
Látványos film készült a háromszéki természetvédelmi területekről
Fotó: Kató Zsolt
Látványos dokumentumfilm készült a háromszéki Csomád-Bálványos természetvédelmi területről. A Kató Zsolt rendezte, Őrzők nyomában című alkotás egy trilógia része. A filmről, a forgatás nehézségeiről és szépségeiről a sepsiszentgyörgyi rendezőt kérdeztük.
2022. február 06., 14:322022. február 06., 14:32
Természetvédelmi területeket, az ottani élővilágot mutatják be azok a dokumentumfilmek, amelyek közül az első a háromszéki Ozsdola-Ojtoz környékére, a második a szintén háromszéki Csomád-Bálványos térségre, a harmadik pedig a Sóvidék régiójára összpontosít.
A Natura 2000 összefüggő európai ökológiai hálózat, mely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását, és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához.
A projekthez készült 30-45 perces produkciókat a sepsiszentgyörgyi Rec-Cont filmkészítő cég stábja forgatta, eddig kettő került közülük bemutatásra.
Kató Zsolt rendező (portrénkon) elmondta, hogy a nemrég Sepsiszentgyörgyön bemutatott Az Őrzők nyomában című film alapvetően a természeti értékekre koncentrál, de nem csak, hanem az élővilágra is. Kifejtette, mivel egy projekt keretében készült alkotásról van szó, elég komoly „követelményhalmaznak” kellett megfeleljenek a készítők, illetve a film, és ez sokszor nagy kihívást jelentett.
A természetfilmek rendezője, Kató Zsolt
Fotó: Kató Zsolt
„Nekünk mindig az volt a célunk, hogy egy kicsit „szelídítsük meg” a száraz adatokat, nézőbaráttá tegyük a filmeket, azáltal, hogy inkább az esztétikai részre fektetjük a hangsúlyt, azontúl persze, hogy alapvetően ismertetünk, ismeretterjesztünk, meg egy kicsit tudományos szempontból is vizsgáljuk a területeket. Minél fogyaszthatóbbá próbáltuk tenni a filmeket, akár azért is, hogy akár a gyerekeknek is befogadhatóbb legyen, vagy esetleg tananyagként felhasználható legyen” – fejtette ki a rendező.
Kató Zsolt azt is felidézte,
A rendező szerint a forgatókönyv csak egyfajta alap tud lenni – jelen filmek esetében úgy 20-30 százalékát tudták tartani a forgatások végére, vagyis úgy egy-másfél év után. Azt is elmondta, hogy ennyi idő alatt rengeteg anyag gyűlt össze. Az Őrzők nyomában összesen 90 terrabájtnyi anyagon alapszik, ami azt is jelenti, hogy a vágás során „vért izzadtak” az anyaggal, közel két hónapig dolgoztak a felvételekkel, válogattak, illesztgettek.
„Hiába van megírva a forgatókönyv, a sorsszerűség vagy a természet törvényei szerint nagyon sok irányba elmozdulhat az eredeti koncepciótól a végeredmény” – mesélte a rendező, hozzátéve, volt olyan, hogy három hetet ültek egy adott térségben, egy adott helyszínen valamire várva, és végül „nem volt semmi”. Máskor a forgatásból hazafele tartva botlottak valami izgalmasba, amit a filmben is fel lehetett használni.
Fotó: Kató Zsolt
Kató Zsolt szerint ebben a műfajban nem lehet biztosra menni, hiszen az időjárás, a szélirány megváltozása, egy autó vagy egy quados is akár napokra megváltoztathatja egy adott területen a vadak mozgását. A stáb körülbelül 150 napot töltött a természetben, amiből a rendező elmondása alapján úgy 30 nap volt olyan értelemben hasznos, hogy tényleg sikerült a vadakról a filmben is felhasználható felvételeket készíteni.
A szakértő olyan helyekre vitte a stábot, ahol nagyobb eséllyel találkozhattak állatokkal, ám sokszor a segítsége sem volt elég. Példaként a rendező megemlítette, hogy hiába várták hetekig az őszi szarvasbőgést, mivel az esztenákról a szokásosnál korábban hozták le az állatokat, és a nyájmozgás, illetve a juhászkutyák annyira megzavarták a szarvasokat, hogy nem tudták ezt a jelenséget megfigyelni, felvenni.
A rendező azt is megemlítette, hogy az ilyen fajta forgatás során kialakulhatnak veszélyes helyzetek, de meglátása szerint, ha az emberek figyelnek, előrelátók, ismerik az állatok jelzéseit, akkor elkerülhető a veszély. „Hál’ Istennek soha nem voltunk életveszélyben. Volt olyan, hogy szembe jött egy anyamedve két boccsal, és egy tizedmásodpercen múlt, hogy le tudtunk bújni, úgyhogy ők a hátunk mögött haladtak el. Itt igazából a széljárásnak köszönhettük azt, hogy nem érezték a jelenlétünket” – mesélte Kató Zsolt.
Kató Zsolt azt is elmondta, hogy bár gyerekkora óta járja a természetet, a hegyeket, a forgatások nyomán kezdett tudatosabban viszonyulni a természethez, a filmek készítése alatt nagyon sok mindent tanult. „Igazából valahogy ösztönösen csináltuk ezt, mert senki a stábból, de még az erdész sincsen arra »kiképezve«, hogy ezeket a dolgokat megérezze. Igazából folyamatosan tanultunk a hibáinkból, és rengeteget olvastunk, néztünk utána, hogy hogyan csinálják a nagyok. Menet közben alakult ki egyfajta munkamódszer, amit még mindig lehet csiszolni, és reméljük, hogy lesz is alkalom rá” – ecsetelte a rendező.
A stáb a forgatások nyomán kezdett tudatosabban viszonyulni a természethez, a filmek készítése alatt nagyon sok mindent tanult
Fotó: Kató Zsolt
A forgatás, illetve a munka technikai részét a stábtagok állták, minden tag hozta a saját felszerelését, illetve pályáztak is eszközökre. Kató Zsolt szerint az elmúlt három évben nagyon sok pénzt fektettek a technológiába, amire szükség is volt, van, hiszen a filmkészítés világát egy állandó fejlődés jellemzi.
A rendező azt is elmondta, hogy szeretnének a filmnek „utóéletet adni”. A három filmnek a jogdíjai nem a készítőkhöz tartoznak, így hivatalosan nem ők felelnek az utóéletükért. Az első film bemutatása nyomán rájöttek, hogy a jogtulajdonosoknak nem elsődleges céljuk a filmet fesztiváloztatni, elvinni őket filmszakmai eseményekre, így mára már tudják, hogy ezt a részét ők kell a kezükbe vegyék. Remélik, hogy a filmet eljuttathatják különböző természetfilmes fesztiválokra, például a Gödöllői Természetfilm-fesztiválra, ahol talán kapnak egy olyan visszajelzést, ami megerősíti őket abban, hogy több kört is érdemes futni a filmmel.
– mondta Kató Zsolt.
A fesztiváloztatáson túl azt is szeretnék, ha a film minél több emberhez eljutna, hiszen a környezetvédelem nagyon aktuális. „Azt szeretném, hogy a helyi emberek, akik itt élnek, jöjjenek rá arra, hogy rengeteg érték veszi körül őket nap mint nap, és hogy ezt sokkal jobban óvni, értékelni kell, mint ahogy sok esetben teszik” – mondta a rendező. A filmet gyerekeknek, diákoknak is ajánlják. A sepsiszentgyörgyi moziban például külön szerveznek vetítéseket osztályfőnökök, tanárok kérésére, és remélik, hogy más városokban is lesz hasonló lehetőség. A tervek szerint az interneten is elérhető filmet Székelyföld több városába, akár falvaiba is elviszik a jövőben.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
szóljon hozzá!