
Fotó: Bíró István
A kolozsvári bíróság első fokon valamennyi esetben érvénytelenítette azt a bírságot, amelyet a csendőrség rótt ki azokra, akik Erdély-zászlót lengettek az RMDSZ által szervezett március 15-i kincses városi felvonuláson.
2017. november 10., 20:122017. november 10., 20:12
2017. november 10., 23:462017. november 10., 23:46
Az utolsó, Vincze Zoltán nevére kiállított bírságolási jegyzőkönyvet pénteken semmisítette meg a bíróság. Az ítélet kivonatát a bíróságok portálján tették közzé. Korábban a Soós Sándorra, Luka Lehelre és Fancsali Ernőre kirótt bírságot érvénytelenítették. Soós és Luka ügyében a csendőrség nem élt a fellebbezés lehetőségével, így ezek az ítéletek már jogerőssé váltak. Fancsali Ernő ítéletének esetében még nem járt le a fellebbezés határideje.
Vincze Zoltán ügyében kétszer is elhalasztották az ítélethirdetést. Amint korábban Fancsali Ernő, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kolozsvári szervezetének elnöke az MTI-nek elmondta, ez azzal állhatott összefüggésben, hogy a Vincze Zoltán nevére kiállított jegyzőkönyv különbözött a másik háromtól. Ez említést tett az Erdély-zászló lobogtatásáról, a másik három bíróság elé került jegyzőkönyv pedig nem.
Ezt azzal magyarázta, hogy Vincze volt az egyedüli az Erdély-zászlót lobogtatók közül, aki a helyszínen aláírta a bírságolási jegyzőkönyvet. Fancsali szerint a március 15-i felvonuláson a nevére is olyan jegyzőkönyvet állítottak ki, amelyben hivatkoztak az Erdély-zászlóra, de ő megtagadta a jegyzőkönyv aláírását, és a csendőrség később olyan okmányt postázott, amelyben már csak azzal vádolta, hogy nem vetette alá magát a rendezvényszervezők felszólításának.
A csendőrség előbb a felvonulás RMDSZ-es szervezőit szólította fel, hogy távolítsák el az Erdély-zászlókat a tömegből, majd amikor az Erdély-zászlóval vonulók elutasították a távozást, a csendőrség összesen 1500 lej értékben rótt ki rájuk bírságot. A hatóság később közleményben tudatta: nem azért bírságoltak, mert egyesek Erdély-zászlót lengettek, hanem azért, mert az érintettek nem hagyták el a tömegrendezvény helyszínét, amikor erre a szervezők felszólították őket.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
szóljon hozzá!