
Létrejött kedden a parlamentben a Verespatakra tervezett aranybányaprojekt tárgyában életre hívott különbizottság. A 21 fős testületben valamennyi parlamenti párt képviselteti magát a politikai algoritmus alapján, az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) kivételével, amely úgy döntött, nem jelöl tagot a bizottságba, mert nem ért egyet annak létrehozásával.
2013. szeptember 17., 12:092013. szeptember 17., 12:09
2013. szeptember 17., 18:442013. szeptember 17., 18:44
Az RMDSZ Korodi Attila képviselőt és Végh Sándor szenátort delegálta a testületbe. Korodi környezetvédelmi miniszterként felfüggesztette a ciántechnológiás bányaprojekt engedélyezési eljárását. A bizottság október elsejéig fogadja a módosító javaslatokat, majd október 20-áig jelentést készít a Ponta-kormánynak a bányanyitásról előterjesztett törvénytervezetéről. Ezt követően a két ház szakbizottságai is megvitatják a jelentést, és várhatóan a szenátus plénuma már november elején napirendre tűzi a dokumentumot. A balliberális kormánykoalícióban továbbra is éles nézetkülönbségek vannak a bányatervvel kapcsolatban: miközben a liberálisok testületileg elutasítják a bányanyitást, a szociáldemokrata párt vezetőinek többsége hajlik a vitatott projekt elfogadására. Victor Ponta kormányfő, a PSD elnöke hétfőn este a közszolgálati televíziónak adott interjúban úgy fogalmazott: nem zárja ki, hogy a beruházásban érdekelt kanadai–román Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) megvásárolt romániai politikusokat, ám hozzátette: konkrét információval nem rendelkezik erről.
Eközben határozottan ellenzik az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői a bányaprojektet és a kormány törvénytervezetét, amely szerintük az alkotmány és a jogszabályok ellenében tenné lehetővé a terv megvalósítását. A római katolikus, református, unitárius és evangélikus–lutheránus egyház vezetői tegnap szerkesztőségünkbe eljuttatott közös nyilatkozatukban emlékeztetnek: változatlanul fenntartják tíz évvel ezelőtt kifejezett elvi álláspontjukat. „Természeti környezetünket Isten teremtette, épített és másfajta kulturális örökségünket a környéken élő mindenkori emberek hozták létre utódaik számára. Mindezen értékeket kötelességünk megvédeni bármilyen közvetlen rombolástól és évszázadokra kiható veszélyforrástól. Ráadásul templomaink, temetőink és más helybeli örökségeink egyházaink tulajdonát képezik, amelyekről nem kívánunk lemondani, ugyanakkor eredeti állaguk és helyszínük erőszakos megváltoztatását sem tudjuk elfogadni” – szögezik le az egyházfők.
Emlékeztetnek, hogy Románia alkotmánya előírja az egészséges és természetes környezethez való jogot, a magántulajdonhoz való jog sérthetetlenségét és a lakhely szabad megválasztásának lehetőségét, emellett 2010-ben az Európai Parlament is egyértelműen állást foglalt a ciántechnológiás bányászat európai szintű tiltása érdekében. Az egyházfők tiltakoznak a természetrombolás, a magántulajdon megsértése, a kulturális értékek rombolása ellen, és felszólítják a kormányt: vonja vissza kifogásolt kezdeményezését. Ha erre nem kerül sor, felkérik a parlament tagjait: utasítsák el a törvénytervezetet.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
szóljon hozzá!