Fotó: Lukácsi Lehel
FRISSÍTVE – Erdélyi magyar civil szervezetek azzal a kezdeményezéssel fordulnak a magyar Földművelésügyi Minisztériumhoz és a Hungarikum bizottsághoz, hogy szakmai és civil szervezetek jogosultsága legyen összeállítani azoknak az erdélyi értékeknek a listáját, amelyek érdemesek a hungarikummá nyilvánításra – jelentette be a Kolozsváron rendezett Hungarikum-konferencián Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke. Kiderült, a legtöbben kevésnek tartják, hogy a külhoni magyar értéktárban jelenleg mindössze öt erdélyi érték szerepel.
2015. március 20., 19:332015. március 20., 19:33
2015. március 22., 17:502015. március 22., 17:50
Új alapokra helyeznék erdélyi magyar civil szervezetek a külhoni magyar értéktárba bevihető erdélyi értékek azonosításával és jóváhagyásával járó munkát.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) meghívására pénteken tizenhat erdélyi magyar szakmai és civil szervezet vett részt a Kolozsvárt rendezett, a hungarikumokkal és a magyar nemzethez kötődő erdélyi értékekkel kapcsolatos megbeszélésen. Sebestyén Csaba RMGE-elnök, a budapesti Hungarikum bizottság tagja elmondta, jelenleg a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) gazdasági és önkormányzati szakbizottsága hivatott összeállítani a külhoni magyar értéktárat.
A magyar Földművelésügyi Minisztériumhoz (FM) és a Hungarikum bizottsághoz hasonlóan azonban a Máértet alkotó erdélyi magyar politikai alakulatokat is arra kérik, hogy bízzák inkább a civilekre, a szakmai szervezetekre az értékek listázását. Sebestyén hozzáfűzte, arra a kérdésre is megoldást keresnek, miként lehet a már létező védjegyeket összekapcsolni a Hungarikum bizottság értéklistájával.
A civil szervezetek áldatlan állapotnak tartják, hogy a külhoni magyar értéktárban jelenleg mindössze öt erdélyi érték szerepel: a kaplonyi Páduai Szent Antal templom, ferences kolostor és a Károlyi grófok kriptája, a gyergyóújfalusi falutörvény, a gyergyótekerőpataki katolikus templom, a gelencei Szent Imre katolikus műemléktemplom és a szintén gelencei Jancsó-udvarház.
Szerintük ez nem tükrözi azt a felbecsülhetetlen szellemi és természeti vagyont, amelyet az erdélyi magyarság őriz és amelyeknek helye régen a hungarikumok gyűjteményében lenne. Elhangzott: egész Erdélyre jellemző érték többek között a székely rovásírás, Mátyás király öröksége vagy a kürtőskalács, amely januárban erdélyi, székely, valamint magyar értékként került a hungarikumok „előszobájának\" tekintett Magyar Értéktárba.
Antal Andrea, az FM Hungarikumokért felelős államtitkárságának osztályvezetője a kincses városi fórumon elmondta: az Országgyűlés várhatóan ezen a héten módosítja a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvényt, hogy minél több külhoni érték kerülhessen bele a közös magyar értéktárba. Az elképzelés szerint magyarországi mintára alulról építkezve, már települési szinten elkezdődhet a helyi értéktárak összeállítása.
A résztvevő civil szervezetek ugyanakkor az erdélyi sajátosságokra tekintettel azt kérték, ne a helységek szintjén történjen a válogatás, szerintük ugyanis óhatatlanul elindulna a versengés a különböző települések között. Három regionális – a Partiumot és Bánságot, Közép-Erdélyt és a Székelyföldet lefedő –, valamint egy erdélyi értéktár bizottság létrehozását látták célszerűnek, amelyben az egyes ágazatokban (agrárium, épített környezet, kulturális örökség stb.) kiemelkedő szakmai tevékenységet végző civil-szakmai szervezetek delegálnák a testület tagjait.
Tekintettel arra, hogy a Kriza János Néprajzi Társaság és az Élő Erdély Egyesület nemrég meghívást kapott a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 48 millió forint vissza nem térítendő pályázatára, a 16 erdélyi szervezet felkérte a két szervezetet, hogy pályázatukban valamennyiüket képviseljék. A meghívásos pályázat éppen a külhoni magyar értékek összegyűjtésének támogatását célozza.
Különben az RMDSZ által összehívott Kulturális Autonómia Tanács 2013-ban jelentette be egy erdélyi magyar értéktár összeállítását Transsylvania Semper (Mindörökké Erdély) néven. A testület szerint a székely köményestől Torockó épített örökségéig, Kós Károly életművétől Bölöni László labdarúgó sportolói karrierjéig sok minden bekerülhet az értéktárba, amelynek összeállítása kapcsán viszont azóta nem történt fejlemény.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!