Czirják Árpád kanonok, nyugalmazott kolozsvári esperes
Fotó: Pethő Melánia
Visszapillantó tükörként mutatja be a térség jeles személyiségeit a Czirják Árpád kanonok által írt és szerkesztett Erdélyi Magyar Breviárium. Az erdélyi magyar múlt nagyjairól szóló anyagok szeptember elsejétől kezdtek megjelenni a világhálón, ahol online formában olvasható és hallható a breviárium szövege. A közeljövőben nyomtatott formában is napvilágot lát a pápai prelátus munkája.
2021. szeptember 12., 21:332021. szeptember 12., 21:33
„Az esztendő 365 napjához kapcsolódó írások színes panorámát tárnak az olvasó elé, a rövid életrajzok bemutatják a nap szülötteit, vázolják tevékenységüket. Az olvasó nyomon követheti mindazt, amit eleink az erdélyi és egyetemes kultúra szolgálatában tettek” – ez olvasható Czirják Árpád nyugalmazott kolozsvári esperes egyelőre csak interneten elérhető Erdélyi Magyar Breviáriumának bevezetőjében.
Az Erdélyi Magyar Breviárium esszéi azt sugallják, hogy az olvasó kezdje napját a magyar múlt emlékezetes személyiségeinek felidézésével, így ihletet, életkedvet, örömet meríthet. „A kisebbségi sors tudatos vállalása reményt, életkedvet kölcsönöz. A nap szülöttjének élete az olvasó számára mementó lehet. Ha eleink sokkal nehezebb körülmények között vállalták a küzdelmet, miért ne tehetnénk meg mi is?” – vetődik fel a kérdés, amelyet Czirják Árpád írásain keresztül igyekszik megválaszolni.
„Az esszék a nyugalmazott esperes nyitottságára és rendkívüli metaforakészségére vallanak. Ugyanakkor a sorok közül könnyen kiolvasható, milyen finoman képes kifejezni a legkeményebb dolgokat” – vélekedett a Krónikának a szöveg jó ismerője, dr. Köllő Gábor. A kanonok fiatalabb, egykoron a kincses várossal összenőtt Szászfenesen szolgáló pályatársa mutatja be a nemsokára megjelenő kötetet.
– fejtette ki a nyomtatás előtt álló munkáról Köllő.
Az Erdélyi Magyar Breviárium közlése szeptember elsején kezdődött el a világhálón a pontosan 379 évvel azelőtt született gróf Bethlen Miklós erdélyi kancellár és emlékiratíró bemutatásával. Aznapra a Honvágy a hazában című esszét választotta a szerző. Írásában Czirják rávilágít, nemcsak az egymás ellen elkövetett gonosz tettek, de a pusztuló nemzet ügyének nem vállalása is a vétek kategóriájába sorolható. Kritikával illeti az 1990 után felálló rendszert, a magyar érdekképviseletet, az egyházat, rámutatva azok szolgálatkészségeinek hiányosságaira.
„A diktatúra idején a demokráciára vártunk, jó néhány év elteltével már torkig vagyunk vele. A kommunizmus romjain demokratikus, új világot kellene építeni, aminek egyelőre semmi nyoma. A rendszerváltáshoz, majd az Európai Unióhoz való csatlakozás fellobbanó, majd rövidesen kihunyó lelkesedésén kívül alig történt érdemi változás. (…) És az egyház? A mi egyházunk vezetősége a rendszerváltás után ébresztő helyett altatódalba kezdett, hangoztatván: az egyház nem politizál” – írja a kolozsvári Szent Mihály plébánia egykori főpapja.
A világhálóra egyelőre az anyagnak mintegy harmada került fel, a szerző fokozatosan tölti fel a többit is. Arra a kérdésünkre, hogy kinek ajánlja idősebb paptársa könyvét, Köllő Gábor elmondta, minden egyes erdélyi gondolkodó ember számára, de főként azoknak, akik tudni szeretnék, hogy eleink értékrendje mennyire meghatározó volt eme országrész történelmében, kultúrtörténetében és az egyetemes kultúrában. A hangoskönyvhöz Mátyás Zsolt temesvári színművész „kölcsönözte” a hangját. Az anyag a www.erdelyibreviarium.ro címen érhető el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!