
Látványos film készült a háromszéki természetvédelmi területekről
Fotó: Kató Zsolt
Látványos dokumentumfilm készült a háromszéki Csomád-Bálványos természetvédelmi területről. A Kató Zsolt rendezte, Őrzők nyomában című alkotás egy trilógia része. A filmről, a forgatás nehézségeiről és szépségeiről a sepsiszentgyörgyi rendezőt kérdeztük.
2022. február 06., 14:322022. február 06., 14:32
Természetvédelmi területeket, az ottani élővilágot mutatják be azok a dokumentumfilmek, amelyek közül az első a háromszéki Ozsdola-Ojtoz környékére, a második a szintén háromszéki Csomád-Bálványos térségre, a harmadik pedig a Sóvidék régiójára összpontosít.
A Natura 2000 összefüggő európai ökológiai hálózat, mely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását, és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához.
A projekthez készült 30-45 perces produkciókat a sepsiszentgyörgyi Rec-Cont filmkészítő cég stábja forgatta, eddig kettő került közülük bemutatásra.
Kató Zsolt rendező (portrénkon) elmondta, hogy a nemrég Sepsiszentgyörgyön bemutatott Az Őrzők nyomában című film alapvetően a természeti értékekre koncentrál, de nem csak, hanem az élővilágra is. Kifejtette, mivel egy projekt keretében készült alkotásról van szó, elég komoly „követelményhalmaznak” kellett megfeleljenek a készítők, illetve a film, és ez sokszor nagy kihívást jelentett.
A természetfilmek rendezője, Kató Zsolt
Fotó: Kató Zsolt
„Nekünk mindig az volt a célunk, hogy egy kicsit „szelídítsük meg” a száraz adatokat, nézőbaráttá tegyük a filmeket, azáltal, hogy inkább az esztétikai részre fektetjük a hangsúlyt, azontúl persze, hogy alapvetően ismertetünk, ismeretterjesztünk, meg egy kicsit tudományos szempontból is vizsgáljuk a területeket. Minél fogyaszthatóbbá próbáltuk tenni a filmeket, akár azért is, hogy akár a gyerekeknek is befogadhatóbb legyen, vagy esetleg tananyagként felhasználható legyen” – fejtette ki a rendező.
Kató Zsolt azt is felidézte,
A rendező szerint a forgatókönyv csak egyfajta alap tud lenni – jelen filmek esetében úgy 20-30 százalékát tudták tartani a forgatások végére, vagyis úgy egy-másfél év után. Azt is elmondta, hogy ennyi idő alatt rengeteg anyag gyűlt össze. Az Őrzők nyomában összesen 90 terrabájtnyi anyagon alapszik, ami azt is jelenti, hogy a vágás során „vért izzadtak” az anyaggal, közel két hónapig dolgoztak a felvételekkel, válogattak, illesztgettek.
„Hiába van megírva a forgatókönyv, a sorsszerűség vagy a természet törvényei szerint nagyon sok irányba elmozdulhat az eredeti koncepciótól a végeredmény” – mesélte a rendező, hozzátéve, volt olyan, hogy három hetet ültek egy adott térségben, egy adott helyszínen valamire várva, és végül „nem volt semmi”. Máskor a forgatásból hazafele tartva botlottak valami izgalmasba, amit a filmben is fel lehetett használni.
Fotó: Kató Zsolt
Kató Zsolt szerint ebben a műfajban nem lehet biztosra menni, hiszen az időjárás, a szélirány megváltozása, egy autó vagy egy quados is akár napokra megváltoztathatja egy adott területen a vadak mozgását. A stáb körülbelül 150 napot töltött a természetben, amiből a rendező elmondása alapján úgy 30 nap volt olyan értelemben hasznos, hogy tényleg sikerült a vadakról a filmben is felhasználható felvételeket készíteni.
A szakértő olyan helyekre vitte a stábot, ahol nagyobb eséllyel találkozhattak állatokkal, ám sokszor a segítsége sem volt elég. Példaként a rendező megemlítette, hogy hiába várták hetekig az őszi szarvasbőgést, mivel az esztenákról a szokásosnál korábban hozták le az állatokat, és a nyájmozgás, illetve a juhászkutyák annyira megzavarták a szarvasokat, hogy nem tudták ezt a jelenséget megfigyelni, felvenni.
A rendező azt is megemlítette, hogy az ilyen fajta forgatás során kialakulhatnak veszélyes helyzetek, de meglátása szerint, ha az emberek figyelnek, előrelátók, ismerik az állatok jelzéseit, akkor elkerülhető a veszély. „Hál’ Istennek soha nem voltunk életveszélyben. Volt olyan, hogy szembe jött egy anyamedve két boccsal, és egy tizedmásodpercen múlt, hogy le tudtunk bújni, úgyhogy ők a hátunk mögött haladtak el. Itt igazából a széljárásnak köszönhettük azt, hogy nem érezték a jelenlétünket” – mesélte Kató Zsolt.
Kató Zsolt azt is elmondta, hogy bár gyerekkora óta járja a természetet, a hegyeket, a forgatások nyomán kezdett tudatosabban viszonyulni a természethez, a filmek készítése alatt nagyon sok mindent tanult. „Igazából valahogy ösztönösen csináltuk ezt, mert senki a stábból, de még az erdész sincsen arra »kiképezve«, hogy ezeket a dolgokat megérezze. Igazából folyamatosan tanultunk a hibáinkból, és rengeteget olvastunk, néztünk utána, hogy hogyan csinálják a nagyok. Menet közben alakult ki egyfajta munkamódszer, amit még mindig lehet csiszolni, és reméljük, hogy lesz is alkalom rá” – ecsetelte a rendező.
A stáb a forgatások nyomán kezdett tudatosabban viszonyulni a természethez, a filmek készítése alatt nagyon sok mindent tanult
Fotó: Kató Zsolt
A forgatás, illetve a munka technikai részét a stábtagok állták, minden tag hozta a saját felszerelését, illetve pályáztak is eszközökre. Kató Zsolt szerint az elmúlt három évben nagyon sok pénzt fektettek a technológiába, amire szükség is volt, van, hiszen a filmkészítés világát egy állandó fejlődés jellemzi.
A rendező azt is elmondta, hogy szeretnének a filmnek „utóéletet adni”. A három filmnek a jogdíjai nem a készítőkhöz tartoznak, így hivatalosan nem ők felelnek az utóéletükért. Az első film bemutatása nyomán rájöttek, hogy a jogtulajdonosoknak nem elsődleges céljuk a filmet fesztiváloztatni, elvinni őket filmszakmai eseményekre, így mára már tudják, hogy ezt a részét ők kell a kezükbe vegyék. Remélik, hogy a filmet eljuttathatják különböző természetfilmes fesztiválokra, például a Gödöllői Természetfilm-fesztiválra, ahol talán kapnak egy olyan visszajelzést, ami megerősíti őket abban, hogy több kört is érdemes futni a filmmel.
– mondta Kató Zsolt.
A fesztiváloztatáson túl azt is szeretnék, ha a film minél több emberhez eljutna, hiszen a környezetvédelem nagyon aktuális. „Azt szeretném, hogy a helyi emberek, akik itt élnek, jöjjenek rá arra, hogy rengeteg érték veszi körül őket nap mint nap, és hogy ezt sokkal jobban óvni, értékelni kell, mint ahogy sok esetben teszik” – mondta a rendező. A filmet gyerekeknek, diákoknak is ajánlják. A sepsiszentgyörgyi moziban például külön szerveznek vetítéseket osztályfőnökök, tanárok kérésére, és remélik, hogy más városokban is lesz hasonló lehetőség. A tervek szerint az interneten is elérhető filmet Székelyföld több városába, akár falvaiba is elviszik a jövőben.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
szóljon hozzá!