Feltöltődés Ratosnyán. Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter (a korlátnál) teljes mellszélességgel támogatja a vízerőmű megvalósítását
Fotó: Környezetvédelmi minisztérium
Bár még Nicolae Ceaușescu utolsó gigaberuházásaként indult, a jelenlegi bukaresti kormány a forradalom óta az első, nulláról megépített vízerőműként emlegeti a megújuló energiát hasznosító ratosnyai létesítményt, melyről most miniszterek állítják: év végéig megtermelheti az első kilowatt elektromos áramot. Az elmúlt több mint három évtizedben környezetvédelmi szempontból számtalanszor vitatott, rengeteget halogatott, mintegy 200 millió eurót felemésztő Maros megyei beruházás – mely Bánffy-erdőt is letarol – egész Erdélyben hozzájárulhat a villamos hálózat feszültségingadozásainak megszüntetéséhez.
2024. július 04., 18:382024. július 04., 18:38
2024. július 04., 23:172024. július 04., 23:17
„Remélem, év végéig megtermeli az első kilowatt elektromos áramot a ratosnyai létesítmény, amely az olcsó és tiszta energián túl hozzájárul a kisebb számlákhoz és a környezet védelméhez, főleg a mai viszonyok közepette, amikor a klímaváltozások növelik az árvízveszélyt. Ratosnya biztosítani fogja a vízhozam szabályozását aszály idején és az áradások kordában tartását jelentős csapadék esetén, hiszen a víztározó úgy van megépítve, hogy 30 százalékkal csökkentse az árvízveszélyt” – foglalta össze a Maros megyei vízerőmű legfontosabb hozadékait Mircea Fechet.
A környezetvédelmi miniszter a minap ismét munkamegbeszélést tartott Sebastian Burduja energiaügyi miniszterrel, illetve a Hidroelectrica képviselőivel a mintegy 200 millió euróból megvalósuló gigaberuházás állapotáról, melyet az említett állami vállalat irányít, és amely a környezetvédelmi engedély kibocsátására vár. A ratosnyai vízerőmű – több más hasonló jellegű nagybefektetéshez hasonlóan – megerősíti Románia energetikai infrastruktúráját, illetve támogatja az átállást a tisztább energiára, fenntarthatóbb és stabilabb rendszert biztosítva.
A ratosnyai vízerőmű országos érdekeltségű közberuházás
Fotó: Környezetvédelmi minisztérium
„A ratosnyai vízerőmű országos érdekeltségű közberuházás, amely kiaknázza a Maros folyó jobb oldali mellékágainak vízenergiáját Palotailva–Ratosnya–Dédabisztra térségében.
– olvasható a környezetvédelmi minisztérium tájékoztatásában. Emlékeztetnek, a kormány tavaly sürgősségi rendelettel országos érdekeltségű beruházásnak nyilvánította a Hidroelectrica tíz projektjét, amelyek elkezdett és be nem fejezett vízerőművek megvalósítását célozzák. A bizonyos engedélyezési folyamatokat kiiktató „előléptetésre” a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) is rábólintott.
A Maros megyei energetikai létesítmény évente körülbelül 117 GWh tiszta energiát termelhet
Fotó: Környezetvédelmi minisztérium
Az előrelépések, az ígért-remélt megvalósítások már csak azért is nagyot szólnak, ha valóban teljesülnek, mert – több más romániai energetikai fejlesztéshez hasonlóan – több évtizedes múltra tekintenek vissza. A ratosnyai vízerőmű terve az utolsó olyan nagyberuházás, melyet 1989-ben, azaz még a kommunista diktatúra ideje alatt indítottak el Nicolae Ceaușescu „láttamozásával”.
Azonban a rendszerváltás új kezekbe helyezte át a terveket. Eleinte komolyan gondolták a megvalósítást: 1991-ben nagy erőkkel fogtak neki a munkálatoknak. „Leradíroztak” 50 hektárnyi erdőt, mintegy 16 kilométernyi alagutat ástak, csőrendszert építettek ki a környező hegyekben-erdőkben, hogy a tervezett víztározóba vezessék a patakokat, 65 méteres gátat építettek (melyet később 120 méteresre magasítottak). Azonban néhány év elteltével lelassult az előrehaladás, a 2010-es években pedig szinte teljesen leállt, többek között a Hidroelectrica fizetésképtelenné válása miatt. Ezzel együtt 2016-ban egyes kormányzati illetékesek úgy látták, „ha odateszik magukat”, az addigi megvalósításoknak köszönhetően 2017 végéig beindíthatják az erőművet.
Fotó: Környezetvédelmi minisztérium
Aztán újabb csend következett, majd 2019-ben az állami vállalat ismét napirendre tűzte a ratosnyai beruházás befejezését – addigra mintegy 90 százalékban készültek el a munkálatokkal. A tervek megvalósítását azonban a hatóságok érdektelensége és a pénzhiány mellett a zöldszervezetek panaszai, pereskedései is akadályozták. Egyes környezetvédelmi engedélyek ugyanis időközben lejártak, újakat pedig nehéz volt megszerezni – például a letarolt területen időközben újra kinőtt erdő kivágására. Összesen mintegy 130 hektárnyi erdőt kellett-kell eltüntetni. A tó vízfelülete akkora lesz, mint 20 ezer olimpiai medence mérete.
Azért is meg szerették volna akadályozni az energetikai gigaberuházást, mert védett halfajok kipusztulásához vezethet a ratosnyai víztározó megépítése. A környezetvédelmi egyesületeket tömörítő Natura 2000 koalíció emlékeztetett, a vízerőmű részeként egy hatalmas gátat építettek védett területen, amely legalább nyolc patak, illetve folyó vizét fogja fel és gyűjti össze (Ratosnya, Donca, Bisztra, Kis-Galonya, Nagy-Galonya, Visa, Fenyő és Ilva). Ezeket csőbe vezetik, megsemmisítve élővilágukat, ez pedig károsan hat ki a teljes környezetre.
Fotó: Környezetvédelmi minisztérium
Amint a Székelyhon korábbi összeállításából kiderül,
Védett halfajok kipusztulásához vezethet a ratosnyai víztározó beindítása, ezt szeretnék megakadályozni környezetvédelmi szervezetek. Ezek szövetsége, a Natura 2000 koalíció előzetes panaszt nyújtott be az építkezési engedélyeket kibocsátó Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség ellen.
Ugyanakkor Dávid Csaba mérnök, az Országos Vízügyi Igazgatóság korábbi igazgatója úgy nyilatkozott a Székelyhonnak, fontos a ratosnyai létesítmény elindítása, sőt a Maros vízgyűjtő medencéjében még több vízerőművet lehetne létrehozni. Véleménye szerint fontos az alternatív energiaforrások felhasználása, jó gazdálkodás esetén pedig nagy mennyiségű energiát lehet termelni a vízzel. Mint mondta, a nap és a szél bizonytalan, de egy jól megtervezett és működtetett vízi erőmű egész évben hasznosítani tudja a tavaszi hóolvadás és esőzések nyomán keletkező plusz vízmennyiséget is.
Tíz, a nyolcvanas években elkezdett vízi erőművet fejeznének be 2026-ig Romániában. Ezek között szerepel a Maros megyei ratosnyai vízi erőmű is, amely több mint 90 százalékban már elkészült.
A ratosnyai vízerőmű megvalósításának fontosságát idén Antal Lóránt szenátor is hangsúlyozta. A felsőház energiaügyi, energetikai infrastruktúra és altalajkincsek bizottságának elnöke februári évértékelőjén kifejtette, Románia számára stratégiai fontosságú energetikai létesítmények befejezését is támogatták: tíz vízerőmű és egy gázerőmű befejezéséről döntöttek egy sürgősségi kormányrendelet révén.
– mutatott rá a Székelyhon szerint az RMDSZ politikusa.
Fotó: Facebook/Ciprian Dobre
Időközben szintén végeláthatatlan állóháborúvá vált a kisajátítások ügye. Mintegy 210 hektárnyi terület volt konkrétan érintett a víztározó megépítésénél, de a további hidrotechnikai beruházásokkal, utakkal összesen 534 hektárt kellett „elkobozni” kártérítés fejében. Az összeget 2011-től kezdődően néha megnövelték, miközben a terepen gyakorlatilag semmi nem történt.
A Profit.ro portál 2016-ban arról cikkezett, hogy a legfőbb kárpótoltak között ott vannak a Bánffy-örökösök, akik elérték, hogy 56 hektárnyi kisajátítandó erdejükért a korábbihoz képest 18 százalékkal több pénzt, 1,314 millió lejt kapjanak. Mint ismeretes, a nemesi család leszármazottjai évtizedeken keresztül óriási szélmalomharcot vívtak örökségükért a térségben, nagy nehezen visszaszolgáltatott területeik jelentős részét újra államosították.
miután az igazságszolgáltatás tetemes bírság kiszabásának terhe mellett a birtoklevél kiállítására kötelezte a területi prefektust. Az intézkedés jelentős lépésnek nevezhető annak ismeretében, hogy az azt megelőző években a román állam megannyi, már visszaszolgáltatott birtokot visszaperelt a Bánffyaktól.
Fotó: Facebook/Ciprian Dobre
A birtoklevelet Bánffy Éva Mária Rozália Heléna Johanna és Bánffy Jósika Imre László javára állították ki a Ratosnya és Felsőrépa környékén elterülő 2260,81 hektár erdőről. Mindketten báró (losonczi) Bánffy László (1896–1974) örököseiként igényelték vissza a román állam által elkobzott jussukat még 17 évvel azelőtt, ám megannyi hatósági és bírósági hercehurcát követően csak 2022-ben vehették ténylegesen birtokba a tulajdonukat. Ezt megelőzően peres úton visszakerült a román állam tulajdonába több mint 9300 hektárnyi erdő Ratosnya, Gödemesterháza és Palotailva környékén, amelyet 2007-ben szolgáltattak vissza a Bánffy család másik ágának, gróf Bánffy Dániel örököseinek.
Tizenhét év pereskedés után birtokba vehetik a Bánffy-örökösök 2200 hektáros erdőterületüket Maros megyében, miután az igazságszolgáltatás tetemes bírság kiszabásának terhe mellett a birtoklevél kiállítására kötelezte a területi prefektust.
Ratosnya nevét 1808-ban említi először oklevél Restolcza, majd 1888-ban Ratosnya néven. A falu erdei munkások szálláshelyéből alakult faipari településsé. 1910-ben még magyar többségű volt, jelentős román kisebbséggel, ma viszont utóbbiak alkotnak nagy többséget. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint az 1729 lakosból 237-en kerültek nyilvántartásba magyarként, többségük a községhez tartozó Jódon él.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!