A Marosvásárhelytől tizennégy kilométerre fekvő kastély gyönyörű és tágas parkja zenei fesztiválnak adott otthont az utóbbi években.
Fotó: Haáz Vince
Tudnak-e Belgiumban az erdélyi magyarokról? Milyen egy falu közepén található, méretes barokk kastélyban élni? Miért elhibázott az uniós pályázati rendszer? Van-e jövője a visszaszolgáltatott épületnek? Gróf Teleki Kálmán úgy sorolja fel a nehézségeket, hogy közben egy pillanatig sem kételkedik a gernyeszegi kastély jövőjében.
2021. június 14., 14:062021. június 14., 14:06
A Belgiumban élő Teleki-örökösöknek bírósági pereskedések során sikerült visszakapniuk 2011-ben a gernyeszegi kastélyt, a Maros megyei birtok ma az egyetlen Erdélyben, amely megmaradt a történelmi Teleki család tulajdonában.
Az államosított Teleki-kastély évtizedekig egyfajta kórházként működött. Olyan gyerekeket utaltak be ide, akiknek családjában tüdőbetegség ütötte fel a fejét, és ez a gyerekekre is veszélyt jelentett. A kastélyban működő egészségügyi intézmény léte némileg hasznára is vált a műemlék épületnek, hiszen legalább őrizték az állagát:
Teleki Kálmán élete egyik legszebb pillanatának, élményének azt a 2011. július 1-jei napot említi, amikor végigjárta egyedül az egész kastélyt. „A pincétől a padlásig, minden szobáját, termét, folyosóját bejártam” – emlékezik vissza.
Gróf Teleki Kálmán kétlaki életet él. Fél évet tölt Belgiumban, az esztendő másik felét, a melegebb hónapokat pedig a Maros megyei Gernyeszegen, a visszaperelt birtokon tölti. Tudnak-e flamandok, vallonok által lakott Belgiumban az erdélyi magyarokról, az épített örökségről? – kérdeztük a grófot.
„Nem ismerik ezt a régiót. Feleségem tanulmányai nagy részét Belgiumban végezte, a gyerekeim is ott jártak iskolába, így mindannyian tanúsíthatják: a történelem megáll Bécsnél, attól keletre sötét homály borul a kontinensre a belga oktatás alapján. Még a földrajzból is többnyire kimarad Közép-kelet-Európa. Ez így volt korábban, s így van most is. Magam is úgy gondoltam, hogy egy olyan többnemzetiségű országban, ahol számos hasonló nyelvi, kulturális kérdéssel szembesülnek, fogékonyabbnak kellene lenniük az erdélyi, romániai helyzettel kapcsolatban. Hát, nem így van. Nagyon ritka az olyan találkozás, amikor rövid bemutatkozásom után, miszerint én romániai, erdélyi magyar vagyok, felcsillan az új ismerős szeme, hogy legalább hallott a közösségünkről.
– mondta a Krónikának Teleki Kálmán.
A kommunizmusról, s a diktatórikus rendszerrel járó államosításról sincsenek alapvető ismereteik a belgáknak. A gróf kedélyesen meséli, hogy amikor a felesége az évek óta mellettük élő szomszédasszonynak megemlítette, hogyan rakták ki a kastélyból az ott élő tulajdonosokat, a hölgy értetlenül kérdezett vissza: miért nem fordultak a rendőrséghez?
– mondja mosolyogva Teleki Kálmán.
De milyen egy falu közepén elhelyezkedő barokk épületben élni? Az éve melegebb hónapjait a gernyeszegi kastélyban töltő gróf gyorsan lerombolja az esetleges illúziókat. „Ha valamit elfelejtek induláskor, tíz percet kell visszasétálnom. A kastély legkisebb szobájában élek, az első emeleten, itt lehet fűteni. A fürdőszobám egyben a női vécé, azaz rendezvények idején azt nem használhatom, hiszen könnyen összefutnék egy nővel. A feleségemé egy harmincöt négyzetméteres szoba. Ebben a két helyiségben élünk, a két szobát fával fűtjük, a fürdőszoba viszont fűtetlen, így most nagyon nem örültem a hideg májusnak. A nejem konyhaként egy vécéhelyiségben elhelyezett rezsót használ, s mondanom sem kell: tud és szeret is főzni” – ecseteli a kastélybeli mindennapokat az arisztokrata.
Nemesi optimizmus. Gróf Teleki Kálmán szerint a gernyeszegi kastélynak van jövője
Fotó: Haáz Vince
„Ötvenezer lejes mínuszt termelt a tavalyi év, amikor csak kisebb, anyagilag veszteséges rendezvényeket tudtunk szervezni a járványügyi korlátozások miatt. Az idén sem számítunk semmi bíztatóra ebből a szempontból. Nem tervezünk nagyobb rendezvényeket, a túlélésre rendezkedtünk be. A kastély a hétvégéken nyitva van, júliustól a tervek szerint minden nap, de legalább egy hét hat napján várjuk a látogatókat, még nincs végleges döntés” – vázolta a nyári terveket Teleki Kálmán. Arról is beszélt, hogy
„Érdeklődőek, egy részük a honlapon vagy a Facebook-oldalon tájékozódik a vizit előtt a kastélyról. Általában pozitív meglepetés éri, őket. Ritka, aki tisztában van a történelemmel, de mi megismertetjük velük a vezetés alatt” – tájékoztatott a gróf.
A járvány időlegesen elsodorta Erdély és talán a közép-kelet-európai térség egyik ikonikus zenei, kulturális, zenei rendezvényévé fejlődött Awake fesztivált, amelynek a Marosvásárhelytől tizennégy kilométerre fekvő kastély gyönyörű és tágas parkja adott otthont az utóbbi években. A magát butikfesztiválként hirdető rendezvény a még mindig érvényben lévő korlátozások miatt a szervezők elképzelése szerint különböző helyszíneken, kis létszámú közönség előtt jelenik meg. A helyszínek között természetesen az eredeti házigazda, a Teleki-kastély parkja is szerepel. „Még nincs semmi konkrétum, a szervezők rendkívül nehéz helyzetben vannak. Nem irigylem a fesztiválszervezőket, ők voltak a legnagyobb vesztesei a járványügyi korlátozásoknak” – mondta a gróf, aki egyébként felesége társaságában aktív „fesztiválozó”, lelkesen követi az Awake fellépőinek koncertjeit.
Teleki Kálmán komoly problémának tartja, hogy
„Ha EU-s pályázatok kiírása változatlan marad, nem is próbálunk élni azokkal. Nem lehet semmiféle profitorientált tevékenységet csinálni öt évig a sikeres pályázat esetén, amelyhez természetesen önrészt is biztosítani kell. Egy ilyen próbálkozás közel százezer euróba kerülhet esetünkben, ami óriási összeg. Nincs erre anyagi fedezetünk” – mondta.
A gróf ugyanakkor nem feltétlenül adná el a kastélyt. Inkább valamiféle együttműködést abban az esetben, ha például a magyar állam részéről érdeklődés mutatkozni az épület iránt. Összességében optimista, szerinte a gernyeszegi Teleki-kastélynak van jövője, évek múlva rendezvényközpontként működhetne, s egy kis múzeumnak is otthont adna, amelyek az erdélyi történelmet érintő fontos tematikákat dolgozna fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt tíz évben példátlan mértékű fejlesztések valósultak meg az erdélyi református egyházban a magyar állami támogatásoknak köszönhetően. Kolumbán Vilmos József püspök szerint a beruházások messze túlmutatnak az épületek felújításán.
Elkezdődik az erdélyi szecessziós építészet kiemelkedő példájának tartott marosvásárhelyi közigazgatási palota külső felújítása. A Maros megyei önkormányzat aláírta a kivitelezési szerződést a közbeszerzést elnyerő céggel – közölték.
Az erdélyi magyar autonómiaküzdelem jelenlegi helyzetéről és európai összefüggéseiről beszélt Tőkés László, Szilágyi Zsolt, valamint Teresa Calveras, a Katalán Nemzetgyűlés főtitkára egy szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón.
Szerdán kora reggel kigyulladt egy habszivacsgyár Aradon, az óriási füst miatt a lakosság egy részét Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a légszennyezés veszélyeire. A kigyulladt gyár füstje a határ túloldalán is látszott.
Immár több mint 50 százalékban elkészült az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának még hiányzó, „medvealagutas” része, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sztráda nem készül el az idei határidőre.
Az elmúlt hetekben több súlyos közlekedési baleset történt romániai településeken, amelyekben kerékpárosok vesztették életüket, vagy súlyos, maradandó sérüléseket szenvedtek. A rendőrség a legfontosabb közlekedési szabályok betartására figyelmeztet.
Częstochowa és Krakkó szentélyeihez tizedik alkalommal indul el a Fekete Madonna Zarándokvonat június 22–26. között. A jubileumi zarándoklat a Kárpát-medence magyarságának egyik legjelentősebb közös lelki eseménye.
A szilágycsehi ortodox közösség adománygyűjtő kampányt indított a helyi református templom helyreállításának támogatására, miután a 16. századi műemlék templom tornya február elején összeomlott – adta hírül kedden az Agerpres hírügynökség.
Kockázatos drogokkal való kereskedelemmel, bűnsegédlettel, valamint bizonyítékok eltüntetésével vagy megsemmisítésével gyanúsítanak több személyt Arad megyében.
A Szegedi Tudományegyetem, a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével, uniós támogatással indult egy 2028 elejéig tartó projekt, amely az antibiotikum-rezisztencia elleni hatékony fellépést segíti.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!