Veszélyeztettet európai érték. A román stílusból a gótikába való átmenet kivételes példája a Hunyad megyei Őraljaboldogfalva református temploma, az egyik legrégebbi kőtemplom Romániában
Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület
Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszínei közé került a Hunyad megyei Őraljaboldogfalván található református templom. A felbecsülhetetlen értékű freskókkal díszített műemlék megmentése most nemzetközi összefogással indulhat meg.
2026. február 26., 17:142026. február 26., 17:14
2026. február 26., 21:502026. február 26., 21:50
Amint az Erdélyi Református Egyházkerület csütörtökön közölte, az Europa Nostra, Európa legjelentősebb örökségvédelmi civil szervezete
Az épület a román stílusból a gótikába való átmenet kivételes példája, amely több mint hétszáz éve folyamatosan szolgálja a hitéletet. A program az Európai Beruházási Bank (EIB) Intézetének szakmai támogatásával valósul meg.
A 2013-ban indított, jelölésen alapuló kezdeményezés mára az egyik legfontosabb civil összefogássá vált a kontinens veszélyeztetett műemlékeinek megmentéséért. A program katalizátorként segíti a szakértők mozgósítását, megakadályozza a szakszerűtlen beavatkozásokat, és elősegíti a köz- és magánszférából érkező támogatások és finanszírozások biztosítását.
A listán szereplő minden egyes helyszín 10 000 euró összegű EIB örökségvédelmi támogatásra jogosult, amelyet a megmentésükre irányuló elsődleges intézkedésekre fordíthatnak. A 2026-os év 7 legveszélyeztetettebb európai örökségi helyszíne:
A döntés során a szakértők figyelembe vették a helyszínek európai jelentőségét, kulturális értékét, a veszélyeztetettség mértékét, valamint a helyi közösség elkötelezettségét is. Szintén kritérium volt az, hogy az egyes helyszínek mennyire képesek a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés motorjaként működni. A végső 7 helyszínt az Europa Nostra igazgatótanácsa választotta ki. A döntés alapját az a 14-es szűkített lista adta, amelyet a program szakmai tanácsadó testülete állított össze a beérkezett jelölésekből.
A felbecsülhetetlen értékű freskókkal díszített Hunyad megyei műemlék megmentése most nemzetközi összefogással indulhat meg
Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület
Guy Clausse, az Europa Nostra alelnöke kijelentette: „Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszíneinek listázásával az Europa Nostra megerősíti elkötelezettségét annak biztosítása mellett, hogy az örökségvédelem ne csupán a múlt előtti tisztelgés legyen, hanem aktívan járuljon hozzá a fenntarthatóbb, befogadóbb és demokratikusabb közösségek építéséhez szerte a kontinensünkön. A kulturális és természeti örökséget olyan élő erőként kell elismerni, amely ösztönzi a növekedést, a fenntarthatóságot és a kohéziót, ezért az európai stratégiák, politikák és költségvetések középpontjába kell helyezni”.
Az őraljaboldogfalvi református templom Románia egyik legrégebbi kőtemploma, a Hátszegi-medence jelképe és az UNESCO globális geoparkjának szerves része. A 13. század végén a befolyásos Kendeffy (Cândea) család építette. Falai között páratlan, 1311-ből, 1400-ból és 1450-ből származó falfestmények maradtak fenn, amelyek ritkaságnak számítanak Közép-Kelet-Európában.
Kivételes történelmi folytonossága ellenére az épületet és ritka falfestményeit jelenleg súlyos veszély fenyegeti: a szerkezeti romlás, a felszivárgó nedvesség és a korábbi, szakszerűtlen javítások káros hatásai miatt időbeni konzerválás nélkül a műemlék a visszafordíthatatlan pusztulás szélére kerülhet.
A legégetőbb megoldandó gondok a templomban:
A „7 legveszélyeztetettebb” program tanácsadó testülete kiemelte, „bár hivatalosan kiemelkedő értékű műemlékként tartják számon, az őraljaboldogfalvi (Sântămăria Orlea) templom évtizedekig elhanyagoltságnak és nem megfelelő beavatkozásoknak volt kitéve. A víz lassan behatolt az épületbe, és repedések jelentek meg.
Meggyőződésünk, hogy ezt a folyamatot sürgősen meg kell fordítani. A legveszélyeztetettebb műemlékek listájára való felvétel hatékony katalizátorként működhet: felhívja a figyelmet a templom kritikus állapotára, és mozgósítja a nemzetközi szaktudást. E csodálatos műemlék megóvása nem csupán konzerválási feladat, hanem lehetőség is arra, hogy megújítsuk szerepét a régióban, támogassuk a helyi közösségeket és elősegítsük a fenntartható kulturális turizmust”.
A helyszínt a kolozsvári Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) jelölte, a helyi, Hátszegi Református Egyházközség, valamint a Román Építészszövetség és az ICOMOS Magyarország és több tudományos partner támogatásával.
A folyamatot a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) koordinálja az egyházközséggel és a tervezőkkel együttműködve.
amely 2024-ben elnyerte az Európai Örökség Díjat /Europa Nostra Díjat.
A Kolozsvári Magyar Napok a mi szemléletünkben nem egy sajátos ifjúsági vagy zenei fesztivál, hanem ennél kicsit másabb, kicsit talán több – jelentette ki Gergely Balázs főszervező.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kigyulladt egy mikrobusz vasárnap este az aradi körgyűrű mellett, a régi hőerőmű szomszédságában.
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!