Ön szerint szükség van-e arra, hogy a magyar állam anyagilag támogassa a határon túli magyarokat? (pártopció szerint, 2019, 2025; százalék)
Fotó: Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom
A magyarországiak többsége helyesli a határon túli, erdélyi magyarok állampolgárságát, szűk többségük az anyagi támogatásukat is, de a szavazati joguk kérdése továbbra is megosztja az anyaországi közvéleményt. Ez derül ki az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom Akciószociológiai Munkacsoportjának legújabb kutatásából, amelyet hétfőn mutattak be a kolozsvári Planetáriumban. Míg a Fidesz szavazóinak kétharmada támogatja, a Tisza híveinek csak 24, az egyéb ellenzéki pártok szavazóinak pedig 27 százaléka fogadja el a határon túli magyarok szavazati jogát.
2025. október 27., 18:032025. október 27., 18:03
2025. október 27., 20:242025. október 27., 20:24
A kolozsvári Planetárium kávézóban és közösségi térben mutatták be hétfőn az Egy vérből valók vagyunk? című, az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom megbízásából készült kutatás eredményeit. A 2025 májusa és júniusa között zajlott, hibrid, telefonos és online módszertannal készült kutatás azt térképezte fel, hogyan viszonyulnak a magyarországi magyarok a „virtuális nemzetépítés” különböző elemeihez – a könnyített honosításhoz, a határon túli közösségek anyagi támogatásához és a szavazati joghoz –, illetve miként alakultak ezek a vélemények az elmúlt évtizedben.
Az eredményeket Kiss Tamás szociológus és Toró Tibor politológus mutatták be. Nem csupán az aktuális számokat ismertették, hanem rámutattak azokra az időbeli és regionális különbségekre is, amelyek az évek során kirajzolódtak az anyaországi társadalomnak, valamint pártoknak a határon túli magyar közösségek iránti hozzáállásában.
A könnyített honosítás kérdésében a magyarországi közvélemény az elmúlt években egyértelműen egységesebbé vált.
– ez az arány gyakorlatilag visszatért a 2016-os szintre, miután 2019-ben mélypontra süllyedt a támogatás.
A legerősebb igenek a fiatalabbaknál, a magasabban képzetteknél és a férfiaknál jelentek meg. A pártpreferencia szerinti bontásban a korábbi években tapasztalt törésvonalak is enyhültek: míg 2019-ben leginkább a Fidesz szavazói álltak a kezdeményezés mögött, mostanra a Tisza Párt és más ellenzéki szavazók körében is többségbe kerültek a támogatók. A bizonytalanok véleménye kevésbé változott, de a tendencia itt is enyhe pozitív elmozdulást mutat.
Ön egyetért azzal, hogy a magyar állam magyar állampolgárságot biztosít a határon túli magyaroknak? (háttérváltozók szerint; százalék)
Fotó: Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom
„A 2004-es népszavazás óta ez az első időszak, amikor a kettős állampolgárságot már nem megosztó témaként, hanem a nemzeti önkép részének látják” – hangzott el a felmérést ismertető sajtótájékoztatón.
A határon túli magyar közösségek anyagi támogatása továbbra is kényes téma, de itt is pozitív irányú elmozdulás látható:
Az elfogadottság azonban erősen társadalmi státusztól függ: a városiak, a magasabban képzettek és a jobb anyagi helyzetűek körében magasabb, míg a vidéki, alacsonyabb jövedelmű válaszadók körében jóval óvatosabb a támogatás. Kiss Tamás szerint az anyagi támogatások megítélése szorosan összefügg az emberek gazdasági biztonságérzetével: ahol nagyobb a bizonytalanság, ott a szolidaritás is visszafogottabban jelenik meg.
Toró Tibor és Kiss Tamás: a magyarországiak többsége támogatja az erdélyi magyarok állampolgárságát
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A bizonytalanoknál ugyanakkor megmaradt a visszafogottság, ami arra utal, hogy a kérdés sokak számára továbbra is inkább érzelmi, mint politikai természetű.
A három vizsgált téma közül a szavazati jog maradt a legmegosztóbb.
A legnagyobb ellenállás a 40–49 éves korosztályban mutatkozott, míg a fiatalabbaknál és idősebbeknél enyhébb. A pártpreferencia szerinti bontásban a Fidesz-szavazók körében vált többségivé a támogatás, míg az ellenzéki és bizonytalan szavazók között továbbra is erős az elutasítás.
A három vizsgált terület adatai alapján a kutatók óvatos optimizmussal beszéltek javuló attitűdökről. A 2019-es mélypont után mind a honosítás, mind a támogatáspolitika elfogadottsága nőtt, miközben a szavazati jogé lassan, de szintén emelkedik.
A kutatás értelmezése szerint
„Nem sikerül megteremteni a virtuális nemzetet, azaz a lojális anyaországi szubjektumokat” – fogalmazott Toró Tibor, hozzátéve, hogy ennek egyik oka a „december 5-e paradigma”, amely a 2004-es népszavazás politikai és érzelmi következményeire utal.
Ugyanakkor a kutatás szerint az utóbbi években mindkét oldalon megjelentek olyan hangok, amelyek kiegyensúlyozottabb, egységre törekvő szemléletet képviselnek, és a téma ma már kevésbé éles politikai törésvonal, mint korábban.
A szakértők kitértek a jóléti sovinizmus kérdésére is, vagyis arra, hogy a magyar társadalom egy része az erőforrásokat „érdemesek” és „érdemtelenek” között osztaná újra. Ez a logika kihat a határon túliak megítélésére is: „nem humánerőforrás-befektetésként, hanem érdemtelen segélyezettként jelennek meg a határon túli magyarok az anyaországi nemzettestvéreik számára”.
Másfelől a 2010-es évek közéleti diskurzusa – amelyben erősen jelen volt a bevándorlás kérdése – átalakította a társadalmi gondolkodást a külső és belső közösségek viszonyáról: a migránsellenes diskurzus negatívan hatott, hat a virtuális nemzetépítésre.
A három vizsgált téma közül a szavazati jog maradt a legmegosztóbb
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Rámutattak, hogy a határon túli magyar közösségek és a bevándorlással kapcsolatos narratívák bizonyos társadalmi rétegekben összemosódhatnak, hiszen a gazdasági verseny, a munkaerőpiaci helyzet vagy a kulturális különbségek alapján hasonló reakciókat válthatnak ki.
– hangzott el. Ez az ambivalencia nem politikai ellentmondás, hanem társadalmi-tapasztalati valóság, amely jól mutatja, milyen nehéz feladat a nemzeti közösség fogalmát egységesen értelmezni egy változó társadalmi és gazdasági környezetben.
Felszámolná az „informális politikai alkuk” erdélyi magyar világát, felszabadítaná az erdélyi magyarok politikai képzelőerejét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom, amely alternatív érdekérvényesítési csatornákon keresztül szeretne cselekvően fellépni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egész megyét átfogó razzia keretében 250 gépjárművezetőt büntettek meg a Bihar megyei rendőrök a hétvégén, mert túllépték a megengedett sebességhatárokat. A rendőrség összesen 1 780 személyt igazoltatott.
Bűnügyi felügyelet alá helyezték a korrupcióellenes ügyészek Ancuța-Ofelia Blănarut, a Brassó megyei közegészségügyi igazgatóság (DSP) vezetőjét nem a nyilvánosságnak szánt információk megosztása miatt.
Több mint 200 kilométeres/órás sebességgel száguldó autót vezető kezdő sofőrt füleltek le a rendőrök Kézdivásárhely közelében a 11-es országúton – közölte hétfőn a Kovászna megyei rendőrség.
Több mint hat órát voltak kénytelenek várakozni az első Brassó–Memmingen repülőjárat utasai vasárnap a vidombáki reptéren.
A Székelyföldön idén is őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap, a Székelyföld autonómiájának napján, hogy a terület őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
Akkor leszünk érdemesek a Kazinczyak kivételes szellemi örökségére, ha megmaradunk magyarnak, ápoljuk a nyelvet és kultúrát – jelentette ki a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár a partiumi Érsemjénben vasárnap.
Nagyváradot választották Románia Ifjúsági Fővárosává 2027-re a Románia Ifjúsági Fővárosa program keretében megrendezett országos versenyen – jelentette be a város önkormányzata.
Két túrázó meghalt szombaton a Fogarasi-havasokban, miután harmadik társukkal együtt megcsúsztak a Netedu-csúcs nyugati lejtőjén. A túlélőt helikopterrel hozták le a Fogarasi-havasokból.
Ilie Bolojan miniszterelnököt többen kifütyülték szombaton Nagykárolyban, a román hadsereg napján szervezett katonai ünnepségen mondott beszéde alatt, illetve azt követően is. A csendőrség büntetéseket osztott ki a rendezvényen.
Tizenkét napos terápiás programot szervez november 17–28. között a Bonus Pastor Alapítvány a magyarózdi Terápiás Otthonban, amelyet szenvedélybetegeknek és felnőtt hozzátartozóiknak ajánlanak.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás