
Kolozsvár mint „mágnesváros”. Egyre több fiatal választja lakóhelyéül a kincses várost
Fotó: Orbán Orsolya
Románia többszörös demográfiai átalakuláson ment és megy ma is keresztül. A jelenlegi irányzat az, hogy az egyre inkább elöregedő városokból a mind felkapottabbá váló „mágnesvárosokba” költöznek a fiatalok. Demográfia tekintetében fontos változások történnek erdélyi városokban is.
2025. január 15., 21:412025. január 15., 21:41
2025. január 15., 21:462025. január 15., 21:46
A jelenleg érvényesülő demográfiai változásokat a társadalomban érvényesülő tendenciák vizsgálatával is foglalkozó Rethink Romania csoport összegezte. A kommunista időszak intenzív urbanizációjának köszönhetően a romániai városi lakosság nagy mértékben növekedett. Míg az 1940-es évek végén csak a lakosság 20 százalékát tette ki, a kommunizmusban ez az arány 50 százalékosra növekedett.
Temesvár is a fiatalokat mágnesként vonzó romániai városok közt van
Fotó: Gazda Árpád
A közelmúltban az Institute for Visionary Cities (IOV) bukaresti székhelyű kutatóintézet egy átfogó indexet hozott létre, amely 51 kritérium alapján értékeli Románia főbb városait – írta a hotnews.ro.
Az összképben szerepel a helyi vezetés milyensége, de az éghajlat is – mindez döntően meghatározza egy város sikerét és vonzerejét.
Bár a Rethink és az IOV tanulmányok módszertana és célkitűzései különböznek, az eredmények számos hasonlóságot mutatnak. A Rethink hat jelentős, demográfiailag rugalmas fejlődési pontot azonosított: Bukarest, Kolozsvár, Temesvár, Iaşi, Brassó és Nagyszeben. Ezek a központok az IOV által kidolgozott városindex alapján kialakított általános hierarchiában is az első 6 helyen szerepelnek. Az IOV hangsúlyozta, hogy az egyes városok számos tekintetben kiválóak,
A demográfiai adatok szerint gyorsul a népesség elöregedése – és nemcsak Romániában, de több európai vagy kelet-ázsiai országban is. Romániában az jellemző, hogy a fiatalok elhagyják az öregedő városokat, és a „mágnesvárosokat” veszik célba: ilyen például kiemelten Kolozsvár.
hogy jól „teljesítsenek”. Ehhez a teljesítményhez iparágcsoportok, szolgáltatástípusok fejlődése, valamint a magas életszínvonal több szinten történő biztosítása szükséges. .

Rekordot döntött tavaly a hivatalos módon történő elvándorlás Romániában: 2023-ban csaknem 50 ezren helyezték át külföldre állandó lakhelyüket. Az elvándorlás mértéke kétszer akkora, mint az 1990 óta jegyzett éves átlag.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
1 hozzászólás