
Az adóhatóság adatai szerint 2024-ben több mint 18 ezer romániai lakást használtak rövid távú kiadásra a Bookingon vagy az Airbnb-n, ami 60 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest – közölte az intézmény a HotNews megkeresése nyomán. Bár a szám még mindig elmarad azokétól az európai országokétól, ahol a túlturizmus miatt már tüntetések zajlanak, és ahol komoly egyensúlytalanságok alakultak ki az ingatlanpiacon, a növekvő szám a hazai ingatlanpiacra is hatással lehet.
2026. január 27., 21:332026. január 27., 21:33
A HotNews elemzése szerint jelentősen bővült a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadás piaca Romániában, ugyanakkor a jelenség egyelőre nem okoz olyan mértékű lakhatási feszültségeket, mint több nyugat-európai nagyvárosban.
Ezek a lakások jellemzően olyan nemzetközi platformokon jelennek meg, mint az Airbnb vagy a Booking. A szám egy év alatt mintegy 60 százalékkal nőtt, mivel 2023-ban még körülbelül 11 300 ilyen esetet tartottak nyilván.

Egy szabad szoba, egy jól sikerült fotósorozat és néhány kattintás az Airbnb platformon – sokan így képzelik el a turisztikai lakáskiadás világát.
Bukarestben a hivatalosan regisztrált rövid távú kiadások száma megközelíti a 2100-at, de a ténylegesen működő Airbnb-lakások száma ennél magasabb lehet. A fővárosban ezek elsősorban a belvárosi és turisztikailag kiemelt övezetekben koncentrálódnak, különösen az Óváros és az Egyesülés tere környékén.
Több belvárosi tömbházban már látványos jelei vannak annak, hogy egész emeletek vagy lépcsőházak működnek gyakorlatilag szálláshelyként.
A HotNews által megszólaltatott szakértők hangsúlyozták, hogy Románia még nem tart ott, mint például Barcelona és más spanyol nagyvárosok, ahol az Airbnb-lakások tömeges elterjedése lakhatási válságot, ingatlanár-robbanást és tömeges tiltakozásokat váltott ki.
Madridban a becslések szerint mintegy 17 ezer rövid távú lakás működik, miközben csak töredékük rendelkezik teljes körű engedélyekkel. Barcelonában a szám ennél is magasabb.
A probléma ugyanakkor nem kizárólag spanyol jelenség. A HotNews által bemutatott nemzetközi példák szerint Ausztriában, Salzburgban mintegy ezer lakást kínálnak rövid távra, amelyek közül sok engedély nélkül működik. Prágában civil szervezetek szerint a tényleges Airbnb-lakások száma meghaladhatja a 17 ezret, jóval többet, mint amennyi hivatalosan nyilvántartott.
A HotNews által idézett ingatlanpiaci elemzők szerint Bukarest esetében több tényező is tompítja az Airbnb-hatásokat.
Emellett a fővárosban viszonylag élénk az új lakásépítés, ami ellensúlyozza a kínálat szűkülését. Szakértők szerint a bukaresti bérleti piacot jelenleg nem befolyásolja érdemben a rövid távú kiadás terjedése, mivel a turizmus erősen koncentrált a belső városrészekre, és nem szivárog át a teljes városszerkezetbe.
A cikk kiemeli azt is, hogy Bukarest nem tartozik Európa legfrekventáltabb turisztikai célpontjai közé: a városba érkező külföldiek többsége rövid, 2–3 napos városlátogatásra érkezik, ami korlátozza az Airbnb-piac további robbanását.
Kolozsvár esetében a rövid távú lakáskiadás szintén jelentős, bár elmarad Bukaresttől. A különböző piaci elemzések és szállásközvetítő platformok adatai szerint 2024–2025-ben mintegy 1400–1500 aktív Airbnb-lakás működött a városban, míg a teljes – szezonális vagy időszakosan inaktív – kínálat elérhette a 2000–2200 egységet. A lakások döntő többsége a belvárosban, a történelmi központ környékén, illetve a turisztikailag és egyetemi szempontból frekventált városrészekben koncentrálódik.
Ez éves szinten 10–12 ezer eurós bevételt jelenthet egy tipikus belvárosi lakás esetében, ami jól magyarázza a tulajdonosok érdeklődését a turisztikai célú hasznosítás iránt.
Mindezek ellenére – a HotNews által idézett bukaresti helyzethez hasonlóan – Kolozsváron sem mutatható ki egyértelmű, közvetlen összefüggés a rövid távú lakáskiadás terjedése és a városi bérleti piac egészének felborulása között. Bár a város az ország egyik legdrágább ingatlanpiacával rendelkezik, a lakbérek növekedését elsősorban az egyetemi kereslet, az IT-szektor jelenléte és a folyamatos népességmozgás hajtja, nem kizárólag az Airbnb-piac bővülése. A rövid távra kiadott lakások itt is elsősorban a belső városrészeket érintik, miközben a külső lakónegyedek bérleti piacára csak korlátozott hatást gyakorolnak.
Novák Károly Eduárd pénteken úgy fogalmazott: „az orosz sportolók részvételének megtagadása” a kolozsvári ritmikus gimnasztika világkupán azzal a kockázattal jár, hogy negatív precedenst teremt a román sport számára a nemzetközi porondon.
Magyarországnak nemcsak politikai, hanem szerződéses alapja is van arra, hogy megszólaljon az erdélyi magyarságot ért jogsérelmek ügyében, így a premontrei apát kilakoltatásának ügyében is – hívta fel Orbán Anita külügyminiszter figyelmét Izsák Balázs.
A bukaresti ügyvivő kormány pénteki ülésén hivatalosította Hargita megye címerét – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája, jelezve, a döntés az RMDSZ javaslatára született.
Az Arad megyei Borossebesen működő előtisztító derítőállomásból áradó bűzre panaszkodnak a helyi lakosok, a környezetőrség ellenőrzése pedig súlyos szabálytalanságokat tárt fel. Az üzemeltetőt 100 ezer lejre bírságolták.
Újabb riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a kánikula miatt. Vasárnap 16 megyében a legmagasabb fokú hőségriasztás lesz érvényben.
Heves reakciót váltott ki Moszkvában, hogy Emil Boc, Kolozsvár polgármestere nem engedélyezte az orosz zászló kitűzését egy, a városban zajló sporteseményen.
Egy 12 éves gyermek csütörtökön életét vesztette, miután ráesett egy kereszt egy Kolozs megyei temetőben.
Levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, amelyben európai fellépést sürget az ember és barnamedve közötti, egyre súlyosbodó konfliktusok kezelésére.
A jubileumi, 35. Tusványoson idén is a magyar és a határon túli közélet számos ismert szereplője vesz részt. A közéleti programok középpontjában a béke és a gazdasági kihívások állnak, a Tisza-frakció meghívott képviselői távol maradnak a rendezvénytől.
Megindokolta Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, hogy miért nem hívták meg Magyar Péter miniszterelnököt a szervezők a Tusványos idei rendezvényeire. A kormányfő a napokban kifogásolta, hogy nem kapott meghívást.
szóljon hozzá!