Gyorok madártávlatból, a ménesi borvidék tetejéről
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kilenc helyi önkormányzat és 17 borászat közös egyesület létrehozásán dolgozik, hogy fellendítsék Arad-hegyalja történelmi borvidékét. Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a turisták számának emelkedését, a térség történelmének, soknemzetiségű kultúrájának és hagyományainak széleskörű megismertetését.
2026. június 09., 14:332026. június 09., 14:33
A történelmi Magyarország egyik leghíresebb vörösbortermelő vidékén valaha 6500 hektáron termesztettek szőlőt, a hivatalos adatok szerint ma viszont mindössze 1000 hektár van termő állapotban, és ebből is csak 550 hektár rendelkezik oltalmat élvező földrajzi eredetmegjelöléssel. Mihai Pașca prefektus hétfőn jelentette be a kezdeményezést: már megtették az első lépéseket az Arad-hegyalja – Ménes–Magyarád (Miniș–Măderat) nevű egyesület létrehozására, miután egyeztetett a borvidék kilenc településének önkormányzatával és 38 borászattal.
Pașca szerint a térség „óriási, de alig kihasznált” potenciállal rendelkezik, amely gazdasági és turisztikai szempontból egyaránt jelentős lehetne. A szőlőterületek visszaszorulása azonban az elmúlt évtizedek „alulteljesítésének” eredménye:
A hegyalja településeinek polgármesterei és a borászok egyetértettek abban, hogy az új egyesület fő célja a közös fellépés és a térség egységes turisztikai arculatának kialakítása lesz. A borászok hangsúlyozták:
Az egyesület fesztiválok és vásárok szervezésével szeretné növelni a térség népszerűségét, emellett európai uniós források bevonásával fejlesztési projekteket is indítanának. A tervek között szerepel a gasztroturizmus erősítése, hagyományos ételeket kínáló éttermek és panziók bevonásával.
A ménesi gazdák szerint a helyben elfogyasztott bor a legjobb bor
Fotó: Facebook/Balla Géza Pincészet
Corneliu Popi-Morodan, Gyorok polgármestere arról beszélt, hogy a következő években akár a legendás Zöld Nyíl, az egykori hegyaljai villamosvasút turisztikai célú „újraélesztése” is megvalósulhat. Az egyik felújított, a gyoroki villamosdepóban őrzött szerelvény állítása szerint nem használható rendszeres személyszállításra, mivel műemléki védelem alatt áll, de egy több mint kétmillió eurós beruházással elkészülhetne egy hiteles replika.
1906. november 10-én tette meg próbaútját a maga korában modern, Európában is ritkaságszámba menő vicinális, amely összekötötte Aradot a szőlő- és bortermelő vidékével, Hegyaljával.
A borászok képviseletében Robert Heizer kiemelte: az egyesület egyik legfontosabb küldetése a mentalitásváltás. „Nem egymás ellen, hanem egymásért kell dolgoznunk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a közös fellépés az egész ágazat fejlődését segítheti.
Az Aradtól alig 30 kilométerre keletre, az alföld és a Zaránd-hegység találkozásánál fekvő Ménes a történelmi Magyarország egyik leghíresebb vörösbortermelő vidéke volt évszázadokon át, egyben Arad-Hegyalja központja.
Már 1023-tól jegyzik a borvidéket, amikor Gizella királyné „nyolc kapa szőlőt ajándékozott a Makrai-szőlődombokról a bakonybéli apátságnak, az ehhez szükséges szőlőmunkásokkal együtt.” (A középkorban Makra-hegynek nevezték a mai Arad-hegyalját, jelenleg a Borosjenő melletti Apatalke román neve, Mocrea emlékeztet erre – szerk. megj.)
Az 1830-as években a párizsi borversenyről a vörösborok kategóriában a Kárpát-medencéből csak a ménesi kadarka hozott aranyérmet. Gróf Grassalkovich Antal, a borvidék egyik ikonikus alakja az 1800-as években először készített vörös aszúbort a világon kadarkából.
Arad-hegyalja főleg a kékszőlőiről híres
Fotó: Makkay József
A ménes–magyarádi borvidék egyik legismertebb alakja Balla Géza, aki 42 éve tevékenykedik Hegyalján – kezdetben az állami gazdaságban, a rendszerváltás után viszont saját ópálosi pincészetében: öt hektárral kezdte, ma pedig már 148 hektárt művel meg. Balla Géza Kárpát-medencei hírű szaktekintély, Magyarországon több rangos elismerést is kapott, ezek közül kiemelkedik Az év bortermelője (2018) és A nemzet gazdásza díj (2025).
Utóbbi kapcsán idén február 1-jén jelent meg interjú a Krónikán Balla Gézával, aki többek között azt nyilatkozta, hogy
Megerősítette, hogy 2500 hektár termőszőlőt tartanak nyilván a borvidéken, de a gyakorlatban csak 1600–1700 hektáron termesztenek. Balla Géza szerint van két-három több mint százhektáros terület, de nagyon sok a kisebb területen gazdálkodók száma: tíz-tizenöt hektáros, vagy annál is kisebb családi vállalkozások.
Szerinte a rendszerváltás utáni visszaszolgáltatást nem kísérte kellő szakmai felkészítés, így sokan, akik hirtelen szőlősgazdaként „ébredtek”, nem tudták megfelelő minőségben termeszteni és szüretelni szőlőt, nem beszélve arról, hogy nem értettek a borkészítés fortélyaihoz, így sokan gyorsan megszabadultak a területektől vagy parlagon hagyták azokat, akik pedig mégis megpróbálkoztak bort előállítani, nem adtak a minőségre és a palackozásra, ezért rövid időn belül felhagytak vele.
A Ménes-magyarádi borvidék népszerűsítését és turisztikai felfuttatását tűzte ki célul az Arad megyei önkormányzat. Balla Géza üdvözli a kezdeményezést, de ragaszkodik hozzá, hogy a turisták megismerhessék a borvidék valódi történelmét.
Nevezik a sziklaborok atyjának is, a külhoni magyar borászok közül elsőként megkapta a borszakma Kossuth-díját, az Év Bortermelője címet Magyarországon. Balla Géza Arad-hegyaljai borásszal forgatott interjút a Székelyhon TV stábja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum közös vándorkiállítása Bukarestbe érkezik.
Bíróság elé állította a kézdivásárhelyi ügyészség Maksa község volt polgármesterét, volt alpolgármesterét és egy korábbi helyi tanácsosát, mert a vád szerint ingatlanokat, ingóságokat és jelentős pénzösszegeket hallgattak el vagyonnyilatkozataikban.
Az egyházak tiltakozása ellenére megtartják a Halloween-fesztivált október 30. és november 1. között Segesváron, a Világörökség részét képező középkori várban. A rendezvény ellen közös petíciót nyújtott be hat felekezet.
Újra napirendre került egy 2024-es törvénytervezet, amelynek célja Bálványos(fürdő) nevének (vissza)románosítása Bălvănișre.
Hazaengedték hétfőn a kórházból azt a 28 éves matematikatanárnőt, akit egy 13 éves diák múlt hétfőn késsel megsebesített egy besztercei iskolában – közölte kedden a Beszterce-Naszód megyei sürgősségi kórház szóvivője.
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!