Hirdetés

Dokumentumfilmek is „őrzik” a védett területeket – Kató Zsolt rendező a Csomád-Bálványost bemutató alkotásról

Látványos film készült a háromszéki természetvédelmi területekről •  Fotó: Kató Zsolt

Látványos film készült a háromszéki természetvédelmi területekről

Fotó: Kató Zsolt

Látványos dokumentumfilm készült a háromszéki Csomád-Bálványos természetvédelmi területről. A Kató Zsolt rendezte, Őrzők nyomában című alkotás egy trilógia része. A filmről, a forgatás nehézségeiről és szépségeiről a sepsiszentgyörgyi rendezőt kérdeztük.

Tóth Gödri Iringó

2022. február 06., 14:322022. február 06., 14:32

Természetvédelmi területeket, az ottani élővilágot mutatják be azok a dokumentumfilmek, amelyek közül az első a háromszéki Ozsdola-Ojtoz környékére, a második a szintén háromszéki Csomád-Bálványos térségre, a harmadik pedig a Sóvidék régiójára összpontosít.

A sepsiszentgyörgyi Vinca Minor Egyesület megrendelésére készülő filmek egy természetvédelmi projekt részei, amely különböző Natura 2000-es területeket mutat be.

Hirdetés

A Natura 2000 összefüggő európai ökológiai hálózat, mely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását, és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához.

A projekthez készült 30-45 perces produkciókat a sepsiszentgyörgyi Rec-Cont filmkészítő cég stábja forgatta, eddig kettő került közülük bemutatásra.

„Megszelídíteni” a száraz adatokat

Kató Zsolt rendező (portrénkon) elmondta, hogy a nemrég Sepsiszentgyörgyön bemutatott Az Őrzők nyomában című film alapvetően a természeti értékekre koncentrál, de nem csak, hanem az élővilágra is. Kifejtette, mivel egy projekt keretében készült alkotásról van szó, elég komoly „követelményhalmaznak” kellett megfeleljenek a készítők, illetve a film, és ez sokszor nagy kihívást jelentett.

A természetfilmek rendezője, Kató Zsolt •  Fotó: Kató Zsolt Galéria

A természetfilmek rendezője, Kató Zsolt

Fotó: Kató Zsolt

„Nekünk mindig az volt a célunk, hogy egy kicsit „szelídítsük meg” a száraz adatokat, nézőbaráttá tegyük a filmeket, azáltal, hogy inkább az esztétikai részre fektetjük a hangsúlyt, azontúl persze, hogy alapvetően ismertetünk, ismeretterjesztünk, meg egy kicsit tudományos szempontból is vizsgáljuk a területeket. Minél fogyaszthatóbbá próbáltuk tenni a filmeket, akár azért is, hogy akár a gyerekeknek is befogadhatóbb legyen, vagy esetleg tananyagként felhasználható legyen” – fejtette ki a rendező.

Kató Zsolt azt is felidézte,

a film elkészítése során nehézséget jelentett, hogy már a munka megkezdése előtt le kellett adni egy forgatókönyvet, amit azonban egy dokumentumfilm, természetfilm esetében nehéz követni, hiszen az állatvilág nem az alkotó stáb „parancsait” teljesíti.

A rendező szerint a forgatókönyv csak egyfajta alap tud lenni – jelen filmek esetében úgy 20-30 százalékát tudták tartani a forgatások végére, vagyis úgy egy-másfél év után. Azt is elmondta, hogy ennyi idő alatt rengeteg anyag gyűlt össze. Az Őrzők nyomában összesen 90 terrabájtnyi anyagon alapszik, ami azt is jelenti, hogy a vágás során „vért izzadtak” az anyaggal, közel két hónapig dolgoztak a felvételekkel, válogattak, illesztgettek.

Ebben a műfajban nem lehet biztosra menni

„Hiába van megírva a forgatókönyv, a sorsszerűség vagy a természet törvényei szerint nagyon sok irányba elmozdulhat az eredeti koncepciótól a végeredmény” – mesélte a rendező, hozzátéve, volt olyan, hogy három hetet ültek egy adott térségben, egy adott helyszínen valamire várva, és végül „nem volt semmi”. Máskor a forgatásból hazafele tartva botlottak valami izgalmasba, amit a filmben is fel lehetett használni.

•  Fotó: Kató Zsolt Galéria

Fotó: Kató Zsolt

Kató Zsolt szerint ebben a műfajban nem lehet biztosra menni, hiszen az időjárás, a szélirány megváltozása, egy autó vagy egy quados is akár napokra megváltoztathatja egy adott területen a vadak mozgását. A stáb körülbelül 150 napot töltött a természetben, amiből a rendező elmondása alapján úgy 30 nap volt olyan értelemben hasznos, hogy tényleg sikerült a vadakról a filmben is felhasználható felvételeket készíteni.

A film forgatását egy erdész szakértő is segítette, Jani András, aki gyerekkorától ismeri a természetet, a környéket.

A szakértő olyan helyekre vitte a stábot, ahol nagyobb eséllyel találkozhattak állatokkal, ám sokszor a segítsége sem volt elég. Példaként a rendező megemlítette, hogy hiába várták hetekig az őszi szarvasbőgést, mivel az esztenákról a szokásosnál korábban hozták le az állatokat, és a nyájmozgás, illetve a juhászkutyák annyira megzavarták a szarvasokat, hogy nem tudták ezt a jelenséget megfigyelni, felvenni.

Amikor szembejött két anyamedve

A rendező azt is megemlítette, hogy az ilyen fajta forgatás során kialakulhatnak veszélyes helyzetek, de meglátása szerint, ha az emberek figyelnek, előrelátók, ismerik az állatok jelzéseit, akkor elkerülhető a veszély. „Hál’ Istennek soha nem voltunk életveszélyben. Volt olyan, hogy szembe jött egy anyamedve két boccsal, és egy tizedmásodpercen múlt, hogy le tudtunk bújni, úgyhogy ők a hátunk mögött haladtak el. Itt igazából a széljárásnak köszönhettük azt, hogy nem érezték a jelenlétünket” – mesélte Kató Zsolt.

Arról is beszélt, az is megtörtént, hogy kíváncsi medvebocs szaladt az operatőr fele, de mivel ő gyorsan elrohant, ahogy csak bírt, nem fajult addig a helyzet, hogy a közelben levő anyamedve veszélyben érezze a kicsinyét.

Kató Zsolt azt is elmondta, hogy bár gyerekkora óta járja a természetet, a hegyeket, a forgatások nyomán kezdett tudatosabban viszonyulni a természethez, a filmek készítése alatt nagyon sok mindent tanult. „Igazából valahogy ösztönösen csináltuk ezt, mert senki a stábból, de még az erdész sincsen arra »kiképezve«, hogy ezeket a dolgokat megérezze. Igazából folyamatosan tanultunk a hibáinkból, és rengeteget olvastunk, néztünk utána, hogy hogyan csinálják a nagyok. Menet közben alakult ki egyfajta munkamódszer, amit még mindig lehet csiszolni, és reméljük, hogy lesz is alkalom rá” – ecsetelte a rendező.

A stáb a forgatások nyomán kezdett tudatosabban viszonyulni a természethez, a filmek készítése alatt nagyon sok mindent tanult •  Fotó: Kató Zsolt Galéria

A stáb a forgatások nyomán kezdett tudatosabban viszonyulni a természethez, a filmek készítése alatt nagyon sok mindent tanult

Fotó: Kató Zsolt

A forgatás, illetve a munka technikai részét a stábtagok állták, minden tag hozta a saját felszerelését, illetve pályáztak is eszközökre. Kató Zsolt szerint az elmúlt három évben nagyon sok pénzt fektettek a technológiába, amire szükség is volt, van, hiszen a filmkészítés világát egy állandó fejlődés jellemzi.

A mindig aktuális környezetvédelem

A rendező azt is elmondta, hogy szeretnének a filmnek „utóéletet adni”. A három filmnek a jogdíjai nem a készítőkhöz tartoznak, így hivatalosan nem ők felelnek az utóéletükért. Az első film bemutatása nyomán rájöttek, hogy a jogtulajdonosoknak nem elsődleges céljuk a filmet fesztiváloztatni, elvinni őket filmszakmai eseményekre, így mára már tudják, hogy ezt a részét ők kell a kezükbe vegyék. Remélik, hogy a filmet eljuttathatják különböző természetfilmes fesztiválokra, például a Gödöllői Természetfilm-fesztiválra, ahol talán kapnak egy olyan visszajelzést, ami megerősíti őket abban, hogy több kört is érdemes futni a filmmel.

Idézet
Megpróbáljuk, mindenképpen. Ha már ennyi időt és energiát belefektettünk, akkor ezt a kicsit még megérdemeljük”

– mondta Kató Zsolt.

A fesztiváloztatáson túl azt is szeretnék, ha a film minél több emberhez eljutna, hiszen a környezetvédelem nagyon aktuális. „Azt szeretném, hogy a helyi emberek, akik itt élnek, jöjjenek rá arra, hogy rengeteg érték veszi körül őket nap mint nap, és hogy ezt sokkal jobban óvni, értékelni kell, mint ahogy sok esetben teszik” – mondta a rendező. A filmet gyerekeknek, diákoknak is ajánlják. A sepsiszentgyörgyi moziban például külön szerveznek vetítéseket osztályfőnökök, tanárok kérésére, és remélik, hogy más városokban is lesz hasonló lehetőség. A tervek szerint az interneten is elérhető filmet Székelyföld több városába, akár falvaiba is elviszik a jövőben.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 03., kedd

„Vizuális napló” az L. Deák Réka műveiből nyíló sepsiszentgyörgyi kiállítás

Sepsiszentgyörgyön csütörtökön nyitják meg L. Deák Réka Színek, formák, hangulatok című kiállítását.

„Vizuális napló” az L. Deák Réka műveiből nyíló sepsiszentgyörgyi kiállítás
Hirdetés
2026. március 02., hétfő

Három erdélyi társulat csatlakozott újonnan a MASZÍN – Magyar Színházi Szövetséghez

Szatmárnémetiben, a 7. MaFeszt helyszínén tartott sajtótájékoztatón jelentették be: három erdélyi magyar társulat csatlakozott újonnan a MASZÍN – Magyar Színházi Szövetséghez.

Három erdélyi társulat csatlakozott újonnan a MASZÍN – Magyar Színházi Szövetséghez
2026. február 27., péntek

Etno TikTak: film- és videópályázat diákoknak

A budapesti Néprajzi Múzeum idén is megszervezi a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, amelyre ifjúsági kategóriában is várja a pályamunkákat az egész Kárpát-medencéből, a 7–12. osztályos magyar diákoktól.

Etno TikTak: film- és videópályázat diákoknak
2026. február 26., csütörtök

UNITER: Tompa Gábor életműdíjat kap, számos magyar előadás és szakember a jelöltek listáján

Rendezői pályafutásáért életműdíjban részesíti Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Román Színházi Szövetség (UNITER). A szakmai testület szerdán tette közzé a 2025-ös év UNITER-díj jelöléseinek listáját.

UNITER: Tompa Gábor életműdíjat kap, számos magyar előadás és szakember a jelöltek listáján
Hirdetés
2026. február 24., kedd

MaFeszt immár hetedszer: erdélyi társulatok tíznapos seregszemléje Szatmárnémetiben

Visszatér Szatmárnémetibe a MASZÍN (Magyar Színházi Szövetség) vándorfesztiválja, a MaFeszt. A tíznapos, február 28-án kezdődő szemlén bemutatkoznak a MASZÍN tagszínházainak társulatai, prózai, tánc- és bábtagozatai.

MaFeszt immár hetedszer: erdélyi társulatok tíznapos seregszemléje Szatmárnémetiben
2026. február 24., kedd

Két előadással is fellép a debreceni XVI. DESZKA Fesztiválon a Kolozsvári Állami Magyar Színház

Két előadással, az ifj. Vidnyánszky Attila rendezte Ifjú barbárok és a Janovics című produkcióval lép fel a debreceni XVI. DESZKA Fesztiválon a Kolozsvári Állami Magyar Színház – adta hírül az erdélyi teátrum.

Két előadással is fellép a debreceni XVI. DESZKA Fesztiválon a Kolozsvári Állami Magyar Színház
2026. február 21., szombat

Szatmár megye megújult múzeumában nem csupán egyszerű szemlélő a látogató

Négynyelvű információk, érintőképernyős állomások, digitális térképek segítik a különböző korszakok és életutak megismerését a Szatmár Megyei Múzeumban, amelyet nemrég mi is meglátogattunk.

Szatmár megye megújult múzeumában nem csupán egyszerű szemlélő a látogató
Hirdetés
2026. február 19., csütörtök

A szatmári társulat UNITER-díjas előadása nyitja a budapesti nemzetközi színházi szemlét

A szatmári Harag György Társulat társulat UNITER-díjas előadása, a III. Richárd nyitja az április 10. és május 10. között tartandó budapesti Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozót (MITEM).

A szatmári társulat UNITER-díjas előadása nyitja a budapesti nemzetközi színházi szemlét
2026. február 19., csütörtök

Gyógyulás kultúrával: művészeti programokat írhatnak fel receptre az orvosok a kolozsvári járványkórházban

Folytatódik Kolozsváron a Kulturális recept az egészségért és jóllétért program: a járványkórház páciensei ingyenesen vehetnek részt többek között a magyar színház és opera programjain. A folytatásról csütörtökön sajtótájékoztatón számoltak be.

Gyógyulás kultúrával: művészeti programokat írhatnak fel receptre az orvosok a kolozsvári járványkórházban
2026. február 17., kedd

Módosul az előadó-művészeti intézmények alkalmazottainak munkaidő-nyilvántartása

Módosul az alkalmazottak munkaidő-nyilvántartásának szabályozása az előadó-művészeti intézményeknél – jelentette be kedden a kulturális minisztérium.

Módosul az előadó-művészeti intézmények alkalmazottainak munkaidő-nyilvántartása
Hirdetés
Hirdetés