2012. június 07., 10:052012. június 07., 10:05
Az EMNP azt kifogásolja szerdai közleményében, hogy román nyelvű kampányanyagában „szégyent hozott közösségére”, mivel a szélsőséges román erők retorikáját használja vetélytársa, valamint Tőkés László „alpári pocskondiázására”.
Szórólapján Antal János történelemhamisítással vádolja Mihály Ágnest, az EMNP polgármesterjelöltjét. Az újrázni kívánó elöljáró egyúttal a romániai magyarok legnagyobb szélsőségesének nevezi az EMNP vezetőjét.
Antal elismerte, ő írta a szöveget. „Kampány van, valamivel védekeznem kellett” – mondta.
Kérdésünkre, mit ért azon, hogy Mihály Ágnes meghamisította Románia történelmét, Antal János kifejtette: civilben történelemtanárként azt tanítja az iskolában, hogy Erdély mindig is román fennhatóság alá tartozott. Hozzáfűzte, korábban Mihály Ágnes hozzá nem értéssel vádolta meg őt egy szintén román nyelvű szórólapon, erre kívánt reagálni védekezésképpen. Szóvá tette: ellenfele többek közt a turizmus népszerűsítésére elnyert egyik uniós projekt kivitelezését bírálta, azt állítva, azt a pénzt az utak felújítására is költhette volna.
Leszögezte: a turizmus népszerűsítésére adott összeget nem lehet másra költeni. A polgármester azonban hozzátette: nem akarta szélsőségesnek nevezni a néppárt országos elnökét, mint mondta, valószínűleg elírás történt. „Állandóan támadtak a kampány kezdete óta, lejárató kampányt folytatnak ellenem. Tennem kellett valamit” – szabadkozott az RMDSZ elöljárója. Mihály Ágnes, az EMNP jelöltje nevetségesnek nevezte Antal vádjait. „Az iskolában a történelmet program szerint tanítom. Nem az Antal János feladata, hogy szakmailag bírálja a munkámat, erre nem jogosult” – nyilatkozta lapunknak Mihály Ágnes. Az EMNP tegnap bocsánatkérésre szólította fel Antal Jánost.
„Az EMNP szégyenletesnek tartja, hogy Kós Károly egykori Kalotaszegi Köztársaságában magyar pártok képviselői hasonló megnyilatkozásokra ragadtatják magukat. Ilyen alpári pocskondiázására csak a legszélsőségesebb román erők voltak képesek. Felszólítjuk, kérjen bocsánatot Mihály Ágnestől és Tőkés Lászlótól, valamint a kalotaszegi magyarságtól” – áll a közleményben.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.