
Fotó: Pál Árpád
A romániai iskoláknak csak 66 százalékában biztosított az internet-hozzáférés Liviu Pop oktatási miniszter szerint, akinek eltökélt szándéka, hogy a helyzet javítása érdekében a közeljövőben digitalizálják a tanintézeteket – számolt be a Mediafax hírügynökség.
2017. december 17., 16:012017. december 17., 16:01
A tárcavezető hétvégén Aradon beszélt arról, hogy már tavasszal – „március, április, május folyamán” – el fognak készülni az új tantervek alapján összeállított, az I–VI. osztályosoknak szánt digitális tankönyvek mindegyik tantárgyból.
szerinte a korábbi években a szaktárca által meghirdetett licitekre jelentkező kiadók csak saját gazdasági érdekeiket tartották szem előtt ahelyett, hogy az oktatás minőségére figyeltek volna. A miniszter ígérete alapján azonban jövőtől mindez megváltozik.
Arra az újságírói kérdésre, hogy milyen megoldást kínál a minisztérium azoknak a – többségében vidéken élő – gyermekeknek, akiknek családja nem engedheti meg, hogy például táblagépet vásároljon, Liviu Pop hangsúlyozta:
Az egyik a virtuális iskolai könyvtár létrehozása, amelyben minden tankönyv, munkafüzet és más oktatási segédeszköz helyet kapna. Ezenkívül tervezik a digitális napló bevezetését, amely által online követni lehetne az egyes diákok jegyeit. A harmadik projekt szerint minden tanintézetbe bevezetnék az internetet, a tárcavezető állítása szerint erre már el is különítették a szükséges összeget.
Egy kísérleti projekt keretében ugyanakkor jövő évben „digitalizálunk egy egész megyét”, erről azonban több részletet nem árult el. „A következő két évben a digitalizálásra 200 millió eurót (mintegy 926 millió lej – szerk. megj.) költünk” – ígérte Liviu Pop. Az oktatási minisztérium számára egyébként év elején 8,24 milliárd lejes 2017-es költségvetést szavazott meg a parlament.
így a közvitán levő tankönyvtörvény-tervezet egyik legfontosabb előírása a digitális, illetve pdf.-formátumú kiadványok kötelezővé tétele. Pop ugyanakkor hozzátette: a nyomtatott tankönyvekről sem kell majd lemondani, a tanulók, a pedagógusok vagy a szülők kérésére ezt ingyenesen rendelkezésre bocsátják.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
szóljon hozzá!