Désháza központja a református templommal
Fotó: Sándor József Benedek
Családi napot tartottak az elmúlt hétvégén a Szilágy megyei Désházán. Három évtizeddel ezelőtt a legmagasabb népszaporulatáról elhíresült szilágysági magyar közösség napjainkra „fogyatkozó pályára” állt, a nyolcosztályos iskola fenntartása is gondot okoz. A fiatalok elvándorlásának okairól és a megcsappant gyerekvállalási kedvről a község magyar polgármesterével és a désházi református lelkipásztorral beszélgettünk.
2023. augusztus 05., 11:412023. augusztus 05., 11:41
2023. augusztus 05., 12:172023. augusztus 05., 12:17
A 2021-es népszámlálás részlegesen közzétett adatai szerint a magyarok által is lakott szilágysági községek közül a Szilágycseh szomszédságában fekvő Szilágyszeg lakossága mintegy négyszáz lélekkel, azaz 17 százalékkal csökkent. A tíz évvel korábban mért 2402 fős lakosság kétezerre zsugorodott, ami a megye nagy magyar falusi közösségét, a 2011-ben 1262 főt számláló Désházát is jelentősen érinti. A községközponthoz tartozó települések: Désháza, a vegyes – román-magyar – lakosságú Menyő és Szilágyszeg, valamint a román ajkú Nagyszeg és Nyírfalva közül Désháza a legnagyobb település.
Petkes András, Szilágyszeg község RMDSZ-es polgármestere a Krónika érdeklődésére elmondta, hogy a falvakra lebontott friss népszámlási adatokat még nem ismerik, de megítélése szerint
„Az elmúlt tíz esztendőben nagyon sok fiatal kiköltözött, áttelepedett Magyarországra. Rendszerint valamilyen vállalkozásba fognak – ahogyan idehaza is sok désházi teszi –, és rájönnek, hogy könyebb megélni. A gyerekek ott járnak óvodába, iskolába, így a szülők véglegesen letelepednek Magyarországon” – összegzi a létszámbeli fogyás fő okát a désházi polgármester.
A falu bejáratánál elhelyezett tábla
Fotó: Makkay József
Nem vonzóak a helyi fizetések
A nagyarányú, több mint húszszázalékos désházi lakosságfogyás azért is elgondolkoztató, mert a kilencvenes években épp ellenkező tendenciát mutatott a Tövishát elnevezésű szilágysági kistérség legnagyobb magyar faluja. A település arról volt híres, hogy a három- vagy többgyerekes családmodellnek köszönhetően a désházi magyar közösség hosszú évtizedekig létszámban gyarapodott. Tőkés László püspök idején a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben az Áldás, népesség mozgalom megalapítója, Csép Sándor kolozsvári televíziós újságíró a kilencvenes években dokumentumfilmet készített a Szilágyságban vezető désházi gyermekáldásról. A film tanúsága szerint
Mindez azonban már a múlté. Petkes András polgármester szerint a két óvodai csoportot is magába foglaló nyolcosztályos iskola gyereklétszáma 2023-ban alig éri el a 110-et. Egyetlen évfolyamon sem jön össze az önálló osztály fenntartásához szükséges 12 gyerek, így az iskola összevont osztályokkal működik.
,,Az elmúlt évtizedben a községben sok beruházás történt, megváltozott a falvak arculata. Közművesítettünk, sok utcát leaszfaltoztunk, és a bekötő utakat leköveztük. Most kezdjük el a 180 férőhelyes sportcsarnok építését. Élhető, szép falvakká váltak a község települései, azonban a szilágysági kereseti lehetőség a fő szempont, amikor a fiatalok az elköltözés mellett döntenek. Habár Szilágycsehben és Zilahon is sok munkalehetőség áll az emberek rendelkezésére – ugyanakkor sok a helyi építkezési vállalkozó, akik szintén szívesen alkalmaznak munkaerőt –, sok fiatal számára nem vonzóak a bérek” – fogalmazott portálunknak Petkes András.
Drónos felvétellel készített látkép a falu főutcájáról
Fotó: Sándor József Benedek
Az alacsony bérek miatt vándorolnak el a désháziak
Nagy Róbert désházi református lelkipásztor hat éve szolgál a tövisháti faluban. A szépen felújított egyházi ingatlanokról azt mondja, a legtöbbet közmunkában tették rendbe. „Régi désházi hagyomány, hogy a férfiak kalákában segítenek egymás családjának házat építeni. Ez a jó szokás ma is megmaradt a gyülekezetben” – magyarázza a lelkész.
A hagyományos, háromgyerekes désházi családmodell azonban mára megváltozott. A legtöbb, itthon maradó fiatal családnak két gyereke van, a három, vagy több gyerek ritkább jelenség. A lelkipásztor szerint azonban
A többség Magyarországra költözik, de az idegen nyelveket beszélők közül néhányan Németországban próbálnak szerencsét.
A húsz-harminc évvel ezelőtti pozitív népszaporulat megfordult, az utóbbi években fogy a gyülekezet. 2021-ben húsz temetésre 14 keresztelő jutott, tavaly 14 idős embert temetett el a pap és 9 gyereket keresztelt. Az idei esztendő első hat hónapja is rosszul indult: 11 temetést és öt keresztelőt jegyeztek fel az egyházi anyakönyvben.
A negatív születési trenden nehéz változtatni, mert a többi tövisháti magyar közösséghez hasonlóan a désházi gyülekezet is elöregedett. Ami legjobban az évtizedekkel ezelőtt virágzó helyi mezőgazdaságon látszik meg. Egyre több a megdolgozatlan parcella, és egyre kevesebb a számosállat. Az idősebb nemzedék kivonulásával, a fiatalok többsége nem folytatja a gazdálkodást. A szilágycsehi és zilahi munkahelyek ugyanakkor nem biztosítanak olyan fizetést, amit a fiatalok elvárnak. Ilyen körülmények között sokuk számára az egyetlen alternatíva a külföldi munkavállalás marad.
Vannak biztató jelek
Nagy Róbert lelkipásztor szerint a többgyerekes családmodell elsősorban hit kérdése. Jellemzően inkább a hívő emberek vállalnak több gyereket, akik nem csak saját erejükben, hanem az isteni gondviselésben is bíznak. Igaz, a désházi gyülekezet még mindig jól áll az egyházához való ragaszkodásban, hiszen nem csak sokat segítenek a templom háza táján, hanem elkötelezett templomba járók is. Vasárnap délelőtt és délután rendszerint tele istenháza előtt prédikál a pap, ami ma már a Szilágyságban sem szokványos jelenség.
A Krónikának nyilatkozó polgármester és református lelkész egyaránt bizakodó.
Itthon akarnak egzisztenciát teremteni maguknak, amit a lelkipásztor jó jelnek tart. Ez a lassú változás azt mutatja, hogy rájönnek, idegen honban sem könnyű a megélhetés. Petkes András polgármester a község falvaiban történt beruházások alapján úgy gondolja, Désháza egyre jobb életfeltételeket biztosít az itt maradó családok számára, ami várhatóan másokat is hazavonz a szülőföldre.
Családi nap Désházán
Désházán vasárnap tartották a családi napot mintegy háromszáz résztvevővel, ahol mindenki ingyenesen fogyaszthatott bográcsgulyást, a gyerekek pedig a désházi iskola pedagógusainak részvételével különböző foglalkozásokon vettek részt. A vasárnap délutáni zápor ugyan elmosta a más településekről is érkező iskolások focibajnokságát, de a szervezők a program sportrészét átszervezték erre a hétre. A régi hagyományokkal rendelkező családi nap azonban azt mutatta, hogy a kilencvenes évek nagy zserekzsivajához képest ma már fele annyi gyerek sem él és tanul a faluban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!