A 2008. október 3./14770670101-es számot viselő átiratban a villanyáram-szolgáltató arra figyelmeztette E. G.-t, a Maros megyei Ehed település lakóját, hogy amennyiben október 18-áig nem hajlandó törleszteni a vállalattal szembeni egybanis tartózását, áram nélkül marad. Az Electrica Rt. ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy amennyiben a rosszul fizető fogyasztó ismét háztartási áramforráshoz szeretne jutni kétszer 86,67 lejt kell fizetnie – a villany levágási, illetve újrakötési munkálatai miatt.
A Krónika arra volt kíváncsi, hogy valaki miként gyűjthet össze 0,01 lejes adósságot, illetve mi történik, ha csak a következő számla fizetésekor törleszti. A vállalat marosvásárhelyi szóvivője, Claudiu Hulpuş azzal mentegetőzött, hogy a számlát a brassói központban állították ki, ezért nem a Maros megyei kirendeltség feladata kibogozni az általa is nevetségesnek tartott ügyet. „Arról volt szó, hogy a cég senkit nem fenyeget, és nem is kapcsol le a rendszerről, amennyiben 5 lejnél kisebb adóssága van” – mondta Hulpuş. A brassói központ szóvivője, Bartha Erzsébet viszont kijelentette: az Electrica „nem azt nézi, hogy valaki ezrekkel vagy egy banival tartozik, hanem azt, hogy nem teljesítette a szerződésben vállalt kötelességét”. „Mindegy, hogy a fogyasztó mennyivel tartozik, a lényeg az, hogy adósként szerepel a nyilvántartásban” – jelentette ki a közönségszolgálati osztály munkatársa. A cég 0800070963-as zöld vonalán megtudtuk, hogy az ehedi fogyasztó késéssel fizette az áprilisi számláját, ezért egy banival büntették. „Nem hinném, hogy egy ekkora összegért levágták volna a villanyát” – nyugtatott meg a vonal túlsó végéről egy férfihang.
„Ehedről 25 kilométert kell utazni Marosvásárhelyre vagy 35-öt Szászrégenbe. Ráadásul félreeső, zsákutcaszerű faluról lévén szó, egyetlen busz sem jár arra” – panaszkodott E. G, akit figyelmeztető levelében az Electrica arra is kötelezett, hogy miután törlesztette adósságát, a fizetést igazoló nyugtával jelentkezzen a vállalat marosvásárhelyi, központi hivatalában. Olvasónk ügyét a Krónika oldotta meg, törlesztve az adósságot. A Kossuth utcai pénztár alkalmazottjai megvallották: ők még nem szembesültek ilyen parányi tartozással, de úgy vélték, a szolgáltatás megszüntetésére vonatkozó fenyegető mondatok „standard szövegből lettek átmásolva”, így kerülhettek az Electrica által kiküldött levelébe. A nyugtát kibocsátó pénztáros hölgy előbb visszakozott a pénz elfogadásától, majd az egyik kereskedelmi bankból – ingyen – beszerzett kis egybanis fémpénz láttán, nevetésben tört ki.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.