Szilágyi Áron kardvívó a Sapientia-egyetemen találkozott a kolozsvári közönséggel
Fotó: Rostás Szabolcs
Élő legendával, a háromszoros olimpiai, világ- és Európa-bajnok Szilágyi Áronnal ismerkedhettek meg személyesen a kolozsvári magyarok, akik nem csak a kiváló versenyzőnek a páston elért sikereiből – és kudarcaiból – kaptak ízelítőt, hanem a civil életébe is betekintést nyertek.
2022. május 26., 01:372022. május 26., 01:37
2022. május 26., 12:292022. május 26., 12:29
A világ egyik legjobb kardozójaként számon tartott olimpikon a Nemzeti Tehetség Központ (NTK) jóvoltából érkezett Erdélybe, közösen népszerűsítik ugyanis a magyar tehetséggondozás értékeit Magyarországon és a határokon túl. Ezen túlmenően bemutatják Muhi András Pires Szilágyi Áronról készített, Egy mindenkiért című filmjét, amely London, Rió és Tokió hősének ötkarikás cikluson keresztül történő felkészülését követte végig. Lantos Krisztina, az NTK ügyvezetője elmondta, a közös projekt keretében 10 ország 13 nagyvárosának magyar közösségeibe látogatnak el, ahol személyes találkozókon részletesen bemutatják a legnépszerűbb és a határon túli magyarok részére is nyitott pályázati lehetőségeket, mint a Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért vagy a Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogramot.
Szilágyi Áron a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Testnevelés és Sport Karának edzőtermében indította a napot, ahol másfél órát edzett, majd a kar vezetőségével, végül a hallgatókkal beszélgetett. Találkozott a kolozsvári vívósport egykori kiválóságaival, mindenekelőtt a helsinki olimpiát megjárt Uray Zoltán kétszeres romániai tőrvívóbajnokkal és Guráth Bélával, Románia első ifjúsági világbajnokával, felkereste a vívóleckéknek is otthont adó Apáczai Csere János Gimnáziumot, ugyanakkor megismerkedett Böjte Csaba ferences szerzetessel és nehéz sorsú gyermekeket felkaroló alapítványa számos neveltjével.
Múlt és jelen: Guráth Béla és Uray Zoltán (balra) hallgatja a fiatal titánt
Fotó: Rostás Szabolcs
Délután a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Tordai úti épületében levetítették a Szilágyi Áronról forgatott, Magyarországon tavaly bemutatott dokumentumfilmet, amit közönségtalálkozó követett. Muhi András Pires rendező, producer úgy készített portréfilmet az olimpikonról – és a magyar kardválogatottról –, hogy több évre mellé(jük) szegődött, és elkísérte őket felkészülésekre, versenyekre, még Áron esküvőjére is. Olyan oldaláról ismerheti meg az egyéniben szerzett három olimpiai aranyával sporttörténeti sikert elért Szilágyi Áront a közönség, amely csak a kevés beavatott kiváltsága: a csapattal már 17 évesen világbajnoki aranyat nyert kardvívó karácsonykor és szilveszterkor is az edzéseit szervezi, álmában mindig alulmarad, sőt a pszichológusával folytatott beszélgetésébe, belső vívódásaiba is betekinthetünk.
Kiderült, a Gerevich-tanítvány nem tud ellenségként tekinteni ellenfeleire. „Ez egy párbaj, amelyen a fair play szellemében megküzdünk, és az a jobb, aki aznap jobb formában van. Az asszó pedig baráti kézfogással ér véget” – magyarázta a Vasas klasszisa, aki a hétvégén még a padovai Grand Prix-n lépett pástra, megnyerve a tornát. Elismerte, a sportág sokszor nehezen érthető, emészthető a közönség számára az értelmezhető szabályok miatt is, a zsűri ugyanakkor nem képes teljesen objektív lenni, a 15-ös asszóban 5-6 találat így is, úgy is eldönthető.
A háromszoros olimpiai bajnok élvezi a vívást, elég erőt érez magában
Fotó: Rostás Szabolcs
Szilágyi Áron elmondta, jelenleg a 2024-es párizsi ötkarikás játékokig tekint előre, nehezen nyilatkozik az azutáni időszakról, vagy arról, hogy mihez kezd, miután abbahagyja a versenyzést. (Zavarban akkor sem lenne, ha nem edzőként vagy a sportágban helyezkedne el, nemzetközi tanulmányok, valamint a pszichológia terén is oklevelet szerzett). „Élvezem, amit csinálok, elég erőt is érzek magamban, így nem gondolom, hogy szögre kellene akasztanom a kardot” – nyugtatta meg szurkolóit Szilágyi Áron, akiről elhangzott az a korábban már emlegetett fordulat, miszerint ő „a vívás Roger Federerje” (bár sokak szerint inkább érvényes, hogy Federer „a tenisz Szilágyi Áronja”).
Autogramosztás Mile Lajos kolozsvári főkonzul „felügyelete” alatt
Fotó: Rostás Szabolcs
Sokak számára most derült ki az is, hogy olimpikonunk erdélyi-székelyföldi kötődésekkel is rendelkezik, anyai nagymamája Háromszékről telepedett át az anyaországba a negyvenes években, míg felesége, Szántó Beáta Marosvásárhelyen született. A háromszoros olimpiai bajnok – aki sikeres sportolói karrierje mellett szívügyének érzi a tehetséggondozást – készségesen osztogatta az autogramokat, szelfizett a közönség tagjaival, ugyanakkor ő sem távozott üres kézzel, Guráth Béla megajándékozta a kolozsvári vívás történetét taglaló, a Kolozsvári Magyar Napok idei kiadásán bemutatandó kötettel.
Csoportkép olimpikonnal
Fotó: Rostás Szabolcs
Szilágyi Áron csütörtökön Nagyváradon lép a közönség elé, a bihari megyeszékhelyen is bemutatják a róla készült filmet.
Kolozsvárra és Nagyváradra látogat Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok kardvívó, a sportág szerelmesei mindkét városban találkozhatnak a kiváló olimpikonnal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!