Esszék Czirják kanonoktól – A világhálón már elérhető, nyomtatásban is megjelenik az Erdélyi Magyar Breviárium

Az Erdélyi Magyar Breviárium esszéi azt sugallják, hogy az olvasó kezdje napját a magyar múlt emlékezetes személyiségeinek felidézésével, így ihletet, életkedvet, örömet meríthet. „A kisebbségi sors tudatos vállalása reményt, életkedvet kölcsönöz. A nap szülöttjének élete az olvasó számára mementó lehet. Ha eleink sokkal nehezebb körülmények között vállalták a küzdelmet, miért ne tehetnénk meg mi is?” – vetődik fel a kérdés, amelyet Czirják Árpád írásain keresztül igyekszik megválaszolni.

Inspiráló eszmefuttatások

„Az esszék a nyugalmazott esperes nyitottságára és rendkívüli metaforakészségére vallanak. Ugyanakkor a sorok közül könnyen kiolvasható, milyen finoman képes kifejezni a legkeményebb dolgokat” – vélekedett a Krónikának a szöveg jó ismerője, dr. Köllő Gábor. A kanonok fiatalabb, egykoron a kincses várossal összenőtt Szászfenesen szolgáló pályatársa mutatja be a nemsokára megjelenő kötetet.

– fejtette ki a nyomtatás előtt álló munkáról Köllő.

Az Erdélyi Magyar Breviárium közlése szeptember elsején kezdődött el a világhálón a pontosan 379 évvel azelőtt született gróf Bethlen Miklós erdélyi kancellár és emlékiratíró bemutatásával. Aznapra a Honvágy a hazában című esszét választotta a szerző. Írásában Czirják rávilágít, nemcsak az egymás ellen elkövetett gonosz tettek, de a pusztuló nemzet ügyének nem vállalása is a vétek kategóriájába sorolható. Kritikával illeti az 1990 után felálló rendszert, a magyar érdekképviseletet, az egyházat, rámutatva azok szolgálatkészségeinek hiányosságaira.

Hangoskönyvként is elérhető

„A diktatúra idején a demokráciára vártunk, jó néhány év elteltével már torkig vagyunk vele. A kommunizmus romjain demokratikus, új világot kellene építeni, aminek egyelőre semmi nyoma. A rendszerváltáshoz, majd az Európai Unióhoz való csatlakozás fellobbanó, majd rövidesen kihunyó lelkesedésén kívül alig történt érdemi változás. (…) És az egyház? A mi egyházunk vezetősége a rendszerváltás után ébresztő helyett altatódalba kezdett, hangoztatván: az egyház nem politizál” – írja a kolozsvári Szent Mihály plébánia egykori főpapja.

A világhálóra egyelőre az anyagnak mintegy harmada került fel, a szerző fokozatosan tölti fel a többit is. Arra a kérdésünkre, hogy kinek ajánlja idősebb paptársa könyvét, Köllő Gábor elmondta, minden egyes erdélyi gondolkodó ember számára, de főként azoknak, akik tudni szeretnék, hogy eleink értékrendje mennyire meghatározó volt eme országrész történelmében, kultúrtörténetében és az egyetemes kultúrában. A hangoskönyvhöz Mátyás Zsolt temesvári színművész „kölcsönözte” a hangját. Az anyag a www.erdelyibreviarium.ro címen érhető el.