
Kolozsvár mint „mágnesváros”. Egyre több fiatal választja lakóhelyéül a kincses várost
Fotó: Orbán Orsolya
Románia többszörös demográfiai átalakuláson ment és megy ma is keresztül. A jelenlegi irányzat az, hogy az egyre inkább elöregedő városokból a mind felkapottabbá váló „mágnesvárosokba” költöznek a fiatalok. Demográfia tekintetében fontos változások történnek erdélyi városokban is.
2025. január 15., 21:412025. január 15., 21:41
2025. január 15., 21:462025. január 15., 21:46
A jelenleg érvényesülő demográfiai változásokat a társadalomban érvényesülő tendenciák vizsgálatával is foglalkozó Rethink Romania csoport összegezte. A kommunista időszak intenzív urbanizációjának köszönhetően a romániai városi lakosság nagy mértékben növekedett. Míg az 1940-es évek végén csak a lakosság 20 százalékát tette ki, a kommunizmusban ez az arány 50 százalékosra növekedett.
Temesvár is a fiatalokat mágnesként vonzó romániai városok közt van
Fotó: Gazda Árpád
A közelmúltban az Institute for Visionary Cities (IOV) bukaresti székhelyű kutatóintézet egy átfogó indexet hozott létre, amely 51 kritérium alapján értékeli Románia főbb városait – írta a hotnews.ro.
Az összképben szerepel a helyi vezetés milyensége, de az éghajlat is – mindez döntően meghatározza egy város sikerét és vonzerejét.
Bár a Rethink és az IOV tanulmányok módszertana és célkitűzései különböznek, az eredmények számos hasonlóságot mutatnak. A Rethink hat jelentős, demográfiailag rugalmas fejlődési pontot azonosított: Bukarest, Kolozsvár, Temesvár, Iaşi, Brassó és Nagyszeben. Ezek a központok az IOV által kidolgozott városindex alapján kialakított általános hierarchiában is az első 6 helyen szerepelnek. Az IOV hangsúlyozta, hogy az egyes városok számos tekintetben kiválóak,
A demográfiai adatok szerint gyorsul a népesség elöregedése – és nemcsak Romániában, de több európai vagy kelet-ázsiai országban is. Romániában az jellemző, hogy a fiatalok elhagyják az öregedő városokat, és a „mágnesvárosokat” veszik célba: ilyen például kiemelten Kolozsvár.
hogy jól „teljesítsenek”. Ehhez a teljesítményhez iparágcsoportok, szolgáltatástípusok fejlődése, valamint a magas életszínvonal több szinten történő biztosítása szükséges. .

Rekordot döntött tavaly a hivatalos módon történő elvándorlás Romániában: 2023-ban csaknem 50 ezren helyezték át külföldre állandó lakhelyüket. Az elvándorlás mértéke kétszer akkora, mint az 1990 óta jegyzett éves átlag.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
1 hozzászólás