
Káoszt okozhat a román nyelv tanításában, ha érvénybe lép a rendelet
Fotó: Mihály Csaba
Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke meghallgatást kért az oktatási minisztertől, a CEMO – Civil Elkötelezettség Mozgalom pedig eljárást kezdeményez a tanügyi törvény módosítása miatt. A Krónika pénteki számában feltárt rendelet értelmében a kisebbségek nyelvén oktató elemi iskolákban is szakképzett román nyelv és irodalom tanároknak kell tanítaniuk a román nyelvet.
2018. szeptember 03., 09:462018. szeptember 03., 09:46
2018. szeptember 03., 09:502018. szeptember 03., 09:50
Több politikus, a romániai magyar pedagógustársadalom egy része és a CEMO – Civil Elkötelezettség Mozgalom civil szervezet is felháborodásának adott hangot a hétvégén amiatt, hogy a tanügyi törvényt módosító kormányrendelet értelmében szaktanárok tanítanák a román nyelvet a kisebbségek nyelvén tanuló elemistáknak.
Az elsőként a Krónika pénteki számában ismertetett módosítást Valentin Popa oktatási miniszter szorgalmazta annak hatására, hogy folyamatosan érkeznek a tárcához a panaszok, miszerint a magyar környezetben élő gyermekek nem tanulnak meg románul.
– állapította meg cikkünk nyomán Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke. Kifejtette, a kisiskolásoknak alapvető dolgokat kell megtanítani egy számukra idegen nyelven, ezért nem indokolt, hogy csupán szaktanár oktassa őket románból, ugyanakkor reméli, a módosítás nem azért született ilyen formában, hogy a Hargita megyei tanítók fizetésén spóroljanak.
Borboly Csaba pénteken levélben fordult az oktatási minisztériumhoz, amelyben azt kéri, hogy sürgősen fogadják ma a minisztériumban a Hargita megyei küldöttséget konzultációra. Az elöljáró felkéri a tanügyminisztert, ne hagyja figyelmen kívül az RMDSZ oktatással foglalkozó politikusainak a véleményét, hiszen a szövetségnek a képviselőházban és a szenátusban is jól felkészült, a témát ismerő szakértői vannak.
Hangsúlyozta: elvárják, hogy az RMDSZ illetékes „parlamenterei” nélkül ne bíráljanak vagy fogadjanak el jogszabályt, és azt kérik, járjanak el a szövetség által javasolt módosított oktatási törvény értelmében, amely nem a szóban forgó változtatást írja elő.
Többek között szeretnék kideríteni, hogy kikkel konzultált Valentin Popa a rendelet meghozatatalakor, továbbá mit tett a kisebbségi ügyekért felelős államtitkárság a dokumentum előkészítesekor.
– fogalmaznak a szervezet képviselői. A közleményben élesen bírálják Kovács Irénke oktatási államtitkárt, Szabó Ödönt, az RMDSZ Bihar megyei parlamenti képviselőjét, valamint Novák Csaba Zoltán szenátort.
„Ezúton is köszönettel tartozunk egyrészt Kovács Irénke államtitkár asszonynak, aki remek eredményeket ért el a romániai magyar oktatás elsorvasztása terén, másrészt Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselőnek, aki évek óta lázasan küzd a romániai magyar oktatás tönkretételéért és Novák Zoltán szenátornak, aki sajnos nem ért rá a diszkriminatív rendelettel foglalkozni, mert a katolikus iskola újraindítását ünnepli már több hete”
– olvasható a CEMO állásfoglalásában.
A rendelettel kapcsolatban számos pedagógus fejezte ki nemtetszését. Tímár Ágnes, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum igazgatója a Transindex hírportálnak elmondta, ez az intézkedés meglehetősen hátrányos helyzetet teremt, ugyanakkor elsősorban nyelvi akadályt lát ennek a megvalósításában. Másrészt
Az igazgató kifejtette, a Báthory István Elméleti Líceumban a tanároknak megvan a teljes normájuk, így ahhoz, hogy egy ilyen törvénymódosításnak eleget tudjanak tenni, újabb versenyvizsgákat kellene kiírni, illetve újabb, szakképesítéssel rendelkező tanárokat kellene alkalmazni. Az elemi osztályokban jelenleg heti négy órában tanítják a román nyelvet a kisiskolásoknak.
Bugár Emese, a kincses városi tanintézet tanítónője elmondta, ebben az esetben is hiányzott a kormányrendeletet megelőző szakmai konzultáció, ugyanakkor az is gondot jelenthet, hogy az elemi iskolában a gyerekeknek az oktatás rendjét is meg kell szokniuk. A tanítónő szerint
Bugár Emese szerint hatékonyabb lenne, ha harmadik osztálytól vezetnék be a szakképesített román tanárok alkalmazását, addig ugyanis a gyerekeknek is van elég idejük ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a számukra újdonságot jelentő oktatási rendszer sajátosságaihoz.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
3 hozzászólás