Archív felvétel
Fotó: Veres Nándor
A korábbi elutasító magatartáshoz képest már tapasztalni egyfajta nyitottságot a jászvásári római katolikus püspökség részéről a moldvai csángók magyar mise iránti igénye ügyében – jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva Pogár László, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke.
2023. február 25., 21:562023. február 25., 21:56
A moldvai csángó magyar települések római katolikus vallású lakói három éve havi egy alkalommal részt vehetnek magyar nyelvű szentmisén Bákóban. A következő szertartást vasárnap tartják a megyeszékhely Szent Kereszt-templomában.
„Azt látom, hogy van egyfajta nyitottság az egyház részéről” – jelentette ki az elnök, aki szerint nagy előrelépés, hogy Pusztinában – ahol harminc éve kérik a magyar misét – a katolikus pap elmegy a rendezvényekre, magyarul köszönti a résztvevőket. „A bákói misével kezdődött minden” – mondta.
Hozzátette: az egyes csángó falvakban is elhangzik alkalmanként magyarul a Miatyánk vagy az Üdvözlégy Mária. „Magyarországon vagy Székelyföldön ez nem nagy dolog, de itt az. Még akkor is, ha nincs minden vasárnap, minden településen magyar mise” – mondta az elnök, hangsúlyozva, hogy
Kifejtette: ahhoz képest, hogy a jászvásári püspökség a 2000-es évek elején mennyire elutasítóan állt hozzá a moldvai csángók jogos igényéhez, látni a nyitást. Türelemmel, egyeztetéssel lassan előre lehet lépni e téren is – mondta –, hozzátéve, hogy tanévnyitón, évzárón, ünnepi alkalmakkor egyes településeken engedélyezik a magyar nyelvű szertartást. „Nem mindeniken” – tette hozzá. Ahogy az oktatás, közigazgatás terén, úgy a magyar mise kapcsán is változó a hozzáállás az egyes moldvai falvakban a csángók jogos igényéhez.
– hangsúlyozta Pogár László a jászvásári püspökségre utalva. A Bákóban havi egy alkalommal tartott magyar szertartásokról elmondta: mivel hétvégén nincsenek buszjáratok, a csángó falvak lakói közösen szervezik meg az utazást a megyeszékhelyre, és ilyenkor megtelik a templom hívekkel.
A Háromszék napilap szerint a legutóbbi, január végi alkalomra 24 településről háromszázhúszan iratkoztak fel. Nyisztor Tinka pusztinai néprajzkutató, az MCSMSZ korábbi vallásügyi felelőse, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke – aki harminc éve számos beadványban kérte a magyar nyelvű szertartást a püspökségtől – a lapnak úgy nyilatkozott:
Bákóban az első magyar misét 2019. január 27-én tartották, a jászvásári püspökség 1884 óta íródó történetében először fordult elő, hogy sor kerülhetett az egyházmegye vezetése által elrendelt rendszeres magyar nyelvű misére.
Nyisztor Tinka akkor a sajtónak elmondta: a küzdelmük három évtizede alatt kihalt Moldvában egy generáció, amely sóvárogta a magyar misét, és alig tudott románul. De a papok új generációja is megjelent, akik jobban megértik a hívek igényeit – tette hozzá.
A jászvásári püspökséghez tartozó nyolc moldvai megyében – a püspökség honlapján közölt adatok szerint – több mint kétszázezer római katolikus hívet tartanak számon. Magyar kutatók 30-40 ezerre becsülik azoknak a moldvai katolikusoknak a számát, akik beszélik a magyar nyelv valamely nyelvjárását.
Örömre ad okot, hogy a cenzus adatai szerint megerősödött a magyar identitás a Csángóföldön – mondta el a Krónika megkeresésére Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSSZ) oktatási programjának koordinátora.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Meteorológia Szolgálat (ANM) vezetője közölte, hogy egyre jobban felmelegszik az idő, jövő héten akár 20 Celsius fok is lehet. Beköszönt az igazi tavasz, kellemes időre lehet számítani.
A Kolozs megyei Mészkőn tartják a Magyar Unitárius Egyház által meghirdetett Balázs Ferenc-emlékév ünnepélyes megnyitóját.
A Hargita megyei prefektúra közölte a helyi önkormányzatokkal és a megyei tanáccsal a 2026-ra megállapított maximális alkalmazotti létszámkeretet, amely közel 30 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál.
Temesvár polgármestere, Dominic Fritz aláírta a város keleti részén húzódó 2-es körgyűrű (Inelul 2) befejezéséhez szükséges európai finanszírozási szerződést.
„Az erdő nem szemetesgödör!” – hívta fel a figyelmet a Romsilva állami erdészet arra, hogy rengeteg, a természetben szétdobált hulladékot szedtek össze az Erdélyi-szigethegység Nemzeti Parkban.
Kolozs megye prefektusa, Maria Forna szerint a megyei önkormányzatok szintjén mintegy 1700 állás megszüntetésére kerülhet sor, de a részletek még nem véglegesek.
Internetes oldalakon kínált eladásra elektronikai eszközöket egy margittai férfi. A jogi formában működő vállalkozás nélküli kereskedő tévékészülékek forgalmazásával mintegy 100 ezer lejes kárt okozott az államkasszának.
Mindeddig tisztázatlan körülmények között életét vesztette egy magyarországi motoros Torockón. 38 éves férfi többedmagával túrázott a Székelykőnél.
Miként lehet a népművészet nyelvét a jelen igényeire fordítani, és milyen állapotban van ma az erdélyi kézművesség? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ az Élő Népművészet XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás erdélyi regionális válogatása.
Súlyos károkat okoznak a túlszaporodott aranysakálok Arad megyében az őz-, dámvad- és vadnyúlállományban – hívta fel a figyelmet a vadász- és sporthorgász egyesület. A szervezet szerint a mezei vadállomány közel felére csökkent.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!