Fotó: Barabás Ákos
Ideje lenne pontos adatokat gyűjteni a medveállományról, hogy konkrét számok birtokában lehessen átalakítani, hatékonnyá tenni a vadgazdálkodást – hangzott el a hétvégi, háromszéki szakmai konferencián. A szakértők szerint sürgősen meg kell állítani az állomány növekedését.
2018. május 28., 08:532018. május 28., 08:53
2018. május 28., 09:032018. május 28., 09:03
A vadgazdálkodásban uralkodó fejetlenség miatt kiéleződött az ember és a medve közötti konfliktus, s a helyzetet tovább bonyolítja az állatvédők folyamatos lobbija is – hangzott el többek közt azon a hétvégi konferencián, melyet a háromszéki LAM Alapítvány szervezett a Sepsiszentgyörgy melletti Benedek-mezőn. Az erdő- és vadgazdálkodás ökológiai és gazdasági hatásai a Kárpát-kanyarban című pénteki rendezvény résztvevői egyetértettek abban, hogy ideje lenne pontos adatokat gyűjteni a medveállományról annak érdekében, hogy konkrét számok birtokában lehessen átalakítani, hatékonnyá tenni a vadgazdálkodást.
Csányi Sándor, a gödöllői Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar vadvilágmegőrzési intézetének igazgatója előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy
„Ma már nem az a központi kérdés, hogyan lehet a kis populációk hosszú távú fennmaradását biztosítani, hanem hogy olyan módon kezeljék a túlnépesedett vadállományt, hogy hosszú távon ne éppen ezért váljanak veszélyeztetetté” – fogalmazott a vadgazdálkodási szakember. Csányi szerint nem kérdés, hogy Romániában meg kell állítani a medveállomány növekedését.
Ovidiu Ionescu, a brassói Transilvania Tudományegyetem Erdő- és Vadgazdálkodási Karának dékánja a romániai barna medve menedzsmentjéről tartott előadást. Rámutatott, a két világháború között Romániában 500-800 medve élt, 1989 végén már 8 ezer, és a számuk azóta folyamatosan növekszik.
Ionescu súlyos problémának nevezte, hogy a témában rengeteg téves információ kering például arról, hogy csökken a medvék élettere, mert kivágják az erdőket, holott a medve éppen a kivágott részeken, a cserjésekben talál eledelt. Hangsúlyozta,
Fotó: Pinti Attila
„A legtöbb kár az állattartókat éri, de az erdőgazdálkodásban is jelentős problémát okoznak a nagyvadak. A fiatal csemetéket meghántják a medvék, erről jelenleg senki nem beszél” – mondta az egyetemi tanár.
Példaként említette, hogy Sinaián egy idős asszony udvarára többször betörtek a medvék, emiatt több alkalommal is panasszal fordult a hatóságokhoz, de még választ sem kapott, akkor fagyálló folyadékot tett ki az udvarára, és három medve pusztult el. Zajlik a kivizsgálás, de nem lehet bizonyítani a szándékosságot. A dékán szerint az elköltöztetés nem megoldás, a felnőtt medvék több száz kilométerről is visszatérnek a területükre. „Brassópojánán reggel elvittek egy medvét, este már egy helyi szálloda előtt kukázott” – jegyezte meg.
Ovidiu Ionescu szerint észszerű vadgazdálkodásról az állatok jogaiért harcolókkal és az orvvadászokkal nem lehet tárgyalni, ők két szélsőséges szemléletet képviselnek. Hangsúlyozta, 2016-ig működött az alkalmazkodó vadgazdálkodás, azóta kiéleződött az ember-medve konfliktus.
A konferencia megnyitóján Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanácselnöke elmondta, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében Sepsiszentgyörgyön szeretnének erdő- és vadgazdálkodási szakot indítani a brassói egyetem karának kiegészítéseként.
Eközben altatólövedékkel elkábították, majd a zernyesti medverezervátumba szállították Sanyit, a Szent Anna-tó környékén élő, több alkalommal is emberekre támadó medvét. A száz kilogrammos, kétéves vadállat áthelyezését a múlt héten hagyta jóvá a környezetvédelmi minisztérium, az illetékes szervek péntek délután végre is hajtották az akciót.
Fotó: Pinti Attila
Szép Róbert, az Országos Környezetőrség főbiztosa lapcsaládunknak elmondta, a Sanyiként ismertté vált medve áthelyezését a múlt héten kérte a területileg illetékes vadásztársulat azt követően, hogy egy hét alatt négyszer is emberre támadt a vadállat. Legutóbb a csíksomlyói pünkösdi búcsú előtti napon harapta meg egy magyarországi zarándok combját, illetve pénteken is ráijesztett egy négytagú csoportra. „Ezek alapján hozta meg a környezetvédelmi minisztérium a medve áthelyezéséről szóló döntést. A kilövéséről szó sem lehetett, hiszen nem a medve a hibás azért, hogy ebbe a helyzetbe került. Nem lakott területről van szó, ahová bemerészkedett a vadállat, hanem éppen ellenkezőleg: itt az ember hatolt be a medve természetes élőhelyére. Az persze ennek ellenére nem elfogadott, hogy emberekre támadjon, ezért is hoztuk meg a döntést az áthelyezéséről.
Megtudtuk, a kábítószer belövését követően a nagyvad körülbelül 50 métert szaladt az erdő felé, majd elkábult. A szakemberek tíz perc elteltével közelítették meg. Miután ártalmatlanították, az állatorvos megvizsgálta a körülbelül 100 kilogrammos állatot, és a kiváló egészségi állapotnak örvendő medvét egyedi azonosítóval látta el. Végül négyen megemelték, a speciális ráccsal ellátott járműbe helyezték, és elszállították új otthonába, a zernyesti medverezervátumba.
A múlt héten egyébként Jakab Attila, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász-egyesület elnöke adta le a végzetes lövést arra a medvére, amely május első felében rátámadt egy homoródremetei gyerekre, több helyen megsebesítve a fiút. Már napok óta figyelték a vadászok a falusiak által jól ismert ragadozót, így a kilövési engedély kibocsátása után egy nappal puskavégre is került a körülbelül 120 kilogrammos nagyvad. Jakab kérésére egyébként a vadászok hamarosan a helyszínre hozták a homoródremetei kisfiút, aki óvatosan körbejárta a tetemet, majd határozottan kijelentette: ez a vad bántotta. A végzetes lövést leadó vadászt megölelte, majd megjegyezte, már nem is fél a medvétől.
Fotó: Pinti Attila
„A vadat mindig tisztelni kell” – mondta Mărmureanu-Bíró Leonárd, a vadászegyesület igazgatója, miközben társaival a terepjáró csomagtartójába emelték az elejtett medvét. Rámutatott, közepes méretűnek számít a lelőtt ragadozó, de biztos benne, hogy ez támadt a kisfiúra.
Meggyőződésem, hogy csak így lehet hosszú távú vadgazdálkodásban gondolkodni” – hangsúlyozta. Mint mondta, a nagy testű medvék az erdőben is meg tudnak élni, ezért nem jönnek az emberek közelébe, a kisebb példányokat viszont a települések határába szorítják ki, ahol aztán gazdaságokban garázdálkodnak. Jakab Attila lapcsaládunknak elmondta, az állat húsát egy feldolgozónak adják el, a trófeát pedig preparáltatják, és egy erdei iskolának adományozzák, amelyet Homoródremetén hozna létre az önkormányzat.
Fotó: Barabás Ákos
A parlament által nemrég elfogadott új jogszabály arra kötelezi a környezetvédelmi minisztériumot, hogy minden évben szabjon meg beavatkozási kvótát az elszaporodott védett fajokra vonatkozóan, illetve ezt szükség esetén bármikor megtehesse. Az RMDSZ által kidolgozott módosító indítványt tegnap döntéshozó kamaraként szavazta meg a képviselőház plénuma.
Számos helyi és megyei önkormányzat jelezte a problémát a környezetvédelmi tárcának, azonban mindmáig csak részlegesen sikerült előrelépni az ügyben. Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője úgy értékelte, hogy a törvénymódosítás jelentős mértékben szigorít az eddig érvényben levő jogszabályon, hiszen eddig a szaktárcára vonatkozó előírások értelmében nem volt kötelező egy beavatkozási kvóta megállapítása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!