Építik a műemlékvédelmet

Jelentősen szigorítaná az épített örökség védelmére vonatkozó törvényt a kulturális minisztérium: Vlad Alexandrescu tárcavezető szerint a jövőben az állam akár a kisajátítás eszközét is bevetheti a patinás ingatlanok megmentése érdekében.

A miniszter a Hotnews hírportálnak adott interjúban rámutatott, hogy az autópályák tervezett útvonalán található területekhez hasonlóan az állam a közhaszonra hivatkozva elvehetné a tulajdonostól a nagyon leromlott állapotban lévő ingatlanokat. Az eljárást belefoglalják majd az áprilisban közvitára kerülő új örökségvédelmi törvénykönyvbe, amely a tervek szerint novemberben kerülne a parlament elé.

Vlad Alexandrescu rámutatott, a kisajátítás mint végső lehetőség a jelenleg hatályban lévő 2001/422-es törvényben is szerepel, és bár voltak erre vonatkozó megkeresések, a hiányos jogszabályi előírások miatt soha nem alkalmazták. Az új örökségvédelmi törvénykönyvön dolgozó munkacsoport azonban korrigálná ezeket a hiányosságokat, és a jövőben a sokkal szigorúbb bírságok mellett akár a műemlékek kisajátításának veszélye is fenyegetheti a hanyag tulajdonosokat.

A miniszter szerint a jelenlegi jogszabályban található ellentmondások még a bírságolást sem teszik lehetővé, elsősorban ezért van szükség az új törvénycsomagra. Mint kifejtette, ennek segítségével a számonkérés mellett ösztönözni is próbálják majd a műemlék-tulajdonosokat, hogy rendbe tehessék és a jövőben karban is tarthassák a nagy múltú ingatlanokat. „Nagyon fontos, hogy a műemléképület-tulajdonosokra ne csak potenciális bűnözőkként tekintsünk, legnagyobb részt tisztességes emberek, akik visszakapták az állam által hoszszú időre elkobzott ingatlanjaikat\" – hangsúlyozta Vlad Alexandrescu, aki szerint ezért lenne fontos, hogy a bírságok mellett adókedvezményekkel, kedvezményes hitellel ösztönözzék az ingatlanok felújítását.

Rámutatott, a műemlék épületek tulajdonosainak eleget kell tenni bizonyos előírásoknak, így az államnak támogatnia kell őket ebben. Azok esetében azonban, akik haszonszerzés céljából károsítják a műemlékeket, a legszigorúbb bírságoktól, végső esetben a kisajátítástól sem riadnak vissza, tette hozzá a tárcavezető a főleg Bukarestre jellemző ingatlanspekulációkra utalva, amelyeknek az elmúlt 25 évben számos nagy múltú ingatlan esett áldozatul.

„Persze a műemlék épületek tulajdonosai több kategóriába sorolhatók. Vannak azok, akiknek a családja építette és a kommunizmus előtt hosszú időn keresztül birtokolta az adott ingatlant. És vannak olyan személyek, cégek, amelyek megszerezték ezek tulajdonjogát, és a tulajdon ingatlanüzérek kezére került. Ezek esetében másként kell eljárni, hisz másfajta gazdasági érdekről van szó\" – mutatott rá Vlad Alexandrescu, aki szerint ezzel az új törvénycsomagot kidolgozó szakértői csoport is számol.

Gond vagy gazdasági potenciál?

„Az állam követel – felújítást, karbantartást –, miközben semmiben sem segíti a tulajdonosokat\" – összegezte a jelenlegi helyzetet Hegedüs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. A volt kulturális államtitkár szerint eleve a romániai felfogás sem megfelelő. „Az épített örökséget – általában – ebben az országban óriási gondként, teherként kezelik, és nem úgy, mint azt Európa fejlett országaiban teszik: gazdasági fellendítő tényezőként\" – fogalmazott a Krónikának a szakértő.

Elmondta, hogy bár vannak kivételek, pozitív példák – a Székelyföldön, Nagyváradon, Nagykárolyban, Szilágy megyében –, ezek általában állami tulajdonban lévő épületek, a magánkézben lévő műemlékek esetében óriási a gond, ami az állami támogatás hiányának is tulajdonítható.

„Mi ezt próbáltuk megoldani az örökségvédelmi törvénykönyv kidolgozásakor. A konkrét javaslat az volt, hogy amennyiben egy magánkézben lévő műemléket közösségi célokra is használnak, akkor a tulajdonos vagy a működtető részesülhessen támogatásban közpénzből, hisz így a társadalom »visszakap« valamit az adólejeiből. Tehát a mi, az RMDSZ koncepciója az volt, hogy támogassuk azokat, akik fel akarják újítani a műemlékeiket, azokat pedig, akik akarattal teszik tönkre, azokat súlyos büntetéssel illessük\" – emlékeztetett a szövetség kormányzása alatt tett törekvéseire a volt kulturális államtitkár.

„Kiváló tulajdonos-e az állam?\"

Hegedüs Csilla kifejtette, a kisajátítást csak abban az esetben látja megoldásnak, ha kiderül, hogy a tulajdonos ingatlankupeckedés céljából, akarattal teszi tönkre az épületet. „Azonban akkor, amikor a román állam, sokéves pereskedés után visszaadta a műemlékek egy részét – miután a kommunizmusban évtizedekig ingyen használták, lelakták, tönkretették az épületeinket –, most a karbantartás hiányára hivatkozva kisajátítsa azokat a jóindulatú, a felújítással kínlódó tulajdonosoktól, nos ezt etikátlannak, megengedhetetlennek tartom\" – fogalmazott.

A szakember szerint ráadásul az a kérdés is felmerül: kiváló tulajdonos-e a román állam? „Elég csak a kolozsvári nemzeti színházra gondolnunk, ahol évtizedek óta semmilyen belső felújítás nem történt, vagy az UNESCO-listán levő dák várakra, ahol siralmas a helyzet\" – példálózott a szakértő. A volt kulturális államtitkár elmondta, az örökségvédelmi törvénykönyvön dolgozó, Vlad Alexandrescu által összeállított munkacsoport tagjainak listáját másodkézből látta, magyar szakmai civil szervezetet nem kerestek meg ez ügyben, és magyar nevet sem látott a listán. Az RMDSZ azonban akkor, amikor parlamenti vitára kerül a sor, megteszi majd a maga módosító javaslatait, és ebben a kérdésben is képviseli majd az erdélyi magyarság érdekeit, összegzett a szakértő.

Egyértelmű törvényt vár a szakma

Az a legfontosabb, hogy a készülő törvény egyértelműen fogalmazzon – jelentette ki a Krónikának Guttmann Szabolcs, a Romániai Építészkamara erdélyi fiókjának elnöke. Nagyszeben volt főépítésze emlékeztetett, hogy Vlad Alexandrescu minisztersége alatt már eszközölt egy módosítást a műemlékvédelmi törvényen, amely szerint 2016-tól a szakbizottságok döntenek az engedélyek kibocsátásáról, nem pedig a miniszter vagy a kulturális igazgatók. Ezt jó döntésnek tartja, jelentette ki a szakember, már csak azért is, mert nem egyszemélyes feladat műemlék épületek sorsáról dönteni.

„Az is lényeges kérdés, hogy mi legyen azokkal, akik nem foglalkoznak megfelelően a műemlék épületek felújításával. Az az eljárás, hogy a köz érdekében kisajátítanak magántulajdont, mindenhol létezik a világ olyan részein, ahol a műemlék értéket képvisel. De a gondok akkor kezdődnek, amikor nincs a felújításra elkülönített pénzalap\" – magyarázta az építész. Kifejtette: a javasolt törvénymódosításokra nagy szükség van, és reméli, hogy a törvény tisztán és egyértelműen fogalmaz majd. Ugyanakkor rámutatott, hogy szakmai csoportok bevonása nélkül a jogszabályok önmagukban nem működnek.

Sok a műemlék, kevés a pénz

„Valakinek el kell döntenie, hogy mi történjen a sok műemlékkel, amelyek számát tekintve Románia Németországra hasonlít. De ha összehasonlítjuk, nálunk hány ember van fizetve a műemlékek sorsának nyomon követéséért, az állapotuk felméréséért, nagyon alulmaradunk\" – mutatott rá a hiányosságokra Guttmann. Hozzáfűzte, ha csak a műemlék épületekre fordított összegnek a nemzeti össztermékhez viszonyított arányát nézzük, Románia az utolsónak számít az Unióban, Bulgária után.

„A 0,05 százalék olyan kicsi, hogy gyakorlatilag kész csoda, hogy működnek az országos múzeumok, kulturális intézmények. Vagy azt kell eldönteni, hogy szeretnénk ugyan ezzel foglalkozni, de nem tudunk, vagy azt, hogy igenis akarunk és ezt a törvény is előírja\" – fogalmazott Guttmann Szabolcs. Hangsúlyozta, megfelelő szakemberek hiányában nem lehet érvényt szerezni a műemlékvédelmi szempontoknak, hiszen jelenleg megyénként egy szakembert alkalmaznak. „Emiatt 2016-ban még mindig nem ismerjük a műemlékek pontos leírását, nemhogy az állapotát. Ezért lenne nagyon fontos, hogy egyértelműen fogalmazzon a törvény és azt is tartalmazza, hogy milyen anyagi ráfordítással lehet érvényt szerezni a műemlékvédelemi szempontoknak\" – fejtette ki a szakember.

Az építész szerint a tulajdonosoknak is jobban el kellene gondolkodniuk azon, mit akarnak tenni a sok idő után visszaszolgáltatott épületekkel. Sokszor ugyanis az az érzése, hogy a tulajdonosok passzívan viszonyulnak a visszakapott értékeihez, nem tudják, mihez kezdjenek velük. Jó példaként említette, hogy az evangélikus egyház úgy igényelte vissza a nagyszebeni Brukenthal Múzeum épületét, hogy tudatában volt: nincs elegendő pénze fenntartani az intézményt. Ezért eleve úgy kérte vissza, hogy tisztázta: azt szeretné, ha továbbra is a múzeum működne benne, csak fizessen bérleti díjat, illetve a jogos tulajdonos döntsön arról, ki igazgathatja az intézményt. Guttmann Szabolcs szerint jó lenne, ha a műemlékek visszaigénylésének pillanatában a tulajdonosoknak világos elképzelése lenne arra nézve, hogy majd mihez kezdenek vele.

Előrelépés Kolozsváron

Bár a fővároshoz viszonyítva az erdélyi városokban kevesebb a nagyon rossz állapotban lévő műemlék épület, valamennyi városban találni egy-két patinás ingatlant, amelyek esetében a nem tisztázott tulajdonjog vagy a tulajdonos csődközeli pénzügyi helyzete akadályozza a felújítást. Nagyváradon az egykori pénzügyi palota, Szatmárnémetiben a Pannónia Szálló, Kolozsváron a New York Szálló érett meg évek óta a felújításra, utóbbi homlokzata meg is újulhat, ám a teljes korszerűsítésre még várni kell.

„A New York Szálló tulajdonosa törvényes kötelezettségének tesz eleget azáltal, hogy elindította a homlokzatfeljavítási munkálatokat\" – mondta el lapunknak Horváth Anna alpolgármester, aki szerint Ioan Bene üzletember sürgősségi eljárás keretében kért és kapott engedélyt a műemlék homlokzatának felújítására.

Bár a műemlékek leromlott állapota Erdély-szerte probléma, jelenleg a kincses városban okozza ez a legnagyobb gondot. Miután decemberben egy, a New York Szállóról lehulló vakolatdarab egy nőre esett, a polgármesteri hivatal a tűzoltóság segítségével kezdte eltávolíttatni a műemlékekről a meglazult díszítőelemeket, stukkókat. Horváth Anna korábban lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a törvény bürokratikus előírásai akadályozzák a műemlékfelújítási program elindítását, ezért kellett a civilek és a szakma körében nagy felháborodást keltő sürgősségi beavatkozáshoz folyamodni.

Hozzátette, hogy 18 ingatlant azonosítottak, amelyeket első körben kellett volna felújítani, de ezeknek öszszesen 253 tulajdonosa van, és valamennyi beleegyezésére szükség van a program elindításához. Az alpolgármester most lapunknak elmondta: jelenleg tíz belvárosi épület felújításának a tervezésére írt ki közbeszerzési pályázatot a polgármesteri hivatal, illetve a homlokzatfelújítási program új szabályzatát is közvitára bocsátották.

Az RMDSZ-es elöljáró szerint a városvezetőség – kihasználva a tavalyi év végén elfogadott új pénzügyi törvénykönyv adta lehetőségeket – adókedvezménnyel próbálja segíteni azokat, akik felújítják ingatlanjaikat. „Valamennyi ingatlantulajdonos, aki az elmúlt három évben saját költségen végzett karbantartási, felújítási vagy restaurálási munkálatokat műemlékként nyilvántartott épületen, 50 százalékos adókedvezményben részesül\" – fejtette ki. Hozzáfűzte, azok a tulajdonosok, akik a 2011/153-as törvény rendelkezései szerint végeznek felújítási munkálatokat a soron következő öt évben, teljes adómentességet élvezhetnek.