Nagyvárad: egyenlőtlen bölcsődei egyenlőség

„Voltak olyanok is, akik bár már vihették volna óvodába a kicsit, de nem tették, mert azt szerették volna, hogy én foglalkozzak vele” – mondta el a Krónika megkeresésére Lévai Bea, aki 2011 decemberétől mostanáig foglalkozott ott a gyermekekkel, ám hiába emeltek szót mellette a szülők, kihelyezését nem hosszabbították meg. Csoportját pár hónapra Mátyás Lídiára, az intézmény koordinátorára bízták, ám neki szintén le fog járni a szerződése, így most még bizonytalan, hogy januártól lesz-e olyan pedagógus, aki a két év felettiek számára továbbra is kétnyelvű foglalkozást tudjon biztosítani. Lévai távozása miatt különben három család döntött úgy, hogy kiveszi gyermekét a bölcsödéből, hiszen eleinte ennek az intézménynek a működését magyarul beszélő alkalmazottakkal képzelték el. Ez márciusban változott, azóta folyamatosan cserélődtek a munkatársak, legutóbb egy román óvónő érkezett a kiscsoportosokhoz – szintén kihelyezésessel.

Kihelyezéses kényszermegoldás

Amióta ugyanis az állami szférában betiltották az új munkahelyek létrehozását, és az idei évig még a menet közben megüresedett posztokra sem lehetett senkit sem alkalmazni, a bölcsődék működtetésére az egyedüli törvényes megoldás az lett, hogy a személyzet tagjai magánvállalkozóval kötöttek munkaszerződést, hogy utána egy évre szóló, majd félévenként meghosszabbítható kihelyezéssel betölthessék az állást. Adina Ciucioiu, a bölcsődékért felelő Nagyváradi Szociális és Közösségi Ügyek Hivatalának (ASCO) illetékese emlékeztetett, hogy a megnövekedett igény miatt az elmúlt években több új bölcsődét is kialakítottak – köztük a Szent József bölcsödét –, de végleges posztokat nem hozhattak létre. Most kevesebb volt a gyermek, így több alkalmazottnak – köztük Lévainak – nem hosszabbították meg a kihelyezését. Jelezte: a gyermekekkel foglalkozó személyzetnek szakmai képesítéssel kell rendelkeznie, ám elbírálásukról az ASCO dönt, mégpedig a szociális jogszabályok alapján, amelyek értelmében nekik nemzetiségtől és vallási hovatartozástól függetlenül, egyenlő ellátást kell biztosítaniuk minden gyermek számára. Ezen egyenlőség szellemében pedig nincs lehetőség arra, hogy külön magyar pedagógust alkalmazzanak, vagy éppen külön csoportot indítsanak. „Minden bölcsödében van olyan alkalmazottunk, aki beszél magyarul. Nem feltétlenül magyar nemzetiségű, de tud kommunikálni a kicsikkel. Vannak gyerekek, akik nem magyar vagy román nemzetiségűek, hanem például angolul vagy németül beszélnek. Hozzájuk is alkalmazkodunk, velük a személyzet azon tagja foglalkozik, aki ismeri a nyelvet. Olyan még nem fordult elő, hogy ne értsük meg, mit szeretne a gyermek” – szögezte le Ciucioiu.

Ellentmondásos törvények

Az ASCO munkatársa érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy arra eddig nem volt példa, hogy szülők külön magyar csoport indítását kérvényezzék náluk, hiszen erre a szociális jogszabályok nem adnak lehetőséget. Pedig Szabó Ödön, RMDSZ-es parlamenti képviselő értelmezésében megfelelő létszámmal elviekben kérhető lenne a magyar pedagógus alkalmazása.  A bölcsődékben zajló tevékenységnek ugyanis eleget kell tenniük az új tanügyi törvénynek is, az pedig garantálja a kisebbségi nevelést. A jelenlegi helyzetre Pető Csilla, Bihar megyei szaktanfelügyelő megoldást abban látna, ha a bölcsődéket átrendelnék a tanügyminisztérium hatáskörébe.