Feltöltődés Ratosnyán. Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter (a korlátnál) teljes mellszélességgel támogatja a vízerőmű megvalósítását
Fotó: Környezetvédelmi minisztérium
Bár még Nicolae Ceaușescu utolsó gigaberuházásaként indult, a jelenlegi bukaresti kormány a forradalom óta az első, nulláról megépített vízerőműként emlegeti a megújuló energiát hasznosító ratosnyai létesítményt, melyről most miniszterek állítják: év végéig megtermelheti az első kilowatt elektromos áramot. Az elmúlt több mint három évtizedben környezetvédelmi szempontból számtalanszor vitatott, rengeteget halogatott, mintegy 200 millió eurót felemésztő Maros megyei beruházás – mely Bánffy-erdőt is letarol – egész Erdélyben hozzájárulhat a villamos hálózat feszültségingadozásainak megszüntetéséhez.
2024. július 04., 18:382024. július 04., 18:38
2024. július 04., 23:172024. július 04., 23:17
„Remélem, év végéig megtermeli az első kilowatt elektromos áramot a ratosnyai létesítmény, amely az olcsó és tiszta energián túl hozzájárul a kisebb számlákhoz és a környezet védelméhez, főleg a mai viszonyok közepette, amikor a klímaváltozások növelik az árvízveszélyt. Ratosnya biztosítani fogja a vízhozam szabályozását aszály idején és az áradások kordában tartását jelentős csapadék esetén, hiszen a víztározó úgy van megépítve, hogy 30 százalékkal csökkentse az árvízveszélyt” – foglalta össze a Maros megyei vízerőmű legfontosabb hozadékait Mircea Fechet.
A környezetvédelmi miniszter a minap ismét munkamegbeszélést tartott Sebastian Burduja energiaügyi miniszterrel, illetve a Hidroelectrica képviselőivel a mintegy 200 millió euróból megvalósuló gigaberuházás állapotáról, melyet az említett állami vállalat irányít, és amely a környezetvédelmi engedély kibocsátására vár. A ratosnyai vízerőmű – több más hasonló jellegű nagybefektetéshez hasonlóan – megerősíti Románia energetikai infrastruktúráját, illetve támogatja az átállást a tisztább energiára, fenntarthatóbb és stabilabb rendszert biztosítva.
A ratosnyai vízerőmű országos érdekeltségű közberuházás
Fotó: Környezetvédelmi minisztérium
„A ratosnyai vízerőmű országos érdekeltségű közberuházás, amely kiaknázza a Maros folyó jobb oldali mellékágainak vízenergiáját Palotailva–Ratosnya–Dédabisztra térségében.
– olvasható a környezetvédelmi minisztérium tájékoztatásában. Emlékeztetnek, a kormány tavaly sürgősségi rendelettel országos érdekeltségű beruházásnak nyilvánította a Hidroelectrica tíz projektjét, amelyek elkezdett és be nem fejezett vízerőművek megvalósítását célozzák. A bizonyos engedélyezési folyamatokat kiiktató „előléptetésre” a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) is rábólintott.
A Maros megyei energetikai létesítmény évente körülbelül 117 GWh tiszta energiát termelhet
Fotó: Környezetvédelmi minisztérium
Az előrelépések, az ígért-remélt megvalósítások már csak azért is nagyot szólnak, ha valóban teljesülnek, mert – több más romániai energetikai fejlesztéshez hasonlóan – több évtizedes múltra tekintenek vissza. A ratosnyai vízerőmű terve az utolsó olyan nagyberuházás, melyet 1989-ben, azaz még a kommunista diktatúra ideje alatt indítottak el Nicolae Ceaușescu „láttamozásával”.
Azonban a rendszerváltás új kezekbe helyezte át a terveket. Eleinte komolyan gondolták a megvalósítást: 1991-ben nagy erőkkel fogtak neki a munkálatoknak. „Leradíroztak” 50 hektárnyi erdőt, mintegy 16 kilométernyi alagutat ástak, csőrendszert építettek ki a környező hegyekben-erdőkben, hogy a tervezett víztározóba vezessék a patakokat, 65 méteres gátat építettek (melyet később 120 méteresre magasítottak). Azonban néhány év elteltével lelassult az előrehaladás, a 2010-es években pedig szinte teljesen leállt, többek között a Hidroelectrica fizetésképtelenné válása miatt. Ezzel együtt 2016-ban egyes kormányzati illetékesek úgy látták, „ha odateszik magukat”, az addigi megvalósításoknak köszönhetően 2017 végéig beindíthatják az erőművet.
Fotó: Környezetvédelmi minisztérium
Aztán újabb csend következett, majd 2019-ben az állami vállalat ismét napirendre tűzte a ratosnyai beruházás befejezését – addigra mintegy 90 százalékban készültek el a munkálatokkal. A tervek megvalósítását azonban a hatóságok érdektelensége és a pénzhiány mellett a zöldszervezetek panaszai, pereskedései is akadályozták. Egyes környezetvédelmi engedélyek ugyanis időközben lejártak, újakat pedig nehéz volt megszerezni – például a letarolt területen időközben újra kinőtt erdő kivágására. Összesen mintegy 130 hektárnyi erdőt kellett-kell eltüntetni. A tó vízfelülete akkora lesz, mint 20 ezer olimpiai medence mérete.
Azért is meg szerették volna akadályozni az energetikai gigaberuházást, mert védett halfajok kipusztulásához vezethet a ratosnyai víztározó megépítése. A környezetvédelmi egyesületeket tömörítő Natura 2000 koalíció emlékeztetett, a vízerőmű részeként egy hatalmas gátat építettek védett területen, amely legalább nyolc patak, illetve folyó vizét fogja fel és gyűjti össze (Ratosnya, Donca, Bisztra, Kis-Galonya, Nagy-Galonya, Visa, Fenyő és Ilva). Ezeket csőbe vezetik, megsemmisítve élővilágukat, ez pedig károsan hat ki a teljes környezetre.
Fotó: Környezetvédelmi minisztérium
Amint a Székelyhon korábbi összeállításából kiderül,
Védett halfajok kipusztulásához vezethet a ratosnyai víztározó beindítása, ezt szeretnék megakadályozni környezetvédelmi szervezetek. Ezek szövetsége, a Natura 2000 koalíció előzetes panaszt nyújtott be az építkezési engedélyeket kibocsátó Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség ellen.
Ugyanakkor Dávid Csaba mérnök, az Országos Vízügyi Igazgatóság korábbi igazgatója úgy nyilatkozott a Székelyhonnak, fontos a ratosnyai létesítmény elindítása, sőt a Maros vízgyűjtő medencéjében még több vízerőművet lehetne létrehozni. Véleménye szerint fontos az alternatív energiaforrások felhasználása, jó gazdálkodás esetén pedig nagy mennyiségű energiát lehet termelni a vízzel. Mint mondta, a nap és a szél bizonytalan, de egy jól megtervezett és működtetett vízi erőmű egész évben hasznosítani tudja a tavaszi hóolvadás és esőzések nyomán keletkező plusz vízmennyiséget is.
Tíz, a nyolcvanas években elkezdett vízi erőművet fejeznének be 2026-ig Romániában. Ezek között szerepel a Maros megyei ratosnyai vízi erőmű is, amely több mint 90 százalékban már elkészült.
A ratosnyai vízerőmű megvalósításának fontosságát idén Antal Lóránt szenátor is hangsúlyozta. A felsőház energiaügyi, energetikai infrastruktúra és altalajkincsek bizottságának elnöke februári évértékelőjén kifejtette, Románia számára stratégiai fontosságú energetikai létesítmények befejezését is támogatták: tíz vízerőmű és egy gázerőmű befejezéséről döntöttek egy sürgősségi kormányrendelet révén.
– mutatott rá a Székelyhon szerint az RMDSZ politikusa.
Fotó: Facebook/Ciprian Dobre
Időközben szintén végeláthatatlan állóháborúvá vált a kisajátítások ügye. Mintegy 210 hektárnyi terület volt konkrétan érintett a víztározó megépítésénél, de a további hidrotechnikai beruházásokkal, utakkal összesen 534 hektárt kellett „elkobozni” kártérítés fejében. Az összeget 2011-től kezdődően néha megnövelték, miközben a terepen gyakorlatilag semmi nem történt.
A Profit.ro portál 2016-ban arról cikkezett, hogy a legfőbb kárpótoltak között ott vannak a Bánffy-örökösök, akik elérték, hogy 56 hektárnyi kisajátítandó erdejükért a korábbihoz képest 18 százalékkal több pénzt, 1,314 millió lejt kapjanak. Mint ismeretes, a nemesi család leszármazottjai évtizedeken keresztül óriási szélmalomharcot vívtak örökségükért a térségben, nagy nehezen visszaszolgáltatott területeik jelentős részét újra államosították.
miután az igazságszolgáltatás tetemes bírság kiszabásának terhe mellett a birtoklevél kiállítására kötelezte a területi prefektust. Az intézkedés jelentős lépésnek nevezhető annak ismeretében, hogy az azt megelőző években a román állam megannyi, már visszaszolgáltatott birtokot visszaperelt a Bánffyaktól.
Fotó: Facebook/Ciprian Dobre
A birtoklevelet Bánffy Éva Mária Rozália Heléna Johanna és Bánffy Jósika Imre László javára állították ki a Ratosnya és Felsőrépa környékén elterülő 2260,81 hektár erdőről. Mindketten báró (losonczi) Bánffy László (1896–1974) örököseiként igényelték vissza a román állam által elkobzott jussukat még 17 évvel azelőtt, ám megannyi hatósági és bírósági hercehurcát követően csak 2022-ben vehették ténylegesen birtokba a tulajdonukat. Ezt megelőzően peres úton visszakerült a román állam tulajdonába több mint 9300 hektárnyi erdő Ratosnya, Gödemesterháza és Palotailva környékén, amelyet 2007-ben szolgáltattak vissza a Bánffy család másik ágának, gróf Bánffy Dániel örököseinek.
Tizenhét év pereskedés után birtokba vehetik a Bánffy-örökösök 2200 hektáros erdőterületüket Maros megyében, miután az igazságszolgáltatás tetemes bírság kiszabásának terhe mellett a birtoklevél kiállítására kötelezte a területi prefektust.
Ratosnya nevét 1808-ban említi először oklevél Restolcza, majd 1888-ban Ratosnya néven. A falu erdei munkások szálláshelyéből alakult faipari településsé. 1910-ben még magyar többségű volt, jelentős román kisebbséggel, ma viszont utóbbiak alkotnak nagy többséget. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint az 1729 lakosból 237-en kerültek nyilvántartásba magyarként, többségük a községhez tartozó Jódon él.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az úgynevezett székely AI-stratégia kidolgozásában, megvalósításában is segédkezik prof. dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
Egy modern villamos motorvonat mindössze 81 perc alatt tette meg az Ópiski és Segesvár közötti 169 kilométeres vasúti távot – három megállással együtt.
A Kolozsvár és magyar határ közötti vasútvonal újabb, a Révi-szorost is magába foglaló Kissebes és Élesd közötti szakaszán is elkezdődtek a villamosítási és felújítási munkálatok.
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
A közel-keleti háború sok román állampolgár nyaralási terveit felborította, a feszült helyzet érintette azok utazását, akik például Izraelbe akartak repülni közvetlenül a konfliktus kitörése után.
A román és az európai bűnüldöző szervek közötti együttműködés az elmúlt években látványosan megerősödött.
Törvénytelen munkálatokat tártak fel a hatóságok egy Hargita megyei természetvédelmi területen, az ügyben feljelentést tettek.
Huszonnégy óráig érvényes, egylejes napijegy bevezetését javasolja Călin Bibarț aradi polgármester a helyi tömegközlekedési vállalat járatain. Ez válasz az üzemanyagárak drágulására, illetve a közösségi közlekedés használatának ösztönzése.
A Maros megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósághoz fordult a rendőrség annak a két dicsőszentmártoni kislánynak az ügyében, akiket az eltűnésük után egy nappal találtak meg.
Előzetes letartóztatásba helyezte az Aradi Bíróság azt a 19 éves Bákó megyei illetőségű fiatalembert, aki miután balesetet okozott, és vérvételre a kórházba kísérték, rátámadt a rendőrre és megpróbálta elvenni a szolgálati fegyverét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!