Bákó megyében 353 fővel többen vallották magukat magyarnak most, mint tíz évvel ezelőtt
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
Örömre ad okot, hogy a romániai népszámlálás adatai szerint megerősödött a magyar identitás a Csángóföldön – jelentette ki a Krónika megkeresésére Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSSZ) oktatási programjának koordinátora. A háromszéki származású pedagógus – aki 2000 óta dolgozik a szövetségben – szerint mindenképpen reménykeltő, hogy nőtt azoknak a száma, aki magyarnak merték vallani magukat a lakosságfelmérésen – annak ellenére, hogy Bákó megyére is jellemző a demográfiai fogyás.
2023. február 03., 19:502023. február 03., 19:50
2023. február 03., 19:512023. február 03., 19:51
A tavalyi romániai népszámlálás frissen közzétett eredményeiből kiderül: 353 fővel többen vallották magukat magyarnak Bákó megyében, mint 2011-ben. Az Országos Statisztikai Hivatal által közzétett megyei bontású adatok tükrében a tíz évvel korábban regisztrált eredményekhez viszonyítva a jelentős magyar lakosságú megyék közül csak Bákó megyében emelkedett a magyarság száma. A 2011-es cenzus adatai szerint a megye összlakossága 616 168 fő volt, ebből 558 507-en vallották magukat románnak és 4208-an magyarnak. A friss adatok szerint fogyott a lakosság Bákó megyében is: a 601 587 személyből 502 150-en románnak vallották magukat,
Tehát 353 személlyel többen vallották magyarnak magukat, mint tíz évvel ezelőtt, így 8,39 százalékkal emelkedett a magyarok száma Bákó megyében.
Csángóföldön az MCSSZ az egyedüli magyar intézmény
Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSSZ) oktatási programjának koordinátora a Krónikának rámutatott, a növekedés szorosan összefügg azokkal a programokkal és eredményekkel, amelyeket a szervezet az elmúlt évtizedekben föl tudott és föl tud mutatni.
Oktatási, kulturális, hagyományőrző programokat működtet a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
Csak a civil oldal, vagyis a szövetség és annak oktatási programja az, ami magyar vonatkozásban fejlődést tud hozni” – fejtette ki Hegyeli Attila. Mint mondta, a pozitív eredmények tekintetében sokat jelent a támogatások és fejlesztések rendszere, a Magyar Házak hálózatának létrehozása és működtetése közel húsz településen: az oktatási, kulturális, hagyományőrző programok keretében 140 személyt foglalkoztatnak. „Nem arról van szó, hogy demográfiai értelemben szaporulatról beszélhetnénk, hanem arról, hogy
Tehát a magyarság megerősödéséről van szó, aminek nagyon örülök” – fogalmazott Hegyeli Attila. Az oktatási koordinátor arra is rámutatott, hogy ez a pozitív fejlemény semmiképpen nem jöhetett volna létre a magyar kormány támogatása nélkül, hiszen száz százalékban onnan származik minden forrás, aminek köszönhetően működhet a Magyar Házak hálózata és az egész szövetség. „Enélkül egészen biztosan nem született volna a népszámláláson ez az eredmény” – mondta Hegyeli Attila.
Sok csángó fiatal tér vissza tanulmányai végeztével szülőföldjére
A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének 130 főállású alkalmazottja van, közülük szinte mindenki a Csángóföldön lakik, kevés köztük az ingázó. Helyszín szempontjából kivétel a szövetség által működtetett csíkszeredai bentlakás, amely a hargitai megyeszékhelyen fogadja a csángó gyerekeket.
Hegyeli Attila oktatási koordinátor 2000 óta dolgozik a Moldvai Csángómagyarok Szövetségénél
Fotó: Hegyeli Attila/ facebook
A szövetség munkatársai nagyrészt székelyföldiek, akik pedagógusként kerültek a Csángóföldre. Hegyeli Attila azt is elmondta, nagyon örül annak is, hogy a tanítványaik között több tucatnyian vannak, akik tanulmányaik, az egyetem elvégeztével visszajöttek szülőföldjükre, ott dolgoznak. „Ez visszaigazolása az oktatási programnak, mindenképpen pozitív megerősítés” – fogalmazott a koordinátor.
Kérdésünkre, hogy a csángómagyar fiatalok közül sokan keresnek-e boldogulást erdélyi magyar vagy magyarországi közegben, azt válaszolta, hogy szép számmal vannak ilyen emberek, és növekedőben van azoknak a száma, akik a magyar identitást választják. „Egyébként a népszámlálás nem zajlott barátságos közegben, ennek ellenére sikerült elérni a magyarság számának növekedését. Azok a számlálóbiztosok, akik a falvakat, házakat járták, általában nem voltak magyar érzelmű emberek. Bár nem tapasztaltuk, hogy nyomást gyakoroltak volna az emberekre, de
Ezt lazán átugrották több helyen, de ez nemcsak Csángóföldre volt jellemző” – mondta Hegyeli Attila. Hozzátette, a cenzus első, önkitöltős szakaszában segítettek az embereknek a szövetség pedagógusai, így biztosan ez is hozzájárult a magyarság számának növekedéséhez.
Nagyon erős a csángók katolikus identitása
Hegyeli Attilával arra is kitértünk, hogy azok, akik a Csángóföldön magyarnak vallották magukat, egyszersmind római katolikus vallásukat is vállalták a népszámláláson.
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
Kifejtette, olyanok is sokan vannak a csángók körében, akik bár katolikusnak vallják magukat, nem tudnak magyarul. Nagyon erős a jászvásári római katolikus püspökség hatása, ennek területén 100 ezer fölötti a katolikusok száma, és ez nagy számnak számít. Megkérdeztük Hegyeli Attilától azt is, hogy mi a helyzet jelenleg a szentmisék nyelvével. Mint mondta, a szentmisék román nyelvűek, de havonta egyszer Bákóban magyarul is miséznek, amit két, a környező falvakban, a püspökség területén szolgáló plébános vállalt el. „Ennek is örvendünk, ez is jelentős előrelépés, azt reméljük, hogy a püspökség engedélyezni fogja, hogy falvakban is lehessenek magyar nyelvű szentmisék” – tette hozzá Hegyeli Attila.
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
A magyar kultúra napja alkalmából osztotta meg gondolatait a Krónikával Kádár Elemér néptáncpedagógus, aki évek óta életvitelszerűen a moldvai Csángóföldön él és dolgozik.
Az elmúlt 3–4 évben óriásit sikerült előrelépni a csángóföldi magyarok identitásának megerősítésében, a közösség szülőföldön tartásában – jelentette ki szerdán Szili Katalin háromnapos csángóföldi látogatását követően.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron építhetik meg az első, közpénzből létrehozott, a szenvedélybetegségek kezelését szolgáló addiktológiai központot. A polgármesteri hivatal 35 millió euróból valósítaná meg az egészségügyi beruházást.
Két személy, köztük egy hároméves kisgyermek életét vesztette egy csütörtök esti balesetben a Kolozs megyei Körösfeketetón, ahol egy teherjármű és két személyautó ütközött össze.
Ma már 29 közepes és nagytermelő dolgozik azon, hogy a ménes–magyarádi borvidék több évszázados borkultúrája ne csak fennmaradjon, hanem új lendületet kapjon – összegezte a megyei tanács az Arad-Hegyalján folyó szőlőtermesztés és bortermelés helyzetét.
Többnapos programsorozattal készülnek március 15. megünneplésére Székelyföld-szerte. Koszorúzásokkal, kulturális és közösségi programokkal idézik fel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc márciusi hőseinek emlékét.
A Kolozsvár-Nagyvárad-Biharpüspöki vasútvonal villamosítási és korszerűsítési munkálatainak alakulásáról tárgyalt csütörtökön Ilie Bolojan miniszterelnök a közlekedési minisztérium és az európai beruházásokért felelős tárca képviselőivel.
Idén is elindul a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz a csíksomlyói pünkösdi búcsúba a Kárpáteurópa Utazási Iroda és a MÁV Személyszállítási Zrt. szervezésében – közölték a szervezők csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A Kovászna megyei rendőrök gyors beavatkozásának köszönhetően sikerült visszaszerezni egy 70 éves férfi pénzét, aki egy elektronikus csalási módszer áldozatává vált. A férfi bankszámlájáról a csaló telefonon keresztül 76 ezer lejt utalt át.
A skanzen csökkentett jegyárakkal és a Bánság, illetve távolabbi tájegységek autentikus népi építészetét és háztáji gazdálkodását bemutató nevezetességekkel, köztük a babsai magyar házzal várja a látogatókat.
Elkezdődik az erdélyi szecessziós építészet kiemelkedő példájának tartott marosvásárhelyi közigazgatási palota külső felújítása. A Maros megyei önkormányzat aláírta a kivitelezési szerződést a közbeszerzést elnyerő céggel – közölték.
Az erdélyi magyar autonómiaküzdelem jelenlegi helyzetéről és európai összefüggéseiről beszélt Tőkés László, Szilágyi Zsolt, valamint Teresa Calveras, a Katalán Nemzetgyűlés főtitkára egy szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!