
Akut probléma. Több ezer háziorvos vonul hamarosan nyugdíjba Romániában
Fotó: Jakab Mónika
A következő öt évben mintegy háromezer háziorvos éri el a nyugdíjkorhatárt, ezért a Román Orvosi Kamara a családorvosi rezidensi helyek számának növelését követeli. A Krónika által megszólaltatott szakemberek szerint azonban ez nem elég, vonzóvá kellene tenni az ágazatot a pályakezdők számára, különben csak ugródeszkának használják a családorvosi rezidensképzést, és nem maradnak a rendszerben.
2022. december 01., 07:512022. december 01., 07:51
Idén mindössze 321 rezidensi helyet hirdettek családorvosi szakosodásra, ez pedig jóval elmarad az országos szinten szükséges helyek számához képest, a következő öt évben ugyanis körülbelül 3 ezer háziorvos fogja elérni a nyugdíjkorhatárt – irányította rá a figyelmet minap kibocsátott közleményében a Román Orvosi Kamara. Daniel Coriu orvosprofesszor, a szakmai testület elnöke szerint az előrejelzések arra utalnak, hogy
Ez pedig csökkenteni fogja a lakosság egészségügyi alapellátáshoz való hozzáférését, és többletterhet ró a többi orvosi szakterületre is. Az akut orvoshiány megelőzése érdekében szakterületenként fel kell mérni a szükséges személyzetszámot, és ennek megfelelően kiegészíteni a meghirdetett rezidensi helyeket – szögezi le a közlemény.

Évek óta kongatja a vészharangot a szakma, a betegek egyesületei, az önkormányzatok amiatt, hogy sorvad az alapellátás az egészségügyben, nincs utánpótlás, mégsem történik előrelépés ebben a kérdésben, sőt évről évre rosszabbodik a helyzet.
„Nem elegendő megoldás növelni a rezidensi helyek számát” – reagált az orvoskamara követelésére Vass Levente, az egészségügyi minisztérium államtitkára. A szakpolitikus a Krónika megkeresésére felidézte, az elmúlt öt-tíz évben a korábbinál több helyet hirdettek meg erre a szakosodásra, ám ez mégsem javított a helyzeten.
Egyrészt azért, mert gyakori, hogy azok választják ezt a szakot, akiknek már csak ez marad, és ezeket a helyeket arra használják, hogy időt nyerjenek, az egyetem elvégzése után ne kerüljenek az utcára, megkapják a rezidensi fizetést. Aki így választja el a helyet, egy év után újra vizsgázik, vagy leteszi ugyan a szakvizsgát, de utána második fizetős rezidensi vizsgára jelentkezik.
Meglátása szerint az segítene, ha vonzóvá tennék a pályakezdő orvosok számára a családorvosi hivatást, amire különben hatalmas szükség van. „Ezt több elemmel is megteheti a minisztérium és az egészségbiztosító pénztár, egyrészt olyan finanszírozási gombokat kell beépíteni, melyek anyagilag is vonzóvá teszik ezt a szakterületet, másrészt szakmaisággal kell feltölteni, hogy szakmai elégtételt nyújtson. Több rugalmasságra lenne szükség, hogy a családorvos merjen fejlődni: biztosítani kellene a háttérben az átlátható rendszert, hogy végezhesse a munkáját” – részletezte az államtitkár.
„Ha nem megfelelőek a betegutak, a családorvos nem tudja továbbküldeni a beteget, hogy a diagnózisát konfirmálják, nem szavatolt az ingyenes hozzáférés a laboratóriumi, komputertomográf-, mágneses rezonanciás vizsgálatokhoz, az orvos nem tudja befejezni a betegellátás folyamatát, ami feszültséget okoz, a nem jól elvégzett munka érzetét erősíti, vagyis a tudás, a befektetett munka ellenére nem nyújt szakmai elégtételt” – összegezte Vass Levente.
Nem vonzza a fiatalokat a háziorvosi praxis. Hamarosan súlyos gondok merülhetnek fel az egészségügyi alapellátásban
Fotó: Haáz Vince
Hasonlóképpen nyilatkozott kérdésünkre Szabó-Soós Klára, a Hargita megyei háziorvosok egyesületének elnöke is, aki azt is nehezményezi, hogy a rezidensvizsgák megszervezése után rukkolt elő az orvosi kamara a követeléssel.
– húzta alá a doktornő. Rámutatott, a szakmai és anyagi elégtétel, a társadalmi megbecsülés meghatározó tényezők a pályaválasztás szempontjából, ha ezeket nem szavatolják, hiába hirdetnek helyeket, nem lesz, aki azokat betöltse. Ha mégis elfoglalják a családorvosi rezidensi helyeket, a következő évben újravizsgáznak más szakra, ha mégis szakvizsgáznak, nem maradnak a hazai alapellátásban.
„Már nem olyan időket élünk, mint a kommunizmusban, amikor kihelyezték az orvost, s tetszett, nem tetszett, maradnia kellett, manapság már nem lehet senkit odaláncolni egy munkahelyhez” – fogalmazta meg Szabó-Soós Klára.
Ki kell adni az alkalmazottak fizetését, be kell fizetni a járulékokat, a rendelőt ki kell meszeltetni, fertőtleníteni, és az is az orvost terheli, ha elfogy a szappan vagy a fecskendő.
A vállalkozásmenedzselés mellett a szakmai fejlődés is nehezített, hiszen hiába képezik magukat, ahhoz hogy felírhassanak egy asztma elleni gyógyszert, egy szorongásgátlót, vagy vérhígítót, el kell küldeniük a beteget más szakorvoshoz, hogy onnan kapjanak válaszlevelet. „Mindez megalázó, és frusztrálja az orvost” – szögezte le Szabó-Soós Klára.

A háziorvosi rendszer megreformálását sürgette az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke egy csütörtöki rendezvényen.
Már a városokban is érződik a háziorvoshiány, csak egyelőre még nem „ér csontig” – vallja Opris Zsolt, az orvosi kamara Kovászna megyei elnöke, aki szerint öt éven belül nagy baj, masszív orvoshiány lesz az alapellátásban, minden orvosra szükség van.
Arra a kérdésünkre, ilyen körülmények között hogyan fordulhat mégis elő olyan, hogy egy-egy kezdő orvos kénytelen bezárni az újonnan elindított háziorvosi rendelőjét, mert nincs elég feliratkozott páciense, Opris Zsolt kifejtette, a számok a hiányt jelzik, viszont sok más tényező befolyásolja, hogy ez miként csapódik le egy-egy adott praxis szintjén.
Végül pedig, mikor jelentkezik egy új orvos, nem szavatolható, hogy átiratkoznak a listájára, gyakran lojalitásból is maradnak annál a szakembernél, aki a szükségben segített rajtuk, részletezte a kamara háromszéki elnöke.
Arra is kitért, előfordul, hogy a pályakezdő orvos nem vesz át egy meglevő praxist az oda feliratkozott páciensekkel, nulláról akar építkezni, ám nem mindig jönnek össze a számításai. „Hiába jelzik a számok, hogy van kétpraxisnyi hely egy településen, ez még nem jelenti azt, hogy működőképes lesz két rendelő” – osztotta meg velünk tapasztalatait Opris Zsolt.

Nemcsak a rendelőkben, hanem a páciens otthonában vagy tartózkodási helyén, munkaidőn kívül is elláthatják betegeiket és nyújthatnak egészségügyi szolgáltatásokat a háziorvosok egy új jogszabály értelmében.
Hamarosan rendszerbe állhat a Maros megyei Gyulakután épülő nagy tárolókapacitású akkumulátor – közölte az Electrica áramszolgáltató.
Egyre vonzóbb a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a magyarországi diákok számára, idén több mint kétszázan jelentkeztek; legtöbbjük alapképzésre felvételizett és a pszichológia szakot választotta – jelentette be Markó Bálint rektorhelyettes.
Lesz-e vagy sem, ki lesz ott és ki nem, ki hív meg kit és kit nem, ki utasítja vissza és ki nem – az elmúlt hónapokban ezek a kérdések „csapták a reklámot” az idei Tusványosnak. Magyar Péternek a jelek szerint bejött az idei jelmondat: „Veled teljes!”.
A Marosba fulladt két gyermek kedden Maroscsapónál (Cipău) – közölte a Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU). Az áldozatok 10, illetve 11 évesek voltak.
Levélben rótta meg az Európa Tanács a román hatóságokat és kért magyarázatot a Bihar megyei illegális otthonok ügyében.
Szikladarab zuhant kedden a 7-es országúton, az Olt völgyében egy személygépkocsira, amelynek egyik utasa, egy 71 éves férfi életét vesztette – közölte a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Történelmi pillanatot ünnepelt hétfőn a Fehér megyei Kudzsir (Cugir): a városban élő Noja Paladia betöltötte 111. életévét, és ezzel hivatalosan is ő lett Románia legidősebb élő lakosa, egyben az egész Balkán-félsziget legidősebb élő embere.
A Temes Megyei Törvényszék hétfőn elhalasztotta az ítélethirdetést abban a büntetőperben, amelyben öt aradi vizsgabiztost azzal vádolnak, hogy 2022-ben és 2023-ban pénzért segítették át a jelölteket a gépjárművezetői gyakorlati vizsgán.
Változékony lesz az időjárás a következő két hétben, meleg időszakokra, átmeneti lehűlésre és záporokra, zivatarokra egyaránt számítani kell – derül ki a meteorológiai szolgálat július 20. és augusztus 2. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Amellett, hogy gyakran hosszú sorok kígyóznak az Európai Unió idén tavasszal bevezetett, új határellenőrzési rendszere (EES) miatt, egy másik fontos problémára is ráirányította a figyelmet a sajtó. A filmekbe illő jelenet a kolozsvári reptéren történt.
szóljon hozzá!