
Az applikáción keresztül a nem értékesített, de még fogyasztható ételeket lehet majd megvásárolni
Fotó: Orbán Orsolya
Európában már több olyan alkalmazás működik sikeresen, amely az ételpazarlást hivatott visszaszorítani, a Grabz azonban nem egy nemzetközi cég fejlesztéseként indult, hanem marosvásárhelyi fiatalok kezdeményezéseként, akik hisznek abban, hogy a technológia nem önmagáért létezik, hanem azért, hogy jobbá tegye a közösséget, amelyben élünk. Mátyus Délia Erzsébet kommunikációs szakember az ételpazarlást megelőző applikációról beszélt a Krónikának.
2026. július 13., 08:102026. július 13., 08:10
Öt marosvásárhelyi oktatási intézmény diákjai közösen dolgoznak egy olyan applikáción, ami az ételpazarlást hivatott visszaszorítani. Egy olyan platformot hoznak létre, amelyen a nem értékesített, de még fogyasztható ételeket lehet majd megvásárolni. Mátyus Délia Erzsébet kommunikációs szakember a Krónika érdeklődésére kifejtette, a Grabz nevű alkalmazás a We Care We Grow Egyesület mentorprogramjában született, ahol középiskolások és egyetemisták dolgoznak együtt négy helyi vállalkozás mentorainak támogatásával. Hozzátette,
Mátyus Délia Erzsébet szerint a fiatalok nemcsak egy alkalmazást akartak kifejleszteni, hanem valós megoldást kitalálni
Fotó: We Care We Grow Egyesület
„Az idei mentorprogramnak és a Limitl3ss konferenciának is egyik meghatározó témája a mesterséges intelligencia. Mi azonban már a kezdetektől azt hangsúlyozzuk, hogy az AI nem cél, hanem eszköz. Akkor van igazán értéke, ha képes jobbá tenni a mindennapjainkat, és valódi problémák megoldásában segít. Az ételpazarlás pontosan ilyen probléma. Talán kevesebbet beszélünk róla, mint kellene, de Marosvásárhelyen is nap mint nap találkozhatunk vele.
– hívta fel a figyelmet a reklám- és tartalom-szövegíró. Rámutatott, számára inspiráló volt látni, hogy a fiatalok nemcsak egy alkalmazást akartak kifejleszteni, hanem olyan megoldást szerettek volna létrehozni, amely egyszerre segíti a helyi vállalkozásokat, a vásárlókat és a környezetet.

A Román Élelmiszerbankok Szövetsége (FBAR) négy alapvető stratégiát javasol a háztartásokban keletkező hulladék csökkentésére.
Mint magyarázta, a Grabz egy egyszerű, mégis hatékony ötletre épül:
a nap végén feltölthetik azokat a termékeket, amelyek még kiváló minőségűek, de másnap már nem tudnák teljes áron értékesíteni. A felhasználók ezeket az alkalmazásban kedvezményes áron lefoglalhatják, majd egy meghatározott időpontban átvehetik. „Ez egy olyan megoldás, ahol mindenki nyer. A vállalkozások csökkenthetik a veszteségeiket, a vásárlók kedvező áron juthatnak minőségi ételekhez, miközben kevesebb élelmiszer végzi a hulladékban” – részletezte.
Romániában percenként egy teherautónyi élelmiszer kerül kukába
Fotó: Orbán Orsolya
Arra a kérdésre, hogy kommunikációs szempontból mennyire nehéz megváltoztatni az emberek hozzáállását az olyan élelmiszerekhez, amelyek még fogyaszthatók, de már nem számítanak „frissen elkészültnek”, Mátyus Délia Erzsébet azt felelte, ez sokkal nagyobb kihívás, mint maga az alkalmazás fejlesztése.
„Az emberek többsége még mindig automatikusan összekapcsolja a kedvezményes árat a gyengébb minőséggel. Pedig itt erről szó sincs. Ezek ugyanazok az ételek, ugyanazzal a minőséggel. Egyszerűen a napi értékesítési ciklus végére értek. Marketing- és kommunikációs mentorként azt látom, hogy nem elég egy jó platformot létrehozni. Bizalmat is kell építeni.
A technológia sok mindenben segíthet, de szemléletet továbbra is emberek formálnak. Ezért a Grabz számomra legalább annyira kommunikációs küldetés, mint technológiai projekt” – hangsúlyozta a marosvásárhelyi szakember.
A Grabz az ételpazarlást szeretné visszaszorítani
Fotó: Orbán Orsolya
Mátyus Délia Erzsébet arról is beszélt lapunknak, hogy a projektben résztvevő diákok talán pont azt tanulhatják meg, amit egy tanteremben a legnehezebb megtapasztalni. Mint magyarázta, ebben a mentorprogramban a középiskolás és egyetemista fiatalok nem külön-külön dolgoznak, hanem egy közös célért. Programozók, marketingesek, dizájnerek és más területek iránt érdeklődő mentoráltak építenek együtt egy valódi terméket, miközben négy helyi vállalkozás mentorai segítik őket. „Közben megtanulják, hogyan kell csapatban dolgozni, kritikát elfogadni, döntéseket hozni, partnerekkel egyeztetni és felelősséget vállalni.
Számomra mentorként ez a program legnagyobb értéke. Nem kész válaszokat adunk a fiataloknak, hanem olyan környezetet teremtünk, ahol megtanulnak kérdezni, gondolkodni és kezdeményezni” – húzta alá.
Az alkalmazásnak köszönhetően a vásárlók kedvezőbb áron juthatnak minőségi ételekhez, miközben kevesebb élelmiszer végzi a hulladékban
Fotó: Orbán Orsolya
A további tervek kapcsán a kommunikációs szakember elmondta, mindannyian azt szeretnék, hogy a Grabz ne csak egy sikeres mentorprojekt legyen, hanem egy valóban működő szolgáltatás.
A Grabz hivatalos bemutatója a marosvásárhelyi Limitl3ss konferencián lesz idén ősszel, ami számukra nem csupán egy termékbemutató. Inkább egy fontos mérföldkő: annak bizonyítéka, hogy a fiatalok megfelelő mentorálással képesek valódi, piacképes megoldásokat létrehozni.
Egy felelősebben gondolkodó, kevesebb élelmiszert hulladékba dobó közösség is létrejöhet a projekt révén
Fotó: Orbán Orsolya
Európában ugyanakkor több hasonló platform is működik már sikeresen, ezért arra is kíváncsiak voltunk, hogy miben lehet egyedi a marosvásárhelyi diákok által fejlesztett alkalmazás. „Valóban léteznek hasonló platformok Európában, és ez jó hír. Azt mutatja, hogy ennek a modellnek van létjogosultsága. A Grabz azonban nem egy nemzetközi cég fejlesztéseként indult, hanem helyi fiatalok kezdeményezéseként.
Talán ez a projekt legfontosabb üzenete is. A mesterséges intelligencia rengeteg új lehetőséget nyit meg előttünk, de továbbra is rajtunk múlik, hogy mire használjuk. Ha arra, hogy valódi problémákra keressünk fenntartható megoldásokat, együttműködjünk és értéket teremtsünk, akkor nemcsak egy jó alkalmazást hozunk létre, hanem egy felelősebben gondolkodó közösséget is” – hangsúlyozta Mátyus Délia Erzsébet.

Immár Romániában is elérhető Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb, ételpazarlást megelőzni kívánó mobiltelefonos alkalmazása, a Munch, melyet Magyarországon fejlesztettek ki, és azóta Csehországban és Szlovákiában is működik.
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
szóljon hozzá!