
Az adóhatóság adatai szerint 2024-ben több mint 18 ezer romániai lakást használtak rövid távú kiadásra a Bookingon vagy az Airbnb-n, ami 60 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest – közölte az intézmény a HotNews megkeresése nyomán. Bár a szám még mindig elmarad azokétól az európai országokétól, ahol a túlturizmus miatt már tüntetések zajlanak, és ahol komoly egyensúlytalanságok alakultak ki az ingatlanpiacon, a növekvő szám a hazai ingatlanpiacra is hatással lehet.
2026. január 27., 21:332026. január 27., 21:33
A HotNews elemzése szerint jelentősen bővült a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadás piaca Romániában, ugyanakkor a jelenség egyelőre nem okoz olyan mértékű lakhatási feszültségeket, mint több nyugat-európai nagyvárosban.
Ezek a lakások jellemzően olyan nemzetközi platformokon jelennek meg, mint az Airbnb vagy a Booking. A szám egy év alatt mintegy 60 százalékkal nőtt, mivel 2023-ban még körülbelül 11 300 ilyen esetet tartottak nyilván.

Egy szabad szoba, egy jól sikerült fotósorozat és néhány kattintás az Airbnb platformon – sokan így képzelik el a turisztikai lakáskiadás világát.
Bukarestben a hivatalosan regisztrált rövid távú kiadások száma megközelíti a 2100-at, de a ténylegesen működő Airbnb-lakások száma ennél magasabb lehet. A fővárosban ezek elsősorban a belvárosi és turisztikailag kiemelt övezetekben koncentrálódnak, különösen az Óváros és az Egyesülés tere környékén.
Több belvárosi tömbházban már látványos jelei vannak annak, hogy egész emeletek vagy lépcsőházak működnek gyakorlatilag szálláshelyként.
A HotNews által megszólaltatott szakértők hangsúlyozták, hogy Románia még nem tart ott, mint például Barcelona és más spanyol nagyvárosok, ahol az Airbnb-lakások tömeges elterjedése lakhatási válságot, ingatlanár-robbanást és tömeges tiltakozásokat váltott ki.
Madridban a becslések szerint mintegy 17 ezer rövid távú lakás működik, miközben csak töredékük rendelkezik teljes körű engedélyekkel. Barcelonában a szám ennél is magasabb.
A probléma ugyanakkor nem kizárólag spanyol jelenség. A HotNews által bemutatott nemzetközi példák szerint Ausztriában, Salzburgban mintegy ezer lakást kínálnak rövid távra, amelyek közül sok engedély nélkül működik. Prágában civil szervezetek szerint a tényleges Airbnb-lakások száma meghaladhatja a 17 ezret, jóval többet, mint amennyi hivatalosan nyilvántartott.
A HotNews által idézett ingatlanpiaci elemzők szerint Bukarest esetében több tényező is tompítja az Airbnb-hatásokat.
Emellett a fővárosban viszonylag élénk az új lakásépítés, ami ellensúlyozza a kínálat szűkülését. Szakértők szerint a bukaresti bérleti piacot jelenleg nem befolyásolja érdemben a rövid távú kiadás terjedése, mivel a turizmus erősen koncentrált a belső városrészekre, és nem szivárog át a teljes városszerkezetbe.
A cikk kiemeli azt is, hogy Bukarest nem tartozik Európa legfrekventáltabb turisztikai célpontjai közé: a városba érkező külföldiek többsége rövid, 2–3 napos városlátogatásra érkezik, ami korlátozza az Airbnb-piac további robbanását.
Kolozsvár esetében a rövid távú lakáskiadás szintén jelentős, bár elmarad Bukaresttől. A különböző piaci elemzések és szállásközvetítő platformok adatai szerint 2024–2025-ben mintegy 1400–1500 aktív Airbnb-lakás működött a városban, míg a teljes – szezonális vagy időszakosan inaktív – kínálat elérhette a 2000–2200 egységet. A lakások döntő többsége a belvárosban, a történelmi központ környékén, illetve a turisztikailag és egyetemi szempontból frekventált városrészekben koncentrálódik.
Ez éves szinten 10–12 ezer eurós bevételt jelenthet egy tipikus belvárosi lakás esetében, ami jól magyarázza a tulajdonosok érdeklődését a turisztikai célú hasznosítás iránt.
Mindezek ellenére – a HotNews által idézett bukaresti helyzethez hasonlóan – Kolozsváron sem mutatható ki egyértelmű, közvetlen összefüggés a rövid távú lakáskiadás terjedése és a városi bérleti piac egészének felborulása között. Bár a város az ország egyik legdrágább ingatlanpiacával rendelkezik, a lakbérek növekedését elsősorban az egyetemi kereslet, az IT-szektor jelenléte és a folyamatos népességmozgás hajtja, nem kizárólag az Airbnb-piac bővülése. A rövid távra kiadott lakások itt is elsősorban a belső városrészeket érintik, miközben a külső lakónegyedek bérleti piacára csak korlátozott hatást gyakorolnak.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.
A múlt emlékeit őrző és a jövőnek szóló üzeneteket egyaránt magukban foglalják azok az új időkapszulák, amelyeket augusztus 13-án, Csíksomlyón helyeztek el a kegytemplom új toronygombjaiban.
szóljon hozzá!