Fakitermelés a Székelyföldön. Az új erdészeti törvény tovább szigorítaná a már most is szigorú előírásokat
Fotó: Erdély Bálint Előd
Új erdészeti törvénytervezet vitája kezdődött a bukaresti szenátus szakbizottságaiban, a kormánykoalíció a jelenlegi jogszabályt több területen is átalakítaná. Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, volt környezetvédelmi miniszter a Krónikának elmondta, szerinte nem történik átfogó változás, amely jó irányba tudná reformálni a romániai erdőgazdálkodást.
2024. április 16., 09:592024. április 16., 09:59
Az új erdészeti törvénytervezet „alaphangja” ezúttal is az illegális fakitermelés visszaszorítása, ami immár hosszú évek óta a romániai zöld szervezetek fő csapásiránya. Az erdőirtással, az illegális fakitermeléssel kapcsolatos hangzatos állítások mögött azonban ma már kevés a valóságtartalom. Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter ennek a „zöld retorikának” a gyökereit a 2014–2017 előtti időszakra vezeti vissza, amikor a törvénytelen erdőkitermelés évtizedekre rányomta bélyegét az erdészeti tevékenység megítélésére.
„A romániai erdőgazdálkodás szégyene volt az az időszak, amiről a rendőrség, az ügyészség, a polgármesteri hivatalok és a titkosszolgálatok is kellett tudjanak. De
– nyilatkozta a Krónikának a székelyföldi RMDSZ-politikus.
Tánczos szerint a környezetvédelmi miniszteri tisztség betöltése óta (a politikus 2020 decembere és 2023 júniusa között irányította a zöldtárcát) senki nem tud bizonyíthatóan olyan erdőirtást mutatni, ahol akár egy hektár területen is törvénytelenül eltűnt volna a fa. A SUMAL 2 program bevezetése óta erre azonnal fény derülne: a volt miniszter szerint ilyen erdőirtási példát az elmúlt három évben egyetlen zöld szervezet sem tudott bizonyítani, a retorika mégis megmaradt.
A készülő új erdészeti törvényről az RMDSZ Hargita megyei szenátora portálunknak úgy fogalmazott, ha egy mondatban kellene megfogalmaznia véleményét, azt mondaná, a jogszabálytervezet nem hozza azt a várt reformot, amellyel Románia erdőgazdálkodását a 21. században fel tudnák készíteni az új kihívásokra.
A koalíció törvényjavaslata továbbra is leragadt olyan apró részleteknél, amelyek nem feltétlenül egy törvénykönyvben kell megjelenjenek, ilyen például az erdei utak bekamerázásának kérdése. Tánczos szerint egy lazább, de ellenőrizhető rendszerrel kéne felváltani az erdészek kalapáccsal való fabélyegzését is. A törvénytervezet másik hiányossága, hogy
amiből a román kormány a különböző környezetvédelmi programjait – például a roncsprogramokat – finanszírozza.
„Az RMDSZ részéről azt fogjuk javasolni, hogy ezeknek az uniós pénzeknek a fele az erdőtulajdonosokat illesse meg. Nagy reményeket nem fűzök hozzá, de mindenképpen megpróbáljuk” – nyomatékosította lapunknak Tánczos Barna.
A székelyföldi politikus a törvényjavaslatba azt is beemelné, hogy amelyik erdőtulajdonos a megengedett kvótánál kevesebb fát termel ki, kapjon bónuszt (karbon kreditet) az államtól, amit a szabadpiac körülményei között tudna értékesíteni, ahogyan ezt más európai országokban is bevezették. A készülő törvényből hiányzik a fa belföldi hasznosításának támogatása is – legyen az faház, bútoripar, stb. –, ami előnybe hozhatná az anyagi gondokkal küzdő ágazatot.
Tánczos Barna szerint az utóbbi három évben gyökeresen megváltozott az erdőgazdálkodás biztonsága
Tánczos szerint Romániában nehéz helyzetben van a fafeldolgozás, a bútoripar, mert a hazai nyersanyag ára meghaladta a nemzetközi szintet. Aminek elsősorban a korábbi masszív ukrajnai faimport az oka, amikor visszaestek az árak, majd a fabehozatal csökkenésével hirtelen emelkedni kezdtek, és a mai belföldi árszint a nemzetközi árak fölé kúszott. Ezt a helyzetet Tánczos nem tartja elfogadhatónak sem a feldolgozóipar, sem a tűzifát vásárlók számára.
Az erdőtulajdonost ne befolyásolja a fa nemzetközi ára” – fogalmazott a Krónikának Tánczos Barna, aki a törvény szellemét olyan módon alakítaná át, hogy az elsősorban a román állampolgárokra fókuszáljon. Segítse az erdőtulajdonosokat, hogy meg tudják szervezni erdőbirtokaik őrzését, és annak árát ki tudják fizetni, miközben hozzájuthatnak a saját fájukhoz.
A mesterséges intelligenciát hívja segítségül a környezetvédelmi minisztérium a SUMAL 2.0 faanyag-nyomkövető rendszerbe feltöltött szállítási engedélyek és a szállítmányról készült fotók ellenőrzéséhez – jelentette be Mircea Fechet tárcavezető.
Hatékony védelemre szorul a hazai bútoripar is, amely a jelenlegi körülmények között nehezen boldogul. Tánczos Barna szerint bátor lépésre volna szükség, hogy az állami erdészetekből származó olcsóbb fával – a szigorú konkurenciaszabályozó uniós intézkedések mellett is – az ágazat helyzeti előnybe kerüljön a nemzetközi piacon.
A volt környezetvédelmi miniszter úgy véli, Románia megengedhetné magának, hogy sokkal lazábban kezelje az erdőgazdálkodást ott, ahol biztosítani lehet az erdőből való kitermelést és az udvarra történő hazaszállítását, ami sokban segítené az erdőtulajdonosokat és a helyi közösségeket egyaránt. A mai túlbürokratizált rendszer azonban a korábbi évtizedek visszaélései miatt következett be.
„A romániai társadalom és a politikai osztály valószínűleg még nem érett meg arra, hogy Franciaországhoz vagy Ausztriához hasonló erdőgazdálkodást lehessen bevezetni. Egyelőre nagy a rizikó a visszaélésekre” – mutatott rá a romániai erdészeti helyzet fonákságára portálunknak nyilatkozva Tánczos Barna RMDSZ-szenátor.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
Közös erdőgazdálkodást tart fenn a hármasfalui gazdakör. A marosszéki gazdaközösség egyike annak a harminc gazdakörnek, amely közösen próbál tervezni és kiutat találni a mezőgazdaságot sújtó árdrágulási hullámból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztert és küldöttségét látta vendégül csütörtök este a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) a nagyváradi Reflex Központban – közölte a KREK.
Holtan találtak csütörtök este egy 50 éves erdőőrt a Máramaros megyei erdészeti igazgatóság egyik vadászterületén, feltételezések szerint szarvasbika támadhatta meg – közölte pénteken a Romsilva a Facebook-oldalán.
Három személygépkocsi és két haszongépjármű keveredett balesetbe csütörtök éjjel egy óra körül az A1-es autópálya Arad megyei szakaszán, az 530-as kilométerszelvényéhez.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulójára október 20. és 30. között nagyszabású megemlékezéssorozattal készülnek Kolozsváron. A magyar főkonzulátus, az RMDSZ, az egyházak, az egyetemi és civil szervezetek közös rendezvénye.
A jelentkezők közel harmada nem jutott tovább az iskolaigazgatói versenyvizsga első próbáján. Egy kolozsvári iskolaigazgató a feladatsor mellett az elhúzódó vizsgafolyamatot és az intézményvezetők megbecsültségének hiányát is kifogásolja.
Eljuttatta a Krónikának a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium csütörtökön a Tarr Zoltán miniszter vezette küldöttség négynapos erdélyi körútjának programját.
Hatósági felügyelet alatt van és a bíróság jóváhagyását várja az ügyészség által felajánlott vádalkura Kócza István, Érbogyoszló – tisztségéből felfüggesztett – polgármestere, aki nem tagadja bűnösségét, de kitart amellett, hogy csapdába csalták.
A kolozsvári metró továbbra is szerepel az európai finanszírozási tervekben, azonban a projekt felvétele a finanszírozási programba önmagában még nem garantálja, hogy minden szükséges összeg rendelkezésre is fog állni – figyelmeztetett Horațiu Cosma.
Egyre gyakrabban vet be helikoptereket a román rendőrség a szabálytalankodó gépjárművezetők kiszűrésére. Október első felében Maros, Kolozs és Arad megyében is tartottak légi támogatással közlekedésrendészeti ellenőrzéseket.
Újabb részletek derültek ki a Szeben megyei Resinár közelében tervezett szerpentinitbánya engedélyezéséről. A bányászati hatóság szerint a vállalat egyelőre kizárólag kőzetkitermelésre és elsődleges feldolgozásra kapott koncessziós engedélyt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!