
Fotó: Kristó Róbert
A parlament által eredetileg elfogadott formában, Klaus Johannis államfő ellenvetéseinek mellőzésével szavazta meg szerdán a képviselőház az erdészeti törvényt.
2015. május 20., 16:232015. május 20., 16:23
2015. május 20., 19:212015. május 20., 19:21
A honatyák közül 218-an szavaztak igennel a jogszabályra, míg 95-en – többnyire az ellenzéki liberális (PNL) képviselők – ellene.
„Tisztelt képviselők, a mai nap valóban a nemzeti érdek érvényesítése jegyében telt. Bebizonyítottuk, hogy a román ember is testvére az erdőnek\" – idézte a Mediafax hírügynökség Doina Pană szociáldemokrata (PSD) képviselőnek, volt víz- és erdőgazdálkodási miniszternek a szavazást követően elhangzott értékelését.
A jogszabály egyik sarkalatos – egyúttal a legtöbb vitát is kiváltó – cikkelye a monopóliumok kialakulásának megakadályozása érdekében fajtánként 30 százalékra korlátozza az egyes cégcsoportok által felvásárolható fa mennyiségét.
Döntött a kormány a faembargóról
Törvénytervezetet dolgozott ki a kormány annak érdekében, hogy Románia néhány hónapra ideiglenesen betiltsa a faexportot. Bár korábban a kormány azt tervezte, hogy sürgősségi rendeletet bocsát ki az embargóról, Victor Ponta miniszterelnök a kabinet szerdai ülésén bejelentette, a kérdést törvénytervezetben szabályoznák.
Ennek megfelelően augusztus 31-éig tiltanák be a faanyag – a rönk, a fűrészáru és a tűzifa – exportját az elmúlt tíz évben egyre nagyobb méreteket öltő illegális fakivágás megfékezése érdekében. Ezzel párhuzamosan a kormány egy másik jogszabályban külön engedély kiváltásához kötné a faáru kivitelét az európai uniós országokba.
A munkáltatók országos szövetsége két nappal ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy az ideiglenes embargó a fafeldolgozásra szakosodott romániai kis- és közepes vállalkozások fizetésképtelenségét, számos esetben pedig a csődjét vonhatja maga után.
Johannis elsősorban emiatt utalta vissza a törvényhozásnak a kerettörvényt, a Versenytanács jelentése alapján az államfő szerint ez a korlátozás az uniós versenyszabályokba ütközik. Az államelnök által kifogásolt cikkelyek között szerepelt az is, amely előírja, hogy a tíz hektárnál kisebb területtel rendelkező erdőtulajdonosok nem kötelesek erdészeti üzemtervet készíteni. Ezek az erdőtulajdonosok ugyanakkor évente három köbméter fa kitermelésére jogosultak.
A törvény visszautasítása miatt Johannis bírálatok kereszttüzébe került, május 9-én pedig civil szervezetek hívására az ország több városában több ezren tüntettek az erdők védelmében. Többen – közöttük Victor Ponta kormányfő – azzal vádolták meg az államfőt, hogy a hazai erdők kifosztásában érdekelt külföldi lobbi, elsősorban az osztrák Holzindustrie Schweighofer nyomásának engedve halogatja a jogszabály kihirdetését.
Johannis – aki a múlt héten „totális idiótaságnak\" nevezte a lobbitevékenység vádját – szerdán, a törvény alsóházi végszavazásával egyidőben Facebook-oldalán az illegális erdőirtás megfékezésének fontosságát hangsúlyozta. Az elnök emlékeztetett, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) júniusi ülésének napirendjére tűzte a hazai erdők kérdését, amely szerinte nemzetbiztonsági ügy.
Ugyanakkor az osztrák fafeldolgozó társaság a napokban kilátásba helyezte, hogy kivonul az országból az új erdészeti törvény miatt, ezáltal pedig a cég szerint mintegy háromezer munkahely kerül veszélybe Romániában. A Holzindustrie Schweighofer arra figyelmeztette a CSAT tagjait, hogy a kerettörvény egyes kereskedelmi és befektetési megállapodásokat, valamint a piaci verseny európai szabályit is sértheti.
„A nemzetközi egyezményeket sértő törvény az egész világ befektetői előtt hiteltelenítheti Romániát\" – áll a társaság honlapján közzétett közleményben. A Schweighofer tudatta, soha nem fenyegette nemzetközi perrel a román kormányt, de készen áll megvédeni az érdekeit. A társaság jelenleg működő üzemei az országban kitermelt fenyőfa 27 százalékát vásárolják fel, és a háromszéki Rétyen átadás előtt áll a cég újabb, nagy kapacitású fafeldolgozó üzeme, melyet 150 millió eurós beruházással épített fel.
A Kolozsvár és magyar határ közötti vasútvonal újabb, a Révi-szorost is magába foglaló Kissebes és Élesd közötti szakaszán is elkezdődtek a villamosítási és felújítási munkálatok.
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
A közel-keleti háború sok román állampolgár nyaralási terveit felborította, a feszült helyzet érintette azok utazását, akik például Izraelbe akartak repülni közvetlenül a konfliktus kitörése után.
A román és az európai bűnüldöző szervek közötti együttműködés az elmúlt években látványosan megerősödött.
Törvénytelen munkálatokat tártak fel a hatóságok egy Hargita megyei természetvédelmi területen, az ügyben feljelentést tettek.
Huszonnégy óráig érvényes, egylejes napijegy bevezetését javasolja Călin Bibarț aradi polgármester a helyi tömegközlekedési vállalat járatain. Ez válasz az üzemanyagárak drágulására, illetve a közösségi közlekedés használatának ösztönzése.
A Maros megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósághoz fordult a rendőrség annak a két dicsőszentmártoni kislánynak az ügyében, akiket az eltűnésük után egy nappal találtak meg.
Előzetes letartóztatásba helyezte az Aradi Bíróság azt a 19 éves Bákó megyei illetőségű fiatalembert, aki miután balesetet okozott, és vérvételre a kórházba kísérték, rátámadt a rendőrre és megpróbálta elvenni a szolgálati fegyverét.
A Maros megyei környezetőrség 45 ezer lejre bírságolta meg Marosludas polgármesteri hivatalát, miután március 24-én tűz ütött ki egy illegális hulladéklerakóban, amelyet 72 órás beavatkozás után sikerült eloltani.
Az Arad megyei Nagylak polgármestere elképzelhetőnek tartaná, hogy közigazgatásilag a magyar határ menti városhoz csatolják a szomszédos Sajtényt és Németpereget, hogy így tegyék költséghatékonyabbá a települések működését.
szóljon hozzá!