Balla Géza a ménesi történelmi fajták népszerűsítésén és az „egységes magyar bor” megteremtésén dolgozik

Már 1023-tól jegyzik ezt a borvidéket, amikor Gizella királynénk a legenda szerint nyolc kapa szőlőt ajándékozott a Makrai-szőlődombokról a bakonybéli apátságnak, az ehhez szükséges szőlőmunkásokkal együtt. (A középkorban Makra-hegynek nevezték a mai Arad-hegyalját, jelenleg a Borosjenő melletti Apatalke román neve, Mocrea emlékeztet erre – szerk. megj.) Számomra mindig nagyon fontos volt, hogy azokat az elfelejtett dolgokat, amiket a történelem kiradírozott az emberek emlékezetéből – nemcsak az itteniek, hanem az anyaországiak emlékezetéből is –, azokat a fantasztikus fajtákat, azokat a jellegzetes vörösborokat, amelyeket több száz évvel ezelőtt készítettek itt az emberek, megismertessem a nagyközönséggel. Akár kadarkáról, akár feketeleánykáról, akár magyarádi mustos fehérről vagy netán furmintról legyen szó.

A célkitűzésem már a legelején az volt, hogy újra felemeljük ezeket a fajtákat arra szintre, ahol már az 1830-as években is voltak, ugye,

Az állami gazdaságban kezdtem dolgozni, aztán amikor jött az úgynevezett reprivatizáció, az 1990-es években, elkezdtem a magam útját járni: öt hektárral indultam, s jelen pillanatban 148 hektár szőlőt művelek.

Sikerült elérnem azt, hogy újra ismerjék a ménesi kadarkát, amiből az 1800-as években gróf Grassalkovich Antal, a borvidék egyik ikonikus alakja először készített vörös aszúbort a világon.

hogy valahogy tűnjen el ez a különbség. Ezért is alakítottuk meg ezelőtt kb. tíz éve az Erdélyi Magyar Borászok Egyesületét, amelynek jelen pillanatban is az elnöke vagyok, hogy ezt az ügyet tudjuk előre vinni. Nagyon jó az együttműködésünk a magyarországi agrárminisztériummal, támogatást kapunk olyan rendezvények szervezéséhez, amelyek révén szakmailag is segíthetjük az itteni borászokat: továbbképzéseken, borversenyeken, a termelők borainak jelenlétével a különböző anyagországi rendezvényeken.

korábban írtuk

Balla Géza erdélyi borász vehette át Budapesten a Nemzet Gazdásza elismerést

Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe

Csak néhányat említettem azokból a dolgokból, amelyek segítségével próbálom – nem a magam, hanem ennek a régiónak a javára – elérni azt, hogy beszéljünk egy egységes Kárpát-medencei magyar borról. Van még teendő, az egyesülettel sokat dolgozunk ezen: most következnek a borversenyek időszakai, különböző helységekben szervezünk borversenyeket, aztán megszervezzük az Erdélyi Borversenyt, utána pedig jönnek a továbbképzések. Jómagam egyetemi tanárként is dolgozom, ezért megmondom őszintén, hogy valamivel könnyebb nekem megszervezni ezeket a továbbképzéseket, akár a saját pincészetemben, akár más pincészeteknél Erdélyben. Jönnek a Délvidékről, Felvidékről a kollégák, találkozunk, tapasztalatot cserélünk, úgy érzem, jó úton járunk.

Megtisztelő egy ilyen díjat az Országházban átvenni. Sok hasonló eseményen vettem már részt, de ez az egyetlen díj, amit a magyar parlamentben kaptam meg, és megmondom őszintén, úgy izgultam, mint egy kisgyerek.

– Mekkora területen fekszik a ménesi borvidék és hány hektáron gazdálkodnak rajta?

– Jelenleg 2500 hektár termőszőlő van nyilvántartva, de ami effektíve terem, nem több mint 1600–700 hektár. Nagyon sok szőlő elparlagosodott az elmúlt években. Az emberek nem találták meg ebben a tevékenységben azt, ami gazdaságilag is vonzóvá teszi az ágazatot, emiatt sokan felhagytak a szőlőtermesztéssel, a borkészítéssel. Nagyon sok erőfeszítésembe került, és sokakat sikerült meggyőzzek, hogy

Van két-három több mint százhektáros terület, mint az enyém is, de nagyon sok a kisebb területen gazdálkodók száma. Tíz-tizenöt hektáros, vagy még ennél is kisebb családi vállalkozások. És, mint ahogy mondtam, sajnos ezeknek a nagy részét lédig borokként, ömlesztve értékesítik, vagy eladják a szőlőt, és egyáltalán nem is készítenek bort belőle.

Balla Géza szerint a mértékkel fogyasztott minőségi bor kifejezett jó hatású

– Egy korábbi interjúban azt mondta, hogy a megváltozott borfogyasztási szokások új kihívások elé állították a borászokat. Tart még ez a helyzet?

– Ez az ágazat nem a fénykorát éli. Nagyon sok a probléma, de ami bennünket a leginkább érint, az, hogy valami miatt komolyan visszaesett a borfogyasztás az elmúlt években. Nem csak mi szembesültünk ezzel, hanem az erdélyi, magyarországi és az európai borászok is. Hosszan lehetne beszélni arról, hogy mi az oka ennek, mit kellene tenni ellene, vagy éppen kik okozzák ezt. Jó dolog viszont, hogy azok a pincészetek, amelyek elindultak a minőségi úton, és palackozott borként értékesítik a termékeiket, fejlődnek, haladnak előre. Akkor is, ha most van is egy kis megtorpanás.

korábban írtuk

Változnak a borfogyasztási szokások, de Balla Géza szerint nem a vásárlói igények jelentik a legnagyobb kihívást

Egyre nagyobb ellenszélben kell dolgozniuk a minőségi borokat előállító termelőknek – mondta a Krónikának Balla Géza, aki az aszály, a kiszámíthatatlan gazdaság, a megváltozott fogyasztói szokások és a brüsszeli ellenkampány okozta kihívásokról beszélt.

Ez alatt a több mint negyven év alatt én átmentem már ilyen időszakokon. Tudom, mit jelent az, amikor nemcsak az időjárás miatt van egy gyengébb évjárat, hanem különböző konjunkturális okok miatt. Ezek ciklikusan ismétlődnek tíz-tizenöt évente – de attól félek, hogy ez a mostani, más. Akkor tudtam, hogy helyre jönnek a dolgok, de most megmondom őszintén, egy kicsit szkeptikus vagyok…

De biztos vagyok benne, hogy azok a borkedvelő emberek, akik szerették ezelőtt négy-öt vagy tíz évvel a minőségi borokat, nem fognak lemondani azok fogyasztásáról. Egy probléma azonban itt is van: bizony, ez a réteg öregszik,

Nagyon sokat kell dolgozzunk, hogy meggyőzzük a fiatalokat, hogy igenis érdemes elfogyasztani egy jó minőségű bort, és nem lehet egy jó pohár bort összehasonlítani valamilyen festett koktéllal, aminek csak alkoholtartalma, meg mindenféle más összetevője van.

Szólni kell arról is, hogy az Európai Unióban csak Magyarországon, Romániában és Bulgáriában van zéró tolerancia, tehát egy fél deci bort sem lehet elfogyasztani napközben, habár bebizonyították, hogy ilyen csekély mennyiségű bor az égvilágon semmilyen negatív hatást nem gyakorol az autóvezetésre. Ha ezt a zéró toleranciát eltörölnék, az növelné a borfogyasztást is – persze, nagyon szigorúan be kell tartani a mértéket, komoly ellenőrzések kellenek, de ez már nem a mi dolgunk.

Egy kicsit elkalandoztam, de ezekkel a problémákkal, amelyekkel a ménesi és az erdélyi borászok nemzetiségtől függetlenül küzdenek, foglalkozni kell, és az elkövetkező években is még nagyon sok a teendő.

korábban írtuk

Legyünk igényesek a borral kapcsolatban – Balla Géza borász a Nézőpontban

Nevezik a sziklaborok atyjának is, a külhoni magyar borászok közül elsőként megkapta a borszakma Kossuth-díját, az Év Bortermelője címet Magyarországon. Balla Géza Arad-hegyaljai borásszal forgatott interjút a Székelyhon TV stábja.