Elszaporodott az állomány. A szakember szerint idén is arra kell számítani, hogy a medvék támadni fogják a háziállatokat
Fotó: Erdély Bálint Előd
Alig alszanak idén téli álmot a medvék, sok nagyvad az erdőkben kószál, és talál is táplálékot. Benke József erdőmérnök, vadgazdálkodási szakember szerint a romániai medvekérdésben továbbra is súlyos gondok vannak. A Zetelaka és Társai Vadász- és Horgásztársulat elnöke a vadgazdálkodás és a medveprobléma összefüggéseiről beszélt a Krónikának.
2023. január 24., 09:122023. január 24., 09:12
2023. január 24., 13:142023. január 24., 13:14
A szokatlanul meleg tél miatt nem alszik téli álmot a medvék zöme, jól elvannak, szép kövérek, fényes a szőrük, amikor futnak, reng rajtuk a háj – fogalmazott lapunk megkeresésére Benke József erdőmérnök, vadgazdálkodási szakember. A Zetelaka és Társai Vadász- és Horgásztársulat elnökét arról kérdeztük, hogy a rendkívül enyhe tél miként hat a medvék hibernálására, továbbá miként látja jelenleg a romániai medveprobléma és vadgazdálkodás összefüggéseit.
A nagytestű példányok félálomban nyújtózkodnak, nem jönnek elő. „Közben viszont az összes közepes termetű medve kint táplálkozik a szabadban, eszi a bükkmakkot. Bükkmakktermés szempontjából különleges év volt, bő termés” – mondta el Benke József. Rámutatott, a vadak egész nap a bükkösben tartózkodnak, táplálkoznak, sarjút is találnak és valószínűleg ezen a télen már nem fognak visszahúzódni. „Biológiailag lelassultak, de annyira felhizlalták magukat, hogy most már akármilyen tél következzen ezután, nekik nem számít” – fejtette ki az udvarhelyszéki szakember.
Apasztani kellene az állományt az erdőmérnök szerint
Benke József úgy fogalmazott, a medvekérdésben súlyos gondok várhatóak ezután is. „Katasztrofális helyzetben vagyunk: két olyan rendeletet is kiadott a környezetvédelmi minisztérium, ami egyáltalán nem használt a medveprobléma okának megszüntetése tekintetében” – mutatott rá a szakember. Kifejtette, a túlságosan megnövekedett állományt egyértelműen apasztani kellene, és ezt csak vadászattal lehet, de ezt egyelőre nem oldotta meg a bukaresti szaktárca.
„Sajnos megint az következik, hogy a medvék támadni fogják a háziállatokat, egyelőre csak az elhagyatottabb helyen lévő pajtákban, csűrökben, majd pedig amikor kihajtják a háziállatokat a legelőre, akkor ott. Az idén megtörtént már az első eset, hogy emberre támadt a medve Hargita megyében” – hívta fel a figyelmet Benke József. Mint arról beszámoltunk, január 15-én 16 éves fiatalemberre támadt a nagyvad: a lábán és a lapockáján is megsérült a fiú, akire vélhetően egy bocsos anyamedve rontott rá Abásfalva határában.
Benke József ismertetése szerint tavaly 26 alkalommal támadt emberre a nagyvad Hargita megyében – és ezek csak a jelentett esetek –, de más megyékben is sok a probléma a medvék miatt. „Ahol nem ölik tűzzel-vassal a medveállományt, ott van a probléma – vagyis a Székelyföldön. A székely, magyar embernek önérzete van, máshol ölik a medvéket, csak erről nagy a csend” – fogalmazott Benke József. Hozzátette, a medvekérdés terén egyetlen jó hír sincsen, csak rosszak, a vadgazdálkodó pedig nem tud semmit tenni, hiszen a rendelkezések nem teszik lehetővé.
Genetikai minta gyűjtésével mérik fel a barnamedve-populációt Romániában. Az országos szintű felmérés a medvevédelmi akcióterv keretében valósul meg, a szakemberek elkezdték a terepmunkát.
„Kiment a kezünkből az erő, nincsen fogantyúnk, hogy kordában tartsuk az állományt” – véli a vadgazdálkodási mérnök. Arra is kitért, kétségbeesett emberek, akiknek biztonságát, háziállatait veszélyezteti a nagyvad, sok helyen nem látnak más megoldást, emiatt megmérgezik, hurkozzák a vadakat.
„A vadgazdának legyen lehetősége törvényesen azonnal kilőni ott, és amikor szükséges, eltávolítani a problémásnak számító medve egyedeket. Legyen lehetősége törvényesen kilőni és értékesíteni – vadászattal, évente 2 vadászidényben – ismételt és konzekvens módon, megfelelő számban a vadgazdának leosztott medvekvótát, hogy csökkenjen a felduzzadt medveállomány száma, javuljon a medveállomány korcsoportok és nemek eloszlásának struktúrája. Jelenleg ez sikertelen az alacsony intervenciós szám miatt” – olvasható a tanulmányban. A szakember úgy fogalmaz, mindez biztosíthatná, hogy a medve újra ösztönösen félni kezdjen az embertől, valamint azt, hogy a helyi lakosság újra tolerálni tudja a medve közelségét – ez persze kevesebb hurkozást, mérgezést eredményezne, és így kedvezne a medvének.
Benke József vadgazdálkodási szakember: „ha ez így megy, odajutunk, mint a makákókkal Indiában, hogy bármikor bemennek a kunyhóba, támadnak és ellopják az ételt”
Fotó: Beliczay László
Megcsappant a vaddisznóállomány a pestis miatt
Kérdésünkre Benke József arra is kitért, hogy a vaddisznóállomány jelentős mértékben, egynegyedére csökkent a sertéspestis miatt. A tavaly és tavalyelőtt is sok állat életét követelte a Székelyföldön is a kór, amelynek megfékezése érdekében elrendelték a vaddisznók kilövését. „A vaddisznók számának csökkenése miatt kevesebb lesz a vadkár, de ahol nagyobb kukoricások vannak, például Maros, Kolozs megyében, ott pusztíthatnak a vaddisznók” – mondta Benke József.
Kifejtette, vadgazdálkodás tekintetében nagyon rossz év elé nézünk, soha nem volt ilyen mélyponton az országban az ágazat. „Pedig a vadgazdálkodásnak köszönhetően nemzeti kincset őrzünk. A vadat törvénye által nemzeti értéknek nyilvánította a román állam, és oda akartak tenni bennünket a hatóságok, hogy ingyen őrizzük a vadat, közben pedig ne részesüljünk belőle. Például a medvét ingyen őrizzük, kilövési kvóta nincsen, de őriznünk kell – ez nagyon disszonáns, akár alkotmányellenes is” – véli Benke József. Hozzátette, a román állam nem követelheti természetes személyektől olyan, publikusnak számító szolgáltatás elvégzését, amit nem kompenzál.
„Úgy fogunk járni, mint a makákókkal Indiában”
Arra vonatkozó kérdésünkre, mi lenne az első lépés, hogy végre elmozduljanak a dolgok a medveprobléma megoldása irányába, a szakember azt mondta: a döntéshozóknak konzultálniuk kellene a hazai szakértőkkel, és ne a zöld szervezetek „diktáljanak” a politikának és a hatóságoknak. „Ha én oldhatnám meg ezt a problémát, elvégezném azt a számítást, hogy 4-500 egyedet kivenni ott, ahol károkat okoztak, ahol sok medvét számláltak. Azt kellene elérni, hogy a medvék tanuljanak meg újra félni az embertől, mert hatalmas probléma, hogy teljes mértékben elvesztette a félelmet a nagyvad” – mondta a vadgazdálkodási mérnök.
„Ha ez így megy, odajutunk, mint a makákókkal Indiában, hogy bármikor bemennek a kunyhóba, támadnak, ellopják az ételt. A környezetvédelmi miniszterrel tartjuk a kapcsolatot, és a szaktárcának meg kellene értenie, hogy ki kellene adni tavaszra a 400-500 egyedre vonatkozó kilövési kvótát Romániában, és bízzák a szakemberekre, hogy miként oldják meg” – mondta Benke József. Aki nem tartja hatékonynak, hogy a szabályozásban az szerepel: a vadásztársulat lője ki a saját költségén a medvét, de ne tudja értékesíteni. „Akkor nem lőjük ki. Hagyják ránk, hogy mi dolgozzunk, a szakemberek, és ne holmi politikai erők és méregzöld szervezetek döntsék el, hogy miként legyen” – nyomatékosította Benke.
Fotó: Rostás Szabolcs
Nem mind valósultak meg az engedélyezett kilövések, áthelyezések
A medvék azt követően jelentek meg egyre gyakrabban a lakott területeken is az országban, hogy 2016-ban a Cioloș-kormány betiltotta a populációszabályozás céljából végzett medvevadászatot. Korábban évente 400-450 medve kilövését engedélyezte a szaktárca. A Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium honlapján októberben közzétett táblázatokból kiderül, miszerint Romániában 2019 júliusa óta 243, veszélyesnek ítélt medvét lőttek ki, és 25-öt fogtak be és helyeztek át hatósági engedéllyel. A minisztérium három táblázatban foglalta össze, hogy az erre vonatkozó egyes rendeletek értelmében milyen esetekben, milyen településekről kérvényezték, hogy mentesüljenek a barnamedve vadászatának tilalma alól, és lőhessenek ki vagy helyezhessenek át egy-egy veszélyesnek ítélt egyedet. A táblázatokba azt is rögzítették, hogy a kéréseket jóváhagyta-e a hatóság, és a jóváhagyás után megtörtént-e az állat kilövése vagy áthelyezése .
A 2022-es jogszabály immár a preventív beavatkozást is lehetővé tette, itt az elutasított kérésekről már nem ad számot a táblázat. Az azonban kiderül az adatokból, hogy az engedélyezett kilövések vagy áthelyezések nem mind valósultak meg. Tavaly április közepe óta a jóváhagyott kilövéseknek csak a 42 százaléka történt meg októberig, a korábbi jogszabályok szerint jóváhagyott kérések alapján a veszélyes medvék mintegy 80 százalékát lőtték ki.
Székelyföldön jelentik a legnagyobb gondot a medvék
A táblázatokból kiderül, hogy a legnagyobb gondot Székelyföldön jelentik a nagyvadak. Innen érkezik ugyanis a legtöbb kérés a problémás állatok kilövésére. Az elmúlt bő három évben az engedéllyel kilőtt medvék csaknem kétharmada a három székelyföldi megyében került puskavégre.
Az októberi adatok szerint Hargita megyében 81 jóváhagyott kérés nyomán 68 medvét lőttek le, Kovászna megyében a 48 kérés nyomán 47-et, Maros megyében pedig 67 nyomán 44-et. A nagyobb medvepopulációval rendelkező megyék rangsorában Brassó, Argeș és Szeben következik, jóval kevesebb kilőtt nagyvaddal. A tárca honlapján korábban közzétett statisztikából kiderült: 2020 és 2022 között 47 esetben támadt emberre medve Romániában. Emellett 2974 esetben jelentettek be a nagyvad által okozott kárt, a medvekár kétéves összértéke pedig 6,8 millió lej. Hargita megyében 14, ember elleni támadást jegyeztek fel, és a kár több mint 40 százalékát Hargita és Maros megyében jelentették. Jelentős azonban a kár Kovászna, Brassó és Szeben megyében is, az ember elleni támadások statisztikájában pedig Prahova megye állt a második helyen öt esettel.
Áttörést sikerült elérni a medveügyben az Európai Unióban: az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén határozatot fogadott el az állattenyésztés védelméről és a nagyragadozókról – számolt be Vincze Loránt EP-képviselő sajtóirodája.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.
Kiadta a minisztérium a környezetvédelmi engedélyt a Buzău és Kovászna megye területén, a Nagy-Bászka folyón épülő Surduc-Siriu vízerőmű-beruházáshoz.
Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy 46 éves Arad megyei férfit, aki két éven át szexuális erőszakot követett el élettársa kislánya ellen. A gyermek anyja is vizsgálati fogságba került, mivel tudott a bűncselekményekről, de nem avatkozott közbe.
Izrael bukaresti nagykövetsége szerdán elítélte a szászrégeni zsidó temetőben vasárnap történt sírgyalázást, és azt írta, bíznak benne, hogy a román hatóságok fellépnek az elkövetők gyors azonosítása és felelősségre vonása érdekében.
Tűz ütött ki szerdán egy nagyszebeni garzonlakásban. Huszonhat személynek kellett elhagynia a tömbházat, hárman kórházba kerültek.
Az aradi önkormányzat célja, hogy a jelenleg rendezetlen telek helyén egy új, nagy kapacitású parkoló szolgálja majd a környéket és a Szabadság-szoborhoz látogató turistákat.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden a magyarországi választások eredményével kapcsolatban kijelentette, hogy fontos a román és a magyar kormány közötti szoros együttműködés fenntartása.
Bírálja az RMDSZ-nek a magyarországi választásokkal kapcsolatos álláspontját, a Fidesz támogatását a szövetség volt elnöke. Markó Béla szerint az RMDSZ jelenlegi vezetősége hibázott, ezért változásra van szükség az alakulat háza táján.
Látogatottsági adatok
4 hozzászólás