Mintagyűjtés medveszámláláshoz: a populáció felmérésén túl a nagyvadprobléma megoldását is remélik

A tervek szerint jövő év végéig több mint húszezer mintát gyűjtenek be, ezek elemzését a brassói Marin Drăcea Erdészeti Kutatási és Fejlesztési Intézet (INCDS Marin Drăcea) genetikai laboratóriumában végzik.

A teljes folyamatot a GenUrs alkalmazás követi nyomon, a terepen történő gyűjtés valós időben rögzül a GPS-helyzettel, majd követi a minta útvonalát, amíg azt átveszi a laboratórium. A projekt keretében eddig 441 villanypásztort osztottak ki, és monitorozzák azok hatékonyságát.

Nem szűkül, sőt kitágult a medve élettere

A terepmunkát a szakmai vadgazdálkodási egyesület végzi, partnerségben a Buzău megyei vadász- és sporthorgász-egyesülettel. Benedek Barna, a vadgazdálkodási egyesület elnöke, a projekt koordinátora lapunknak elmondta, a megegyezés szerint az erdélyi megyékben ők gyűjtik a mintákat, a Buzău megyeiek a Kárpátokon túl, amely nagyobb terület ugyan, de ott kisebb a medvepopuláció.

Az erdélyi megyékben végzendő gyűjtésre 284 embert alkalmaztak, a többségük vadőr, van tapasztalatuk a terepmunkában a medveállomány felmérése terén, de külön kiképezték őket a felszerelések, mérőműszerek használatára.

„Újdonságnak számít ekkora területen ilyen hatalmas vadállomány genetikai feltérképezése. Az applikáció használata teljesen átláthatóvá teszi a folyamatot, kizárt a csalás lehetősége, a minták egy részét szúrópróbaszerűen külföldi laboratóriumokban is leellenőrzik” – részletezte Benedek Barna.

Már most megállapítható, hogy az etológiai, antropogén hatások miatt a medve élettere kitágult, megjelentek a síkvidéken is, ahol alig van erdő, mert a nagyvad könnyen alkalmazkodik, és alig van ellensége. Ezenkívül a populáció elterjedésére is pontosabb választ ad majd a tanulmány – véli az egyesület elnöke.

Szabályozni kell a nagyvadállományt

Romániában a medvetéma a korábbi években a politikai tőke kovácsolásának eszköze volt, ugyanakkor a természetvédő civil szervezetek bevételi forrásait is duzzasztotta – szögezte le Benedek Barna, aki abban bízik, hogy ha elkészül a tanulmány, kialakulhat a társadalmi konszenzus ebben a kérdésben.

Már most mindenki egyetért abban, hogy sokkal több a medve Romániában, mint Európa más országaiban, és hogy nálunk szabályozza legszigorúbban törvény a védelmét. A szakértő hangsúlyozta, a környezet eltartó képességéhez viszonyítva is túl sok a medve.

Benedek Barna felidézte, hogy 2017-ben Cristiana Paşca-Palmer akkori környezetvédelmi miniszter betiltotta a medvevadászatot, megszüntette a kilövési kvótát, azóta a gondok érezhetően megsokasodtak.

Egy évre rá a minisztérium megbízta a brassói kutatóintézetet, hogy dolgozza ki a medvevédelmi akciótervet, ez a természetvédelmi civil szervezetek, a vadászegyesületek bevonásával készült el, majd az alapján megjelent 2018-ban a 625-ös számú miniszteri rendelet, amely most is érvényben van.

Benedek Barna már akkor vadgazdálkodásban és vadbiológiai kutatásban jártas szakemberekkel létrehozta az egyesületet, készülve arra, hogy ha valóban elkészül a tanulmány, szükség lesz terepismerettel rendelkezőkre.

– részletezte Benedek Barna. Abban bízik, a munkájukkal hozzájárulnak a tanulmány elkészítéséhez, körvonalazódik egy állománysűrűség-térkép, és azokon a területeken, ahol bebizonyosodik, hogy nagyon sok medve él, állományszabályozás céljából megengedik a vadászatot, jóváhagynak kilövési keretet, ami bevételt jelent a vadászegyesületeknek, amiből végső soron finanszírozni tudják a fenntartható vadgazdálkodást.

A bukaresti környezetvédelmi minisztérium megrendelésére 2019-ben készült állománybecslés szerint 6450 és 7200 között lehet a vadon élő medvék száma Romániában. Miközben szakértők úgy vélik, a rendelkezésre álló élettér hét-nyolcezer egyed megfelelő életminőségéhez lenne elegendő, más becslések szerint a 15 ezret is meghaladja a nagyvad-populáció.