
Káoszt okozhat a román nyelv tanításában, ha érvénybe lép a rendelet
Fotó: Mihály Csaba
Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke meghallgatást kért az oktatási minisztertől, a CEMO – Civil Elkötelezettség Mozgalom pedig eljárást kezdeményez a tanügyi törvény módosítása miatt. A Krónika pénteki számában feltárt rendelet értelmében a kisebbségek nyelvén oktató elemi iskolákban is szakképzett román nyelv és irodalom tanároknak kell tanítaniuk a román nyelvet.
2018. szeptember 03., 09:462018. szeptember 03., 09:46
2018. szeptember 03., 09:502018. szeptember 03., 09:50
Több politikus, a romániai magyar pedagógustársadalom egy része és a CEMO – Civil Elkötelezettség Mozgalom civil szervezet is felháborodásának adott hangot a hétvégén amiatt, hogy a tanügyi törvényt módosító kormányrendelet értelmében szaktanárok tanítanák a román nyelvet a kisebbségek nyelvén tanuló elemistáknak.
Az elsőként a Krónika pénteki számában ismertetett módosítást Valentin Popa oktatási miniszter szorgalmazta annak hatására, hogy folyamatosan érkeznek a tárcához a panaszok, miszerint a magyar környezetben élő gyermekek nem tanulnak meg románul.
– állapította meg cikkünk nyomán Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke. Kifejtette, a kisiskolásoknak alapvető dolgokat kell megtanítani egy számukra idegen nyelven, ezért nem indokolt, hogy csupán szaktanár oktassa őket románból, ugyanakkor reméli, a módosítás nem azért született ilyen formában, hogy a Hargita megyei tanítók fizetésén spóroljanak.
Borboly Csaba pénteken levélben fordult az oktatási minisztériumhoz, amelyben azt kéri, hogy sürgősen fogadják ma a minisztériumban a Hargita megyei küldöttséget konzultációra. Az elöljáró felkéri a tanügyminisztert, ne hagyja figyelmen kívül az RMDSZ oktatással foglalkozó politikusainak a véleményét, hiszen a szövetségnek a képviselőházban és a szenátusban is jól felkészült, a témát ismerő szakértői vannak.
Hangsúlyozta: elvárják, hogy az RMDSZ illetékes „parlamenterei” nélkül ne bíráljanak vagy fogadjanak el jogszabályt, és azt kérik, járjanak el a szövetség által javasolt módosított oktatási törvény értelmében, amely nem a szóban forgó változtatást írja elő.
Többek között szeretnék kideríteni, hogy kikkel konzultált Valentin Popa a rendelet meghozatatalakor, továbbá mit tett a kisebbségi ügyekért felelős államtitkárság a dokumentum előkészítesekor.
– fogalmaznak a szervezet képviselői. A közleményben élesen bírálják Kovács Irénke oktatási államtitkárt, Szabó Ödönt, az RMDSZ Bihar megyei parlamenti képviselőjét, valamint Novák Csaba Zoltán szenátort.
„Ezúton is köszönettel tartozunk egyrészt Kovács Irénke államtitkár asszonynak, aki remek eredményeket ért el a romániai magyar oktatás elsorvasztása terén, másrészt Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselőnek, aki évek óta lázasan küzd a romániai magyar oktatás tönkretételéért és Novák Zoltán szenátornak, aki sajnos nem ért rá a diszkriminatív rendelettel foglalkozni, mert a katolikus iskola újraindítását ünnepli már több hete”
– olvasható a CEMO állásfoglalásában.
A rendelettel kapcsolatban számos pedagógus fejezte ki nemtetszését. Tímár Ágnes, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum igazgatója a Transindex hírportálnak elmondta, ez az intézkedés meglehetősen hátrányos helyzetet teremt, ugyanakkor elsősorban nyelvi akadályt lát ennek a megvalósításában. Másrészt
Az igazgató kifejtette, a Báthory István Elméleti Líceumban a tanároknak megvan a teljes normájuk, így ahhoz, hogy egy ilyen törvénymódosításnak eleget tudjanak tenni, újabb versenyvizsgákat kellene kiírni, illetve újabb, szakképesítéssel rendelkező tanárokat kellene alkalmazni. Az elemi osztályokban jelenleg heti négy órában tanítják a román nyelvet a kisiskolásoknak.
Bugár Emese, a kincses városi tanintézet tanítónője elmondta, ebben az esetben is hiányzott a kormányrendeletet megelőző szakmai konzultáció, ugyanakkor az is gondot jelenthet, hogy az elemi iskolában a gyerekeknek az oktatás rendjét is meg kell szokniuk. A tanítónő szerint
Bugár Emese szerint hatékonyabb lenne, ha harmadik osztálytól vezetnék be a szakképesített román tanárok alkalmazását, addig ugyanis a gyerekeknek is van elég idejük ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a számukra újdonságot jelentő oktatási rendszer sajátosságaihoz.
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
3 hozzászólás