
Fotó: Lukácsi Lehel
FRISSÍTVE – Erdélyi magyar civil szervezetek azzal a kezdeményezéssel fordulnak a magyar Földművelésügyi Minisztériumhoz és a Hungarikum bizottsághoz, hogy szakmai és civil szervezetek jogosultsága legyen összeállítani azoknak az erdélyi értékeknek a listáját, amelyek érdemesek a hungarikummá nyilvánításra – jelentette be a Kolozsváron rendezett Hungarikum-konferencián Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke. Kiderült, a legtöbben kevésnek tartják, hogy a külhoni magyar értéktárban jelenleg mindössze öt erdélyi érték szerepel.
2015. március 20., 19:332015. március 20., 19:33
2015. március 22., 17:502015. március 22., 17:50
Új alapokra helyeznék erdélyi magyar civil szervezetek a külhoni magyar értéktárba bevihető erdélyi értékek azonosításával és jóváhagyásával járó munkát.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) meghívására pénteken tizenhat erdélyi magyar szakmai és civil szervezet vett részt a Kolozsvárt rendezett, a hungarikumokkal és a magyar nemzethez kötődő erdélyi értékekkel kapcsolatos megbeszélésen. Sebestyén Csaba RMGE-elnök, a budapesti Hungarikum bizottság tagja elmondta, jelenleg a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) gazdasági és önkormányzati szakbizottsága hivatott összeállítani a külhoni magyar értéktárat.
A magyar Földművelésügyi Minisztériumhoz (FM) és a Hungarikum bizottsághoz hasonlóan azonban a Máértet alkotó erdélyi magyar politikai alakulatokat is arra kérik, hogy bízzák inkább a civilekre, a szakmai szervezetekre az értékek listázását. Sebestyén hozzáfűzte, arra a kérdésre is megoldást keresnek, miként lehet a már létező védjegyeket összekapcsolni a Hungarikum bizottság értéklistájával.
A civil szervezetek áldatlan állapotnak tartják, hogy a külhoni magyar értéktárban jelenleg mindössze öt erdélyi érték szerepel: a kaplonyi Páduai Szent Antal templom, ferences kolostor és a Károlyi grófok kriptája, a gyergyóújfalusi falutörvény, a gyergyótekerőpataki katolikus templom, a gelencei Szent Imre katolikus műemléktemplom és a szintén gelencei Jancsó-udvarház.
Szerintük ez nem tükrözi azt a felbecsülhetetlen szellemi és természeti vagyont, amelyet az erdélyi magyarság őriz és amelyeknek helye régen a hungarikumok gyűjteményében lenne. Elhangzott: egész Erdélyre jellemző érték többek között a székely rovásírás, Mátyás király öröksége vagy a kürtőskalács, amely januárban erdélyi, székely, valamint magyar értékként került a hungarikumok „előszobájának\" tekintett Magyar Értéktárba.
Antal Andrea, az FM Hungarikumokért felelős államtitkárságának osztályvezetője a kincses városi fórumon elmondta: az Országgyűlés várhatóan ezen a héten módosítja a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvényt, hogy minél több külhoni érték kerülhessen bele a közös magyar értéktárba. Az elképzelés szerint magyarországi mintára alulról építkezve, már települési szinten elkezdődhet a helyi értéktárak összeállítása.
A résztvevő civil szervezetek ugyanakkor az erdélyi sajátosságokra tekintettel azt kérték, ne a helységek szintjén történjen a válogatás, szerintük ugyanis óhatatlanul elindulna a versengés a különböző települések között. Három regionális – a Partiumot és Bánságot, Közép-Erdélyt és a Székelyföldet lefedő –, valamint egy erdélyi értéktár bizottság létrehozását látták célszerűnek, amelyben az egyes ágazatokban (agrárium, épített környezet, kulturális örökség stb.) kiemelkedő szakmai tevékenységet végző civil-szakmai szervezetek delegálnák a testület tagjait.
Tekintettel arra, hogy a Kriza János Néprajzi Társaság és az Élő Erdély Egyesület nemrég meghívást kapott a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 48 millió forint vissza nem térítendő pályázatára, a 16 erdélyi szervezet felkérte a két szervezetet, hogy pályázatukban valamennyiüket képviseljék. A meghívásos pályázat éppen a külhoni magyar értékek összegyűjtésének támogatását célozza.
Különben az RMDSZ által összehívott Kulturális Autonómia Tanács 2013-ban jelentette be egy erdélyi magyar értéktár összeállítását Transsylvania Semper (Mindörökké Erdély) néven. A testület szerint a székely köményestől Torockó épített örökségéig, Kós Károly életművétől Bölöni László labdarúgó sportolói karrierjéig sok minden bekerülhet az értéktárba, amelynek összeállítása kapcsán viszont azóta nem történt fejlemény.
Beköszöntött a tél a Székelyföldre, a magasabban fekvő térségekben már havazik. A Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság fokozott óvatosságra inti az autósokat, és arra figyelmeztet, hogy havas, jeges úton kötelező a téli gumiabroncs használata.
A székelyföldi megyéket felszámoló újabb közigazgatási elképzelés borzolja a kedélyeket. Ninel Peia szenátor kilenc megyére osztaná az országot, történelmi személyiségekről elnevezett közigazgatási egységekkel. Ezt keményen bírálja Antal Árpád.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Mintegy negyven különleges földtani helyszínt foglalna magába a Máramaros megyében tervezett Gutin-Máramaros UNESCO-geopark, amelynek létrehozása a térség turizmusának fellendüléséhez, a helyi közösségek fejlődéséhez is hozzájárulhat.
Kun Kocsárd egykori Hunyad megyei főispán, művelődéspolitikus, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alapítója és tiszteletbeli elnöke mellszobrát avatták fel vasárnap, a magyar szórvány napján Algyógyon.
Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.
Továbbra is rendkívül lassú marad a vasúti közlekedés számos erdélyi útvonalon, miközben a nagyszabású pályafelújítások miatt egyes szakaszokon évekig tartó lezárásokkal és jelentős kerülőkkel kell számolni.
Tánczos Vilmos író, néprajzkutató, antropológus kapta idén az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díjat a 32. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték a rendezvény szervezői a Facebookon. Az elismerést a szerző Utolsó szavak című kötetéért vehette át.
Kicsit olyan, mintha London valamelyik hangulatos, alternatív piacára csöppennénk, pedig csak Kolozsvár belvárosában kell felmennünk egy régi épület emeletére.
Vasárnap megemlékezést tartanak Marosillyén a néhai erdélyi fejedelem szülőházában, az úgynevezett Veres-bástyában, amelyet a Böjte Csaba által létrehozott dévai Szent Ferenc Alapítvány mentett meg az enyészettől.
szóljon hozzá!