
Útügyi túlkapás. Bihar megyében Fugyivásárhelyen is egynyelvűre cserélték a kétnyelvű falunévtáblákat
Fotó: Szucher Ervin
A Közúti Infrastruktúráért Felelős Országos Társaságnak (CNAIR) nincs honnan tudnia, melyik településen élnek legalább 20 százalékban kisebbségek – ezzel a fura válasszal hárított az állami intézmény, amikor a Krónika arról érdeklődött, hogy a felújítás címszava alatt miért szereltek le több kétnyelvű helységnévtáblát a Kolozsvár és Nagyvárad közötti útszakaszon.
2022. február 10., 14:012022. február 10., 14:01
A közlekedésbiztonsági infrastruktúra korszerűsítése az út menti falvakban és a „fekete pontokban” – ezt a hangzatos elnevezést viseli az országos útügyi hatóság által folytatott akció a DN1-es jelzésű főút Kolozsvár és Nagyvárad közötti szakaszán. Csakhogy a korszerűsítésnek több kétnyelvű helységnévtábla esett áldozatául, ilyen például a Kolozs megyei magyarkapusi, valamint a Bihar megyei élesdi és a fugyivásárhelyi felirat. Egyébként
Érdeklődésünkre az útügyi hatóság kolozsvári székhelyű, hat megyét felölelő regionális központjának sajtóirodájától azt az írásbeli választ kaptuk, miszerint a 2001/215-ös számú közigazgatási törvény értelmében a táblák megrendelése a polgármesterek, azok finanszírozása a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozik. Amikor viszont azzal szembesítettük az intézmény illetékeseit, hogy ennek dacára valamennyi táblát a Közúti Infrastruktúráért Felelős Országos Társaság cserélte ki, Anca Pop regionális szóvivő azt próbálta bizonygatni, hogy a törvény kimondottan a két- vagy többnyelvű táblákra vonatkozik.
– kérdezett vissza a szóvivő. Pedig a válasz nyilvánvaló: a Hivatalos Közlönyből vagy az éppen lecserélésre kerülő kétnyelvű tábláról.
Tasnádi István Szilárd, Kolozs megye magyar prefektusa némi fenntartással fogadta a véletlen vagy szándékos mulasztásról szóló hírt. Mint január 20-i válaszában lapunkkal közölte, értesítette a kormányhivatal illetékes munkatársát, hogy „menjen ki a helyszínre, és vizsgálja meg a helyzetet, figyelembe véve a törvényes előírásokat”. Közel három hét elteltével ismét az RMDSZ által támogatott kormánymegbízotthoz fordultunk. Tasnádi újabb ígéretet tett. „A holnapi napra van beütemezve a helyszíni ellenőrzés, a prefektúra képviselői terepszemlét tartanak. Amennyiben a bejelentés óta nem változott a helyzet, és továbbra sincs kétnyelvű helységnévtábla a település bejáratainál, akkor hivatalosan is felszólítjuk a magyarkapusi önkormányzatot, hogy kéthetes határidőn belül tegyenek eleget a törvényben foglalt kötelezettségeiknek” – mondta Tasnádi.
Közben az útügyi illetékesek is lépésre szánták el magukat. Bejelentésünkre reagálva Anca Pop is megígérte, hogy intézkednek: a kalotaszegi magyar többségű községközpontban nem cserélik ugyan le a vadonatúj, kizárólag román nyelvű táblákat, de visszahelyezik a régi, kétnyelvűeket is.
A Kolozs megyei Magyarkapuson is egynyelvűre „váltott” a helységnévtábla
Fotó: Szucher Ervin
Akárcsak Kolozs megye prefektusa, Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke is a Krónikától szerzett tudomást a korszerűsítésnek álcázott jogtiprásról. Megígérte, hogy utánanéz, és intézkedik. A szövetség politikusa rendkívül bosszantónak tartja, hogy a történelem ismétli önmagát, mert
„Emlékezzünk vissza, évekkel ezelőtt az Érmelléken, tehát tömbvidéken cserélték le a kétnyelvű településnév-táblákat kizárólag román nyelvűekre. Úgy tűnik, teljesen érzéketlenek a törvény ez irányú betartása iránt” – fejtette ki lapunknak Szabó Ödön. A parlamenti képviselő arra is emlékeztetni kívánt, hogy a térségben, ahol nem a CNAIR „nyúlt bele” a kétnyelvűségbe, a táblamázolók „tették a dolgukat” – mint például a megyeszékhelyen. Mint hozzátette, szerencsére egy ideje már senkit nem zavar az Oradea–Nagyvárad felirat.
Bihar megyében Fugyivásárhelyen a kétnyelvű falunévtáblákat cserélték egynyelvűre, a magyarok által kevesebb mint 20 százalékban lakott Élesden – ahol az önkormányzat döntése alapján került ki a magyar felirat is – részlegesen távolították el a kétnyelvűeket, azonban ott, ahol meghagyták, elébe helyezték az egynyelvűt. Alsólugason – ahol a kisebbség aránya szintén 20 százalékos küszöb alá apadt – az önkormányzat hiába döntött a kétnyelvűség mellett, az útügyi hatóság elutasította a kérést.
Amint Sorbán Levente polgármester lapunknak nyilatkozva elmondta, tavaly nyáron, az árkok takarítása során a kétnyelvű üdvözlőtáblát is eltávolították. „Fogjuk rá, hogy régi volt, kissé elkorhadt, megérett a cserére. Újat rendeltünk, amelyet hamarosan elhelyezünk a község valamennyi végébe” – tette hozzá az elöljáró, aki reméli, hogy nem jár úgy, mint a 90 százalékban magyarok által lakott Örvénd feliratával, amelyért hosszas csetepatét kellett vívniuk az állami útügyi társasággal.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
3 hozzászólás