Egyetemistáknak szerveztek állásbörzét Váradon

Hosszú távú állást és három–öthetes szakmai gyakorlatot egyaránt kínált az a húsz cég, amely részt vett a szombaton a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) megszervezett állásbörzén, ahol ennek ellenére a gyér volt az érdeklődés az egyetemi hallgatók részéről.

A Karrierexpó egyik szervezője, Kinter Tünde – a felsőoktatási intézmény gazdálkodás és menedzsment tanszékének adjunktusa – lapunknak kifejtette: a vállalkozók és egyetemisták közötti kapcsolat elég sok kívánnivalót hagy maga után, főként mert a kis- és középvállalkozások nem igazán tudják, hogy mit kínálhatnának egy egyetemnek.

„Holott segíthetnének a fiatalok kutatásában, diplomamunkáik elkészítésében, de inkubátorházakat is létrehozhatnának” – magyarázta Kinter Tünde.

Mint rámutatott: a két évvel ezelőtt első ízben megszervezett Karrierexpó idei – hagyományteremtő szándékkal rendezett – folytatása éppen arra ad lehetőséget, hogy a hallgatók megismerjék a munkaerőpiaci trendeket, elvásárokat, és élő kapcsolatokat teremthessenek a munkaadókkal.

„Egy egyetem tevékenysége nem érhet véget a tudásanyag átadásával, hiszen életpályát is kell terveznie a hallgatóknak. Az oklevél önmagában még nem sok mindent mond el egy felsőoktatási intézményről, az viszont igen, ha végzősei szakmán belül tudnak elhelyezkedni. A PKE hallgatói hetven százalékának ezt sikerül is középtávon, azaz két–három éven belül elérniük, de szeretnék ezt az időszakot rövidtávra szűkíteni” – magyarázta Kinter Tünde.

A börzén tapasztaltak alapján az adjunktus azt is elmondta: rendkívül fontos a nyelvtudás – különösen a román nyelv ismerete –, de a nyitottság, a kommunikációs készség és egy minimális szakmai rálátás mind olyan alap, amiből lehet építkezni.

„A jelentkező legyen tisztességes és munkaszerető”

Kádár János, az egyik résztvevő cég, a dohánytermékek importálását és forgalmazását végző, nagyváradi székhelyű Tobacco Trading International ügyvezetője szerint a legfontosabb, hogy az álláskereső tisztességes és munkaszerető legyen.

Mint lapunknak kifejtette: az állásbörzén tizenkilenc végzős egyetemistával beszélgetett el, közülük többen is alkalmasak lehetnek a három–négyhetes szakmai gyakorlatra, a továbbiakban pedig üzletkötőként vagy ügyintézőként is állást kaphatnak a cégnél.

„Cégvezetőként a jelentkezők szabadidős tevékenységét is figyelembe veszem, hiszen az nem csupán tapasztalatot jelent, hanem a munkamorálról is árulkodik, ha valaki szabadidejét például önkéntes munkára áldozza” – tette hozzá Kádár.

„A fiatalok olyan cégnél szeretnének elhelyezkedni, ahol lehetőségük van a karrierépítésre, arra, hogy idővel feljebb lépjenek a ranglétrán” – vélekedett Boruzs László, aki az expón egyrészt az AIESEC fiatalokat segítő nemzetközi hálózat tagjaként tájékoztatást nyújtott a civil szervezet tevékenységéről, a PKE végzős hallgatójaként pedig a felkínált állások iránt is érdeklődött.

„Munkaválasztáskor nyugodt környezetre, színvonalas irodára vágyom, de nyilván a fizetés is szempont. Emiatt sok társam gondolkozik külföldi pályakezdésben” – magyarázta Boruzs, aki ugyanakkor sajnálta, hogy a börzén résztvevő cégek közül sokan idő előtt bezárták standjukat. A Karrierexpót ugyanis egész naposra tervezték, a gyér érdeklődés miatt azonban a cégek már koradélután elkezdtek pakolni.

Előtérben a virtuális állásbörze

Boros Ferenc, a mezőgazdasági gépeket forgalmazó Agroline cég vezetője meglepőnek tartotta, hogy délután már alig látogattak el egyetemisták a börzére, szerinte ugyanis a végzősöknek „sorban kellene állniuk” az expón, hiszen pangás van a friss egyetemi oklevéllel rendelkezők munkapiacán. „A fiatal generáció nem töri magát, hogy elmenjen dolgozni” – vélekedett Boros, aki ennek ellenére hasznosnak tartja az állásbörzék szervezését.

Elmondása szerint nagyobb érdeklődésre számított Kinter Tünde is, aki elmondta: délelőtt többen megfordultak az eseményen, a dísztermet mintegy 150 egyetemista kereste fel. A szervező szerint a fiatalok inkább a virtuális börzéket választják, pedig a személyes kontaktus elkerülhetetlen, az adjunktus ugyanakkor azt is kifogásolta, hogy a vállalkozók sem éreztek morális kötelességüknek, hogy a meghirdetett időpontig maradjanak.