Nyolc szivattyú 48 órája folyamatosan dolgozik a sóbányánál
Fotó: Facebook/Román Vízügyi Igazgatóság
Csökken a Korond-patak sótartalma, miután a hatóságok kiszivattyúzzák a vizet a parajdi sóbánya omladozó régi részlege fölött, és csak a veszélyeztetett terület alatt engedik vissza a mederbe – közölte Luci Ervin, a román vízügyi hatóság igazgatója. A Kis-Küküllő megemelkedett sótartalma miatt megint leállítják a dicsőszentmártoni vízművet.
2025. június 16., 20:312025. június 16., 20:31
Az igazgató az Agerpres hírügynökség szerint elmondta: a parajdi sóbánya környékén 16 nagy teljesítményű szivattyút üzemeltek be, és ezekből nyolc 48 órája folyamatosan működik. Kinyerik az édesvizet a sóbánya fölötti részen a Korond-patak mellékpatakjából, és a sóbánya alatti területen engedik vissza a Korond-patakba, megakadályozva ezáltal, hogy az édesvíz sóval érintkezzen. A szivattyúzás a patak elterelésén dolgozó céget is segíti a munkában, mivel a víz nem mossa tovább a területet.
Arról is beszélt, hogy a Kis-Küküllőn lefolyó magas sótartalmú víztömeg elhagyta Gyulafehérvárt, és a Hidroelectrica vállalat továbbra is édesvízzel hígítja azt. A folyó Nagy-Küküllőig terjedő szakaszán további halpusztulást észleltek a szakemberek.
A parajdi sóbányánál hétfőn terepszemlét tartó Bogdan Ivan gazdasági miniszter elmondta, hogy a napi ütemterv átláthatóvá tételét és a határidők betartását kérte a patak elterelésén dolgozó cégtől, ellenkező esetben felbontják vele a szerződést. Azt is hangsúlyozta, hogy a különböző hatóságok összehangoltan, kizárólag a szakértők beleegyezésével dolgoznak.
A Kis-Küküllő magas sótartalma miatt vezetékes víz nélkül maradt Maros megyei településeken eközben valamelyest javult a helyzet: Dicsőszentmártonban, Vámosgálfalva, Ádámos és Szászbogács községekben hétfőtől ismét biztosítanak emberi fogyasztásra nem alkalmas, csak háztartási munkákra használatos vezetékes vizet a lakosságnak. Amennyiben a víz sótartalma meghaladja a literenkénti 1500 milligrammot, leállítják a szolgáltatást – közölte a Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Dicsőszentmártonban ismét leállítják a vízszolgáltatást
Újból jelentősen megnövekedett sótartalmú víz közelít Dicsőszentmárton felé, ezért ismét le kell állítani vízüzemet – közölte Facebook-oldalán a Kis-Küküllő-menti város polgármestere. Sorin Megheșan polgármester közölte: az egészségügyi szempontból is fontos intézkedés vélhetően 2-3 napig lesz érvényben – írta hétfő este a Székelyhon.
A Maros megyei vészhelyzeti bizottság országos segítséget kért a Kis-Küküllő menti települések vízellátásának hosszú távú biztosításához:
A Kis-Küküllő mentén tíz megye vészhelyzeti felügyelősége segít a vízosztásban az érintett településeken, miután az elárasztott parajdi sóbányából kijutott sós víz miatt szerdán kritikusan megnőtt a folyó vízének sótartalma, ami ökológiai katasztrófát, tömeges halpusztulást is eredményezett.
Megemelkedett a Maros sótartalma a folyó Arad megyei szakaszán, ezért a helyi vízügyi igazgatóság figyelmeztette a mezőgazdaságban dolgozókat, hogy sem itatásra, sem öntözésre nem javallott a vize.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Nagyon rossz jövőképre kell felkészülni a Kis-Küküllő mentén szakértők szerint, mivel nem lehet eltüntetni a vizekbe, altalajba bejutott brutális sómennyiséget a természetből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!