Archív felvétel
Fotó: Veres Nándor
A korábbi elutasító magatartáshoz képest már tapasztalni egyfajta nyitottságot a jászvásári római katolikus püspökség részéről a moldvai csángók magyar mise iránti igénye ügyében – jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva Pogár László, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke.
2023. február 25., 21:562023. február 25., 21:56
A moldvai csángó magyar települések római katolikus vallású lakói három éve havi egy alkalommal részt vehetnek magyar nyelvű szentmisén Bákóban. A következő szertartást vasárnap tartják a megyeszékhely Szent Kereszt-templomában.
„Azt látom, hogy van egyfajta nyitottság az egyház részéről” – jelentette ki az elnök, aki szerint nagy előrelépés, hogy Pusztinában – ahol harminc éve kérik a magyar misét – a katolikus pap elmegy a rendezvényekre, magyarul köszönti a résztvevőket. „A bákói misével kezdődött minden” – mondta.
Hozzátette: az egyes csángó falvakban is elhangzik alkalmanként magyarul a Miatyánk vagy az Üdvözlégy Mária. „Magyarországon vagy Székelyföldön ez nem nagy dolog, de itt az. Még akkor is, ha nincs minden vasárnap, minden településen magyar mise” – mondta az elnök, hangsúlyozva, hogy
Kifejtette: ahhoz képest, hogy a jászvásári püspökség a 2000-es évek elején mennyire elutasítóan állt hozzá a moldvai csángók jogos igényéhez, látni a nyitást. Türelemmel, egyeztetéssel lassan előre lehet lépni e téren is – mondta –, hozzátéve, hogy tanévnyitón, évzárón, ünnepi alkalmakkor egyes településeken engedélyezik a magyar nyelvű szertartást. „Nem mindeniken” – tette hozzá. Ahogy az oktatás, közigazgatás terén, úgy a magyar mise kapcsán is változó a hozzáállás az egyes moldvai falvakban a csángók jogos igényéhez.
– hangsúlyozta Pogár László a jászvásári püspökségre utalva. A Bákóban havi egy alkalommal tartott magyar szertartásokról elmondta: mivel hétvégén nincsenek buszjáratok, a csángó falvak lakói közösen szervezik meg az utazást a megyeszékhelyre, és ilyenkor megtelik a templom hívekkel.
A Háromszék napilap szerint a legutóbbi, január végi alkalomra 24 településről háromszázhúszan iratkoztak fel. Nyisztor Tinka pusztinai néprajzkutató, az MCSMSZ korábbi vallásügyi felelőse, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke – aki harminc éve számos beadványban kérte a magyar nyelvű szertartást a püspökségtől – a lapnak úgy nyilatkozott:
Bákóban az első magyar misét 2019. január 27-én tartották, a jászvásári püspökség 1884 óta íródó történetében először fordult elő, hogy sor kerülhetett az egyházmegye vezetése által elrendelt rendszeres magyar nyelvű misére.
Nyisztor Tinka akkor a sajtónak elmondta: a küzdelmük három évtizede alatt kihalt Moldvában egy generáció, amely sóvárogta a magyar misét, és alig tudott románul. De a papok új generációja is megjelent, akik jobban megértik a hívek igényeit – tette hozzá.
A jászvásári püspökséghez tartozó nyolc moldvai megyében – a püspökség honlapján közölt adatok szerint – több mint kétszázezer római katolikus hívet tartanak számon. Magyar kutatók 30-40 ezerre becsülik azoknak a moldvai katolikusoknak a számát, akik beszélik a magyar nyelv valamely nyelvjárását.
Örömre ad okot, hogy a cenzus adatai szerint megerősödött a magyar identitás a Csángóföldön – mondta el a Krónika megkeresésére Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSSZ) oktatási programjának koordinátora.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Heves indulatokat váltott ki a közösségi oldalakon Korodi Attilának, Csíkszereda polgármesterének az állásfoglalása, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tüntetést szervezzen a városban.
Április elsejétől péntekenként ingyenessé válik a tömegközlekedés Brassóban – erről döntött az egykori szász város közgyűlése pénteki ülésén.
Sajátos ellentétre derült fény a 166 fős lakosságú Krassó-Szörény megyei Temesfőn: miközben az alapvető szolgáltatások is hiányoznak, a polgármester luxus közlekedési eszközt használ.
Bírálta az adóemeléseket és a „valódi életperspektívák” hiányát Novák Károly Eduárd korábbi RMDSZ-es sportminiszter.
Az Erdélyi Református Egyházkerület megfontolja, vagy elgondolkodik azon, hogy kilép a Református Egyházak Világközösségéből, vagy felfüggeszti tagságát – jelentette ki Kolumbán Vilmos, az egyházkerület püspöke szombaton az M1 aktuális csatornán.
Büntetőeljárást indított a kolozsvári bírósági ügyészség egy 68 éves volt tiszt ellen, miután tavaly év végén szexuálisan bántalmazott egy 17 éves lányt.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely közel háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugoson avatott fel egy új bölcsődét.
A 13 éves gyanúsított szerint egy sor konfliktus és kölcsönös zaklatás áll a csenei gyilkosság hátterében, amely során brutálisan megöltek, majd felgyújtottak és elástak egy 15 éves fiút.
Bár az erdélyi magyar autonómiaküzdelem nem érte el célját, több járulékos sikere is van, ezek egyike a Székelyföld fogalom legitimmé válása – jelentette ki Bakk Miklós politológus.
Nem szabad feladni az autonómiatervezetek román parlament előtti képviseletének a lehetőségét, hanem komoly következetességgel ki kell állni az ezen az úton való érvényesítés mellett – jelentette ki az EMNT elnöke a szervezet pénteki nagyváradi fórumán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!