Tömbházmentes települést szeretne Koronka lakossága
Fotó: Haáz Vince
A szavazók csaknem 90 százaléka elutasítja a Marosvásárhellyel szomszédos Koronka községben felmerült lakóparképítési terveket az ügyben vasárnap, a megismételt elnökválasztás első fordulójával egy időben szervezett helyi népszavazás eredményei szerint. A koronkai népszavazás érvényes lett.
2025. május 05., 15:192025. május 05., 15:19
„Egyetértenek a tömbházak építésével Koronka község területén?” – tették fel a kérdést a választópolgároknak. A népszavazáson részt vett 1646 lakosból (ami 47,50 százalékos részvételi arányt jelent) 1423-an (87,30%) voksoltak nemmel, 207-en (12,70%) pedig igennel – közölte az Állandú Választási Hatóság (AEP).
A koronkai helyi népszavazás megszervezésére a helyi önkormányzat 100 000 lejt különített el a költségvetéséből. A népszavazás egyik kezdeményezője, Daniel Cheșa helyi tanácsos elmondta, hogy a megszervezéséről szóló döntés már 2021-ben megszületett, annak folyományaként, hogy régóta húzódó konfliktushelyzet alakult ki a lakosok és ingatlanfejlesztők között, akik 10 tömbház építését tervezték, összesen több mint 400 lakást.
Takács Szabolcs koronkai polgármester a Székelyhonnak elmondta, várható volt, hogy a lakosság döntő többsége ellenzi a tömbházépítést, hiszen a helyiek fontosnak tartják a hagyományos falukép megőrzését.
Amint arról beszámoltunk, mivel az alkotmánybíróság érvénytelenítette a 2024-es elnökválasztás teljes procedúráját, s ezért nem szervezték meg a december 8-ra tervezett második fordulót, a Maros megyei Koronkán elmaradt az ugyancsak utóbbi dátumra kiírt helyi népszavazás, amelyen a községben tervezett lakópark építésének támogatásáról vagy elutasításáról kérték volna ki a lakosok véleményét.
A Központi Választási Iroda (BEC) novemberben hagyta jóvá, hogy a Marosvásárhely tőszomszédságában fekvő Koronkán az idei elnökválasztás második fordulójával egyszerre népszavazást tartsanak arról, hogy a helyi lakosok beleegyeznek-e vagy sem abba, hogy egy ingatlanfejlesztő vállalkozás tíz, egyenként 40 lakrészes tömbházat húzzon fel a község Segesvár felőli kijáratánál. A népszavazást a beruházást ellenző civilek és helyi önkormányzati képviselők kezdeményezésére írták ki, a BEC pedig a megyei választási irodát (BEJ) bízta meg a lebonyolításával és felügyeletével.
Mivel az alkotmánybíróság pénteken érvénytelenítette a 2024-es elnökválasztás teljes procedúráját, s ezért nem szervezték meg a december 8-ra tervezett második fordulót, a Maros megyei Koronkán elmaradt a helyi népszavazás a lakópark-építésről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
1945 januárjában közel 75 ezer német származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost vittek el, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből.
Heves indulatokat váltott ki a közösségi oldalakon Korodi Attilának, Csíkszereda polgármesterének az állásfoglalása, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tüntetést szervezzen a városban.
Április elsejétől péntekenként ingyenessé válik a tömegközlekedés Brassóban – erről döntött az egykori szász város közgyűlése pénteki ülésén.
Sajátos ellentétre derült fény a 166 fős lakosságú Krassó-Szörény megyei Temesfőn: miközben az alapvető szolgáltatások is hiányoznak, a polgármester luxus közlekedési eszközt használ.
Bírálta az adóemeléseket és a „valódi életperspektívák” hiányát Novák Károly Eduárd korábbi RMDSZ-es sportminiszter.
Az Erdélyi Református Egyházkerület megfontolja, vagy elgondolkodik azon, hogy kilép a Református Egyházak Világközösségéből, vagy felfüggeszti tagságát – jelentette ki Kolumbán Vilmos, az egyházkerület püspöke szombaton az M1 aktuális csatornán.
Büntetőeljárást indított a kolozsvári bírósági ügyészség egy 68 éves volt tiszt ellen, miután tavaly év végén szexuálisan bántalmazott egy 17 éves lányt.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely közel háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugoson avatott fel egy új bölcsődét.
A 13 éves gyanúsított szerint egy sor konfliktus és kölcsönös zaklatás áll a csenei gyilkosság hátterében, amely során brutálisan megöltek, majd felgyújtottak és elástak egy 15 éves fiút.
Bár az erdélyi magyar autonómiaküzdelem nem érte el célját, több járulékos sikere is van, ezek egyike a Székelyföld fogalom legitimmé válása – jelentette ki Bakk Miklós politológus.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!