Hirdetés

Dokumentumfilmek is „őrzik” a védett területeket – Kató Zsolt rendező a Csomád-Bálványost bemutató alkotásról

Látványos film készült a háromszéki természetvédelmi területekről •  Fotó: Kató Zsolt

Látványos film készült a háromszéki természetvédelmi területekről

Fotó: Kató Zsolt

Látványos dokumentumfilm készült a háromszéki Csomád-Bálványos természetvédelmi területről. A Kató Zsolt rendezte, Őrzők nyomában című alkotás egy trilógia része. A filmről, a forgatás nehézségeiről és szépségeiről a sepsiszentgyörgyi rendezőt kérdeztük.

Tóth Gödri Iringó

2022. február 06., 14:322022. február 06., 14:32

Természetvédelmi területeket, az ottani élővilágot mutatják be azok a dokumentumfilmek, amelyek közül az első a háromszéki Ozsdola-Ojtoz környékére, a második a szintén háromszéki Csomád-Bálványos térségre, a harmadik pedig a Sóvidék régiójára összpontosít.

A sepsiszentgyörgyi Vinca Minor Egyesület megrendelésére készülő filmek egy természetvédelmi projekt részei, amely különböző Natura 2000-es területeket mutat be.

Hirdetés

A Natura 2000 összefüggő európai ökológiai hálózat, mely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását, és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához.

A projekthez készült 30-45 perces produkciókat a sepsiszentgyörgyi Rec-Cont filmkészítő cég stábja forgatta, eddig kettő került közülük bemutatásra.

„Megszelídíteni” a száraz adatokat

Kató Zsolt rendező (portrénkon) elmondta, hogy a nemrég Sepsiszentgyörgyön bemutatott Az Őrzők nyomában című film alapvetően a természeti értékekre koncentrál, de nem csak, hanem az élővilágra is. Kifejtette, mivel egy projekt keretében készült alkotásról van szó, elég komoly „követelményhalmaznak” kellett megfeleljenek a készítők, illetve a film, és ez sokszor nagy kihívást jelentett.

A természetfilmek rendezője, Kató Zsolt •  Fotó: Kató Zsolt Galéria

A természetfilmek rendezője, Kató Zsolt

Fotó: Kató Zsolt

„Nekünk mindig az volt a célunk, hogy egy kicsit „szelídítsük meg” a száraz adatokat, nézőbaráttá tegyük a filmeket, azáltal, hogy inkább az esztétikai részre fektetjük a hangsúlyt, azontúl persze, hogy alapvetően ismertetünk, ismeretterjesztünk, meg egy kicsit tudományos szempontból is vizsgáljuk a területeket. Minél fogyaszthatóbbá próbáltuk tenni a filmeket, akár azért is, hogy akár a gyerekeknek is befogadhatóbb legyen, vagy esetleg tananyagként felhasználható legyen” – fejtette ki a rendező.

Kató Zsolt azt is felidézte,

a film elkészítése során nehézséget jelentett, hogy már a munka megkezdése előtt le kellett adni egy forgatókönyvet, amit azonban egy dokumentumfilm, természetfilm esetében nehéz követni, hiszen az állatvilág nem az alkotó stáb „parancsait” teljesíti.

A rendező szerint a forgatókönyv csak egyfajta alap tud lenni – jelen filmek esetében úgy 20-30 százalékát tudták tartani a forgatások végére, vagyis úgy egy-másfél év után. Azt is elmondta, hogy ennyi idő alatt rengeteg anyag gyűlt össze. Az Őrzők nyomában összesen 90 terrabájtnyi anyagon alapszik, ami azt is jelenti, hogy a vágás során „vért izzadtak” az anyaggal, közel két hónapig dolgoztak a felvételekkel, válogattak, illesztgettek.

Ebben a műfajban nem lehet biztosra menni

„Hiába van megírva a forgatókönyv, a sorsszerűség vagy a természet törvényei szerint nagyon sok irányba elmozdulhat az eredeti koncepciótól a végeredmény” – mesélte a rendező, hozzátéve, volt olyan, hogy három hetet ültek egy adott térségben, egy adott helyszínen valamire várva, és végül „nem volt semmi”. Máskor a forgatásból hazafele tartva botlottak valami izgalmasba, amit a filmben is fel lehetett használni.

•  Fotó: Kató Zsolt Galéria

Fotó: Kató Zsolt

Kató Zsolt szerint ebben a műfajban nem lehet biztosra menni, hiszen az időjárás, a szélirány megváltozása, egy autó vagy egy quados is akár napokra megváltoztathatja egy adott területen a vadak mozgását. A stáb körülbelül 150 napot töltött a természetben, amiből a rendező elmondása alapján úgy 30 nap volt olyan értelemben hasznos, hogy tényleg sikerült a vadakról a filmben is felhasználható felvételeket készíteni.

A film forgatását egy erdész szakértő is segítette, Jani András, aki gyerekkorától ismeri a természetet, a környéket.

A szakértő olyan helyekre vitte a stábot, ahol nagyobb eséllyel találkozhattak állatokkal, ám sokszor a segítsége sem volt elég. Példaként a rendező megemlítette, hogy hiába várták hetekig az őszi szarvasbőgést, mivel az esztenákról a szokásosnál korábban hozták le az állatokat, és a nyájmozgás, illetve a juhászkutyák annyira megzavarták a szarvasokat, hogy nem tudták ezt a jelenséget megfigyelni, felvenni.

Amikor szembejött két anyamedve

A rendező azt is megemlítette, hogy az ilyen fajta forgatás során kialakulhatnak veszélyes helyzetek, de meglátása szerint, ha az emberek figyelnek, előrelátók, ismerik az állatok jelzéseit, akkor elkerülhető a veszély. „Hál’ Istennek soha nem voltunk életveszélyben. Volt olyan, hogy szembe jött egy anyamedve két boccsal, és egy tizedmásodpercen múlt, hogy le tudtunk bújni, úgyhogy ők a hátunk mögött haladtak el. Itt igazából a széljárásnak köszönhettük azt, hogy nem érezték a jelenlétünket” – mesélte Kató Zsolt.

Arról is beszélt, az is megtörtént, hogy kíváncsi medvebocs szaladt az operatőr fele, de mivel ő gyorsan elrohant, ahogy csak bírt, nem fajult addig a helyzet, hogy a közelben levő anyamedve veszélyben érezze a kicsinyét.

Kató Zsolt azt is elmondta, hogy bár gyerekkora óta járja a természetet, a hegyeket, a forgatások nyomán kezdett tudatosabban viszonyulni a természethez, a filmek készítése alatt nagyon sok mindent tanult. „Igazából valahogy ösztönösen csináltuk ezt, mert senki a stábból, de még az erdész sincsen arra »kiképezve«, hogy ezeket a dolgokat megérezze. Igazából folyamatosan tanultunk a hibáinkból, és rengeteget olvastunk, néztünk utána, hogy hogyan csinálják a nagyok. Menet közben alakult ki egyfajta munkamódszer, amit még mindig lehet csiszolni, és reméljük, hogy lesz is alkalom rá” – ecsetelte a rendező.

A stáb a forgatások nyomán kezdett tudatosabban viszonyulni a természethez, a filmek készítése alatt nagyon sok mindent tanult •  Fotó: Kató Zsolt Galéria

A stáb a forgatások nyomán kezdett tudatosabban viszonyulni a természethez, a filmek készítése alatt nagyon sok mindent tanult

Fotó: Kató Zsolt

A forgatás, illetve a munka technikai részét a stábtagok állták, minden tag hozta a saját felszerelését, illetve pályáztak is eszközökre. Kató Zsolt szerint az elmúlt három évben nagyon sok pénzt fektettek a technológiába, amire szükség is volt, van, hiszen a filmkészítés világát egy állandó fejlődés jellemzi.

A mindig aktuális környezetvédelem

A rendező azt is elmondta, hogy szeretnének a filmnek „utóéletet adni”. A három filmnek a jogdíjai nem a készítőkhöz tartoznak, így hivatalosan nem ők felelnek az utóéletükért. Az első film bemutatása nyomán rájöttek, hogy a jogtulajdonosoknak nem elsődleges céljuk a filmet fesztiváloztatni, elvinni őket filmszakmai eseményekre, így mára már tudják, hogy ezt a részét ők kell a kezükbe vegyék. Remélik, hogy a filmet eljuttathatják különböző természetfilmes fesztiválokra, például a Gödöllői Természetfilm-fesztiválra, ahol talán kapnak egy olyan visszajelzést, ami megerősíti őket abban, hogy több kört is érdemes futni a filmmel.

Idézet
Megpróbáljuk, mindenképpen. Ha már ennyi időt és energiát belefektettünk, akkor ezt a kicsit még megérdemeljük”

– mondta Kató Zsolt.

A fesztiváloztatáson túl azt is szeretnék, ha a film minél több emberhez eljutna, hiszen a környezetvédelem nagyon aktuális. „Azt szeretném, hogy a helyi emberek, akik itt élnek, jöjjenek rá arra, hogy rengeteg érték veszi körül őket nap mint nap, és hogy ezt sokkal jobban óvni, értékelni kell, mint ahogy sok esetben teszik” – mondta a rendező. A filmet gyerekeknek, diákoknak is ajánlják. A sepsiszentgyörgyi moziban például külön szerveznek vetítéseket osztályfőnökök, tanárok kérésére, és remélik, hogy más városokban is lesz hasonló lehetőség. A tervek szerint az interneten is elérhető filmet Székelyföld több városába, akár falvaiba is elviszik a jövőben.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 12., hétfő

„Mindannyiunkat elkapott a »Csicsikov-láz«”: Gogol-mű bemutatójára készül a kolozsvári színház

A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.

„Mindannyiunkat elkapott a »Csicsikov-láz«”: Gogol-mű bemutatójára készül a kolozsvári színház
Hirdetés
2026. október 11., vasárnap

Egy szarvasgázolás bonyodalmai: Fazakas Lehel kisjátékfilmje nyerte a Filmgalopp fődíját

Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.

Egy szarvasgázolás bonyodalmai: Fazakas Lehel kisjátékfilmje nyerte a Filmgalopp fődíját
2026. október 11., vasárnap

Erdélyi, magyar és ízig-vérig európai: Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő a százéves Korunk folyóirat küldetéséről

Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.

Erdélyi, magyar és ízig-vérig európai: Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő a százéves Korunk folyóirat küldetéséről
2026. október 10., szombat

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást

Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást
Hirdetés
2026. október 08., csütörtök

Lélektani mű az elkerülhetetlen tragédiáról: koprodukciót mutat be a szatmári magyar társulat

Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.

Lélektani mű az elkerülhetetlen tragédiáról: koprodukciót mutat be a szatmári magyar társulat
2026. október 07., szerda

Jubileum a láthatáron: tizedszer költöznek magyar előadások a brassói színházba

Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.

Jubileum a láthatáron: tizedszer költöznek magyar előadások a brassói színházba
2026. október 02., péntek

Otthonkeresés és kultúrák találkozása a vásznon: premierek és filmes találkozások a 26. Filmtettfeszten

Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.

Otthonkeresés és kultúrák találkozása a vásznon: premierek és filmes találkozások a 26. Filmtettfeszten
Hirdetés
2026. szeptember 30., szerda

Színészek saját élettörténetei a színpadon: szokatlan kezdeményezést indított a temesvári társulat

Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.

Színészek saját élettörténetei a színpadon: szokatlan kezdeményezést indított a temesvári társulat
2026. szeptember 29., kedd

Elek apó újra az íróasztalánál mesélhet – Új élmények várják a látogatókat Kisbaconban

Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.

Elek apó újra az íróasztalánál mesélhet – Új élmények várják a látogatókat Kisbaconban
2026. szeptember 28., hétfő

„A színház az otthona volt”. Elhunyt a neves nagyváradi színművész

Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.

„A színház az otthona volt”. Elhunyt a neves nagyváradi színművész
Hirdetés
Hirdetés