Erdőmérnök: azt kellene elérni, hogy a medvék tanuljanak meg újra félni az embertől

A nagytestű példányok félálomban nyújtózkodnak, nem jönnek elő. „Közben viszont az összes közepes termetű medve kint táplálkozik a szabadban, eszi a bükkmakkot. Bükkmakktermés szempontjából különleges év volt, bő termés” – mondta el Benke József. Rámutatott, a vadak egész nap a bükkösben tartózkodnak, táplálkoznak, sarjút is találnak és valószínűleg ezen a télen már nem fognak visszahúzódni. „Biológiailag lelassultak, de annyira felhizlalták magukat, hogy most már akármilyen tél következzen ezután, nekik nem számít” – fejtette ki az udvarhelyszéki szakember.

Apasztani kellene az állományt az erdőmérnök szerint

Benke József úgy fogalmazott, a medvekérdésben súlyos gondok várhatóak ezután is. „Katasztrofális helyzetben vagyunk: két olyan rendeletet is kiadott a környezetvédelmi minisztérium, ami egyáltalán nem használt a medveprobléma okának megszüntetése tekintetében” – mutatott rá a szakember. Kifejtette, a túlságosan megnövekedett állományt egyértelműen apasztani kellene, és ezt csak vadászattal lehet, de ezt egyelőre nem oldotta meg a bukaresti szaktárca.

„Sajnos megint az következik, hogy a medvék támadni fogják a háziállatokat, egyelőre csak az elhagyatottabb helyen lévő pajtákban, csűrökben, majd pedig amikor kihajtják a háziállatokat a legelőre, akkor ott. Az idén megtörtént már az első eset, hogy emberre támadt a medve Hargita megyében” – hívta fel a figyelmet Benke József. Mint arról beszámoltunk, január 15-én 16 éves fiatalemberre támadt a nagyvad: a lábán és a lapockáján is megsérült a fiú, akire vélhetően egy bocsos anyamedve rontott rá Abásfalva határában.

Benke József ismertetése szerint tavaly 26 alkalommal támadt emberre a nagyvad Hargita megyében – és ezek csak a jelentett esetek –, de más megyékben is sok a probléma a medvék miatt. „Ahol nem ölik tűzzel-vassal a medveállományt, ott van a probléma – vagyis a Székelyföldön. A székely, magyar embernek önérzete van, máshol ölik a medvéket, csak erről nagy a csend” – fogalmazott Benke József. Hozzátette, a medvekérdés terén egyetlen jó hír sincsen, csak rosszak, a vadgazdálkodó pedig nem tud semmit tenni, hiszen a rendelkezések nem teszik lehetővé.

korábban írtuk

Mintagyűjtés medveszámláláshoz: a populáció felmérésén túl a nagyvadprobléma megoldását is remélik

Genetikai minta gyűjtésével mérik fel a barnamedve-populációt Romániában. Az országos szintű felmérés a medvevédelmi akcióterv keretében valósul meg, a szakemberek elkezdték a terepmunkát. 

„Kiment a kezünkből az erő, nincsen fogantyúnk, hogy kordában tartsuk az állományt” – véli a vadgazdálkodási mérnök. Arra is kitért, kétségbeesett emberek, akiknek biztonságát, háziállatait veszélyezteti a nagyvad, sok helyen nem látnak más megoldást, emiatt megmérgezik, hurkozzák a vadakat.

„A vadgazdának legyen lehetősége törvényesen azonnal kilőni ott, és amikor szükséges, eltávolítani a problémásnak számító medve egyedeket. Legyen lehetősége törvényesen kilőni és értékesíteni – vadászattal, évente 2 vadászidényben – ismételt és konzekvens módon, megfelelő számban a vadgazdának leosztott medvekvótát, hogy csökkenjen a felduzzadt medveállomány száma, javuljon a medveállomány korcsoportok és nemek eloszlásának struktúrája. Jelenleg ez sikertelen az alacsony intervenciós szám miatt” – olvasható a tanulmányban. A szakember úgy fogalmaz, mindez biztosíthatná, hogy a medve újra ösztönösen félni kezdjen az embertől, valamint azt, hogy a helyi lakosság újra tolerálni tudja a medve közelségét – ez persze kevesebb hurkozást, mérgezést eredményezne, és így kedvezne a medvének.

„Ha ez így megy, odajutunk, mint a makákókkal Indiában, hogy bármikor bemennek a kunyhóba, támadnak, ellopják az ételt. A környezetvédelmi miniszterrel tartjuk a kapcsolatot, és a szaktárcának meg kellene értenie, hogy ki kellene adni tavaszra a 400-500 egyedre vonatkozó kilövési kvótát Romániában, és bízzák a szakemberekre, hogy miként oldják meg” – mondta Benke József. Aki nem tartja hatékonynak, hogy a szabályozásban az szerepel: a vadásztársulat lője ki a saját költségén a medvét, de ne tudja értékesíteni. „Akkor nem lőjük ki. Hagyják ránk, hogy mi dolgozzunk, a szakemberek, és ne holmi politikai erők és méregzöld szervezetek döntsék el, hogy miként legyen” – nyomatékosította Benke.

A 2022-es jogszabály immár a preventív beavatkozást is lehetővé tette, itt az elutasított kérésekről már nem ad számot a táblázat. Az azonban kiderül az adatokból, hogy az engedélyezett kilövések vagy áthelyezések nem mind valósultak meg. Tavaly április közepe óta a jóváhagyott kilövéseknek csak a 42 százaléka történt meg októberig, a korábbi jogszabályok szerint jóváhagyott kérések alapján a veszélyes medvék mintegy 80 százalékát lőtték ki.

Székelyföldön jelentik a legnagyobb gondot a medvék

A táblázatokból kiderül, hogy a legnagyobb gondot Székelyföldön jelentik a nagyvadak. Innen érkezik ugyanis a legtöbb kérés a problémás állatok kilövésére. Az elmúlt bő három évben az engedéllyel kilőtt medvék csaknem kétharmada a három székelyföldi megyében került puskavégre.

Az októberi adatok szerint Hargita megyében 81 jóváhagyott kérés nyomán 68 medvét lőttek le, Kovászna megyében a 48 kérés nyomán 47-et, Maros megyében pedig 67 nyomán 44-et. A nagyobb medvepopulációval rendelkező megyék rangsorában Brassó, Argeș és Szeben következik, jóval kevesebb kilőtt nagyvaddal. A tárca honlapján korábban közzétett statisztikából kiderült: 2020 és 2022 között 47 esetben támadt emberre medve Romániában. Emellett 2974 esetben jelentettek be a nagyvad által okozott kárt, a medvekár kétéves összértéke pedig 6,8 millió lej. Hargita megyében 14, ember elleni támadást jegyeztek fel, és a kár több mint 40 százalékát Hargita és Maros megyében jelentették. Jelentős azonban a kár Kovászna, Brassó és Szeben megyében is, az ember elleni támadások statisztikájában pedig Prahova megye állt a második helyen öt esettel.

korábban írtuk

Megoldást sürget a medvék túlszaporodása esetén az Európai Parlament

Áttörést sikerült elérni a medveügyben az Európai Unióban: az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén határozatot fogadott el az állattenyésztés védelméről és a nagyragadozókról – számolt be Vincze Loránt EP-képviselő sajtóirodája.