratóriumi vizsgálatról készült jelentést, és e szerint helyes volt a kivitelező cég gyanúja: gyomirtóval kevert vegyszer miatt száradt ki a varjúháj.
A Hargita megyei önkormányzat javaslata szerint a sóbánya hiányában a parajdi wellness-központnak kell a helyi szállásadókkal együttműködve a turizmus élére állni, ezért belépőjegyek vásárlásával támogatja a létesítményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!