Gyorok madártávlatból, a ménesi borvidék tetejéről
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kilenc helyi önkormányzat és 17 borászat közös egyesület létrehozásán dolgozik, hogy fellendítsék Arad-hegyalja történelmi borvidékét. Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a turisták számának emelkedését, a térség történelmének, soknemzetiségű kultúrájának és hagyományainak széleskörű megismertetését.
2026. június 09., 14:332026. június 09., 14:33
A történelmi Magyarország egyik leghíresebb vörösbortermelő vidékén valaha 6500 hektáron termesztettek szőlőt, a hivatalos adatok szerint ma viszont mindössze 1000 hektár van termő állapotban, és ebből is csak 550 hektár rendelkezik oltalmat élvező földrajzi eredetmegjelöléssel. Mihai Pașca prefektus hétfőn jelentette be a kezdeményezést: már megtették az első lépéseket az Arad-hegyalja – Ménes–Magyarád (Miniș–Măderat) nevű egyesület létrehozására, miután egyeztetett a borvidék kilenc településének önkormányzatával és 38 borászattal.
Pașca szerint a térség „óriási, de alig kihasznált” potenciállal rendelkezik, amely gazdasági és turisztikai szempontból egyaránt jelentős lehetne. A szőlőterületek visszaszorulása azonban az elmúlt évtizedek „alulteljesítésének” eredménye:
A hegyalja településeinek polgármesterei és a borászok egyetértettek abban, hogy az új egyesület fő célja a közös fellépés és a térség egységes turisztikai arculatának kialakítása lesz. A borászok hangsúlyozták:
Az egyesület fesztiválok és vásárok szervezésével szeretné növelni a térség népszerűségét, emellett európai uniós források bevonásával fejlesztési projekteket is indítanának. A tervek között szerepel a gasztroturizmus erősítése, hagyományos ételeket kínáló éttermek és panziók bevonásával.
A ménesi gazdák szerint a helyben elfogyasztott bor a legjobb bor
Fotó: Facebook/Balla Géza Pincészet
Corneliu Popi-Morodan, Gyorok polgármestere arról beszélt, hogy a következő években akár a legendás Zöld Nyíl, az egykori hegyaljai villamosvasút turisztikai célú „újraélesztése” is megvalósulhat. Az egyik felújított, a gyoroki villamosdepóban őrzött szerelvény állítása szerint nem használható rendszeres személyszállításra, mivel műemléki védelem alatt áll, de egy több mint kétmillió eurós beruházással elkészülhetne egy hiteles replika.
1906. november 10-én tette meg próbaútját a maga korában modern, Európában is ritkaságszámba menő vicinális, amely összekötötte Aradot a szőlő- és bortermelő vidékével, Hegyaljával.
A borászok képviseletében Robert Heizer kiemelte: az egyesület egyik legfontosabb küldetése a mentalitásváltás. „Nem egymás ellen, hanem egymásért kell dolgoznunk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a közös fellépés az egész ágazat fejlődését segítheti.
Az Aradtól alig 30 kilométerre keletre, az alföld és a Zaránd-hegység találkozásánál fekvő Ménes a történelmi Magyarország egyik leghíresebb vörösbortermelő vidéke volt évszázadokon át, egyben Arad-Hegyalja központja.
Már 1023-tól jegyzik a borvidéket, amikor Gizella királyné „nyolc kapa szőlőt ajándékozott a Makrai-szőlődombokról a bakonybéli apátságnak, az ehhez szükséges szőlőmunkásokkal együtt.” (A középkorban Makra-hegynek nevezték a mai Arad-hegyalját, jelenleg a Borosjenő melletti Apatalke román neve, Mocrea emlékeztet erre – szerk. megj.)
Az 1830-as években a párizsi borversenyről a vörösborok kategóriában a Kárpát-medencéből csak a ménesi kadarka hozott aranyérmet. Gróf Grassalkovich Antal, a borvidék egyik ikonikus alakja az 1800-as években először készített vörös aszúbort a világon kadarkából.
Arad-hegyalja főleg a kékszőlőiről híres
Fotó: Makkay József
A ménes–magyarádi borvidék egyik legismertebb alakja Balla Géza, aki 42 éve tevékenykedik Hegyalján – kezdetben az állami gazdaságban, a rendszerváltás után viszont saját ópálosi pincészetében: öt hektárral kezdte, ma pedig már 148 hektárt művel meg. Balla Géza Kárpát-medencei hírű szaktekintély, Magyarországon több rangos elismerést is kapott, ezek közül kiemelkedik Az év bortermelője (2018) és A nemzet gazdásza díj (2025).
Utóbbi kapcsán idén február 1-jén jelent meg interjú a Krónikán Balla Gézával, aki többek között azt nyilatkozta, hogy
Megerősítette, hogy 2500 hektár termőszőlőt tartanak nyilván a borvidéken, de a gyakorlatban csak 1600–1700 hektáron termesztenek. Balla Géza szerint van két-három több mint százhektáros terület, de nagyon sok a kisebb területen gazdálkodók száma: tíz-tizenöt hektáros, vagy annál is kisebb családi vállalkozások.
Szerinte a rendszerváltás utáni visszaszolgáltatást nem kísérte kellő szakmai felkészítés, így sokan, akik hirtelen szőlősgazdaként „ébredtek”, nem tudták megfelelő minőségben termeszteni és szüretelni szőlőt, nem beszélve arról, hogy nem értettek a borkészítés fortélyaihoz, így sokan gyorsan megszabadultak a területektől vagy parlagon hagyták azokat, akik pedig mégis megpróbálkoztak bort előállítani, nem adtak a minőségre és a palackozásra, ezért rövid időn belül felhagytak vele.
A Ménes-magyarádi borvidék népszerűsítését és turisztikai felfuttatását tűzte ki célul az Arad megyei önkormányzat. Balla Géza üdvözli a kezdeményezést, de ragaszkodik hozzá, hogy a turisták megismerhessék a borvidék valódi történelmét.
Nevezik a sziklaborok atyjának is, a külhoni magyar borászok közül elsőként megkapta a borszakma Kossuth-díját, az Év Bortermelője címet Magyarországon. Balla Géza Arad-hegyaljai borásszal forgatott interjút a Székelyhon TV stábja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!