Az export bizonytalan időre történő leállása súlyos válságba sodorhatja a romániai juhágazatot
Fotó: Makkay József
Komoly válságba sodorhatja a romániai juhágazatot az élőállat-export leállása – véli Birtok György állattenyésztő mérnök, a Szováta környéki Bekecs Juh- és Kecsketartók Egyesületének volt elnöke. A szakember szerint a juhtartók jelentős része az élőállat-kivitelre rendezkedett be, így a járványügyi korlátozások miatt bent rekedt állomány egyre nagyobb költséget és bevételkiesést jelent. Birtok úgy látja, hogy a régebben alkalmazott megelőző oltások visszaszorulása is hozzájárult ahhoz, hogy az állattartók ma kevésbé tudnak védekezni a járványok gazdasági következményeivel, elsősorban az export leállásával szemben.
2026. augusztus 18., 21:502026. augusztus 18., 21:50
A Juhtenyésztők Országos Szövetsége (ROMOVIS) újabb nyílt levelet intézett Ilie Bolojan miniszterelnökhöz és Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszterhez, amelyben hivatalosan is a román kormány sürgős beavatkozását kéri a juhágazatot sújtó súlyos problémák megoldása érdekében.
A juhtenyésztők arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben a kormány nem veszi figyelembe a 2026. július 30-i tüntetésen megfogalmazott követeléseiket, és nem hoz intézkedéseket a juhágazat talpra állítására, és az export újraindítására, országszerte utakat zárnak le, és ismét Bukarestbe vonulnak. Ezúttal állatokkal, mezőgazdasági gépekkel, tejjel megtöltött tartálykocsikkal, trágyával és juhbőrökkel készülnek tiltakozni, egészen addig, amíg a hatóságok meg nem hallgatják őket.
A készülő országos tüntetés kapcsán Birtok György marosszéki állattenyésztő mérnök a Krónika megkeresésére elmondta, hogy
A szakember szerint az élőállat-kivitel egész évben fontos szerepet játszik a romániai juhtartásban, még ha a legnagyobb tételek jellemzően tavasszal kerülnek is piacra.
A fiatal állatokat, elsősorban a bárányokat már tavasszal nagy mennyiségben exportálják, részben európai piacokra, részben pedig a kikötőkön keresztül arab országokba. Az értékesítés azonban nem korlátozódik néhány hónapra: ősszel is jelentős mennyiségek kerülnek piacra, így egy hosszabban fennmaradó exporttilalom az egész év gazdálkodását felboríthatja.
Románia nagy juhállománya ellenére az ágazat egyik régi gyengesége, hogy a termelés jelentős része nem hazai feldolgozókon keresztül jut el a fogyasztókhoz, hanem élő állatként hagyja el az országot.
Birtok György szerint ennek nagyon egyszerű gazdasági oka van: a tenyésztő számára az élőállat nagy tételben történő eladása a legkézenfekvőbb értékesítési forma.
A gazdának nem kell saját feldolgozási láncot kiépítenie, vágóhidat vagy húsfeldolgozót keresnie, illetve a végtermék piacra juttatásával foglalkoznia. A kereskedő vagy exportőr nagyobb állományt vásárol fel egyszerre, majd továbbértékesíti azt külföldön. Éppen ezért
Birtok szerint Maros megyében és Szováta térségében is egyre súlyosabban érződik ez a probléma. ,,A mi környékünkön is nagyon nagy gondok vannak. Nincs bevétel, miközben az állatokat tovább kell tartani, ami megviseli a juhtartó gazdákat” – fogalmazott.
A juhtartó gazdák országos tüntetésre készülnek
Fotó: Makkay József
A szakember a jelenlegi helyzetet nem önmagában vizsgálja. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az állattenyésztés az utóbbi években több egymást követő járványügyi problémával is szembesült.
A juhágazatban korábban a surlókór okozott komoly gondokat, majd más fertőző betegségek jelentek meg, most pedig a kiskérődzők pestise miatt vezettek be szigorú korlátozásokat. Birtok György szerint a sertéságazat tapasztalatai is arra figyelmeztetnek, milyen súlyos következménye lehet annak, ha egy járvány tartósan jelen marad az országban.
A szakember szerint az egyik alapvető kérdés az, hogy miért szorultak háttérbe azok az oltási eljárások, amelyeket korábban több fertőző állatbetegség megelőzésében vagy visszaszorításában használtak.
Birtok György szerint évtizedekkel ezelőtt jóval szélesebb körben alkalmaztak vakcinázást az állattartásban. Saját szakmai tapasztalataira hivatkozva azt mondta: több olyan betegség ellen is oltottak, amelyek esetében ma inkább az állomány felszámolása, a mozgási korlátozások és a fertőzött területek lezárása kerül előtérbe.
,,Korábban a sertéspestis ellen is rendszeresen vakcináztak, és a juhok bizonyos betegségeivel szemben is léteztek olyan eljárások, amelyekkel immunitást próbáltak kialakítani az állatokban. Ezeknek az oltásoknak nincs különösebb kockázata, uniós nyomásra mégis leállították” – nyomatékosítja az állattenyésztési szakember.
Véleménye szerint az uniós korlátozások elhibázottak, sőt tendenciózusan arra törekszenek, hogy kiszorítsák a közös piacról az olyan országok gazdáit, mint Románia, amely a legtöbb külföldi termelő számára fogyasztói piacnak számít.
Birtok György kritikus álláspontot képvisel: szerinte az állattenyésztők érdekeit sokszor háttérbe szorítják a szabályozási megfontolások.
Első ízben mutatták ki a juhhimlőt (variola ovină) Romániában, a hatóságok meghozták a fertőzés elterjedésének megelőzését célzó intézkedéseket – közölte a román állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság (ANSVSA) szerdán.
Birtok úgy látja, hogy gazdasági szempontból a megelőző oltás jóval kisebb veszteséget jelentene, mint az állományok felszámolása vagy hónapokig tartó kereskedelmi korlátozás. Szerinte egy gazda számára nemcsak az jelenti a veszteséget, ha állatokat kell leölni. Ugyanilyen súlyos következmény, ha az egyébként egészséges állományt nem lehet eladni, szállítani vagy exportálni.
A székelyföldi érdekvédelmi szakember nem számít gyors megoldásra. Úgy véli, hogy amíg az állategészségügyi korlátozások fennmaradnak, a gazdaságok vesztesége tovább nőhet.
Ha a külpiacok huzamosabb ideig zárva maradnak, egyre több állat torlódhat fel a gazdaságokban, ami további takarmány- és fenntartási költségeket okoz.
A szakember szerint az sem biztos, hogy az országos juhtenyésztő szervezetek által kilátásba helyezett újabb tiltakozások érdemi változást hoznak. ,,A gazdák problémáin eddig sem segítettek igazán, és attól tartok, hogy most sem fognak, akármekkora tüntetést szerveznek” – fogalmazott a Krónikának Birtok József állattenyésztő mérnök.
Harmincnapos országos zárlatot vezettek be be a juh- és kecskeállományokra Romániában. Az intézkedés a kiskérődzők pestisének (PMR) és az afrikai sertéspestisnek (PPA) a megfékezését célzó sürgősségi országos intézkedéscsomag része
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!