Hirdetés

Itatásra és öntözésre sem ajánlják a megnövekedett sótartalmú Maros vizét a folyó Arad megyei szakaszán

só

A Maros Aradnál – még nem látszik a sószennyezés jele

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Megemelkedett a Maros sótartalma a folyó Arad megyei szakaszán, ezért a helyi vízügyi igazgatóság figyelmeztette a mezőgazdaságban dolgozókat, hogy sem itatásra, sem öntözésre nem javallott a vize. A Krónikának nyilatkozó falugazdász szerint még nincs jele a parajdi bányakatasztrófa nyomán keletkezett sószennyezésnek Arad környékén.

Pataky Lehel Zsolt

2025. június 16., 17:022025. június 16., 17:02

Az aradi vízügyi igazgatóság vasárnap délután bocsátotta ki figyelmeztetését, miszerint „a parajdi sóbányánál történtek miatt úgy becsüljük, hogy június 16-án megnő a Maros Arad megyei szakaszán a víz sótartalma”. Adatokat, hogy a koncentráció emelkedése milyen mértékű lehet, nem közöltek, csak annyit írtak, hogy erről értesítették az Arad Megyei Prefektúrát, az érintett közigazgatási egységek önkormányzatait, a környezetvédelmi felügyelőség, a közegészségügy (DSP) és a talajjavító intézet (ANIF) megyei igazgatóságait.

Arad megyében a következő települések érintettek a vízügy szerint: Marospetres, Marosberkes, Soborsin, Tótvárad, Berzova, Konop, Batta, Marosaszó, Lippa, Ópálos, Öthalom, Temeshidegkút, Szépfalu, Angyalkút, Arad, Zádorlak, Fönlak, Székesút, Sajtény, Szemlak, Pécska és Nagylak.

Hirdetés

A vízügy szerint a Maros vize sem állatok itatására, sem a szántóföldek és vetemények öntözésére nem alkalmas.

Arról egyelőre nem értesültünk, hogy a Maros Arad megyei szakaszán történt-e halpusztulás.

Mint köztudott, a parajdi sóbányába májusban tört be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A bányából kimosott sót a Korond-patak tovább vitte a Kis-Küküllőbe, amelynek vize több mint egy tucat Maros megyei település ivóvízellátását biztosította.

A múlt héten normalizálódni látszott a helyzet, de szerdán a parajdi sóbánya kárenyhítési munkálatain dolgozó cég senkivel sem egyeztetve lebontotta a nemzetközi szakértők javaslatára épített vízhozamcsökkentő gátakat, az ideiglenes mederbe terelt patak pedig megint nagymennyiségű sót mosott ki a hegyből, és vitte magával a Kis-Küküllőbe. Mindez olyan ökológiai katasztrófát okozott, amely a Krónikának nyilatkozó szakértők szerint évtizedekre kihatással lesz az ökoszisztémára.

korábban írtuk

Több mint kétszer sósabb a Korond-patak a Fekete-tenger vizénél
Több mint kétszer sósabb a Korond-patak a Fekete-tenger vizénél

A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.

A román környezetvédelmi minisztérium szerint a „sóhullám” a Kis- és a Nagy-Küküllőből átkerült a Marosba, és pénteken este Nagylaknál elérte a román–magyar határ, amiről értesítették a magyar hatóságokat.

Falugazdász a Krónikának: még nem tapasztaltuk a sószennyezés káros jeleit

Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületét nem értesítették hivatalosan a Maros szennyezettségéről, de a szervezet tagjai a médiából értesültek arról, hogy nem alkalmas a folyó vizét mezőgazdasági célra használni – tudtuk meg Nagy Zsolt falugazdásztól, az egyesület alelnökétől. A fiatal földműves szerint amúgy nem sok gazda érintett emiatt, hiszen köztudott, hogy az öntözőrendszerek elavultsága miatt a 350 ezer hektárnyi Arad megyei szántóföldből mindössze 8000 hektáron locsolhatnak rendszeresen az agrárvállalkozók, köszönhetően a Szemlakon és Ópáloson működő szivattyúállomásoknak.

Idézet
Inkább a folyómenti zöldség- és csemegekukorica-termesztőket érintheti ez hátrányosan, ők voltak még, akik használták a Maros vizét, ámbár nem biztos, hogy hivatalosan” – jegyezte meg a Krónikának nyilatkozva.

Nagy Zsolt szerint már sokkal korábban elérhette Magyarországot a sószennyezés, mielőtt a nagylaki határhoz ért volna a folyón, ugyanis a történelmi öntözőcsatornákon keresztül Aradról is szállítják a Maros vizét Battonyára, onnan pedig Mezőhegyesre. „Van szomszédom, aki ezzel a vízzel locsol, de még nem láttuk jelét a sószennyezésnek” – fűzte hozzá a családjával az Aradtól 28 kilométerre fekvő Battonyán élő aradi falugazdász.

Aradról már a 19. század második felében átvezették a Maros vizét az 50 kilométerre lévő Mezőhegyesre:

a Száraz-ér nevű természetes csatornán Battonyáig, onnan a mesterséges Élővíz-csatornán Mezőhegyesig.

só Galéria

Mikelakán kezdődik a Maros (jelenleg sós) vizét kivezető csatorna

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Az akkori műszaki feltételek mellett ez volt a legjobb megoldás a mezőhegyesi cukorgyár ellátására. Az Aradról szolgáltatott víz manapság csak kiegészíti a vízszükségletet. Ezzel főleg a határhoz közeli dombegyházi mezőgazdasági társulás és a mezőhegyesi Ménesbirtok földjeit öntözik.

korábban írtuk

Nem pánikkeltés, hanem realitás: „ez a szennyezés olyan, mint a ciáné”, elpusztul az élővilág a só miatt
Nem pánikkeltés, hanem realitás: „ez a szennyezés olyan, mint a ciáné”, elpusztul az élővilág a só miatt

Nagyon rossz jövőképre kell felkészülni a Kis-Küküllő mentén szakértők szerint, mivel nem lehet eltüntetni a vizekbe, altalajba bejutott brutális sómennyiséget a természetből.

korábban írtuk

Ökológus: a megbontott természeti egyensúly okozta a sószennyezést, tíz évbe is telhet a Kis-Küküllő regenerálódása
Ökológus: a megbontott természeti egyensúly okozta a sószennyezést, tíz évbe is telhet a Kis-Küküllő regenerálódása

Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 14., hétfő

Másfél évszázad után kezdődik az átalakítás az európai gótika legkeletebbre fekvő, erdélyi templománál

Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.

Másfél évszázad után kezdődik az átalakítás az európai gótika legkeletebbre fekvő, erdélyi templománál
Hirdetés
2026. szeptember 14., hétfő

Kié az erdélyi utas? Élesedik a verseny a kolozsvári és marosvásárhelyi reptér között

Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.

Kié az erdélyi utas? Élesedik a verseny a kolozsvári és marosvásárhelyi reptér között
2026. szeptember 14., hétfő

Utcán szólította le áldozatát az edényes csaló, több mint 20 ezer lejt csalt ki tőle

Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre. Az ilyen seftelőknek bedőlő <a href="https://kronika.ro/erdelyi-hirek/hasznalt-butort-akart-eladni-elvettek

Utcán szólította le áldozatát az edényes csaló, több mint 20 ezer lejt csalt ki tőle
2026. szeptember 14., hétfő

Az iskolák nem lehetnek versenylóistállók – Pedagógus a PISA-pofon okairól és arról, hogyan lehetne kimászni a gödörből

Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.

Az iskolák nem lehetnek versenylóistállók – Pedagógus a PISA-pofon okairól és arról, hogyan lehetne kimászni a gödörből
Hirdetés
2026. szeptember 13., vasárnap

Szent István jobbjának egykori őrzőhelye újult meg a Partiumban

Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.

Szent István jobbjának egykori őrzőhelye újult meg a Partiumban
2026. szeptember 13., vasárnap

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
2026. szeptember 13., vasárnap

Uniós pénzekből épült kerékpárút miatt bírságolták meg Nagybánya önkormányzatát

Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.

Uniós pénzekből épült kerékpárút miatt bírságolták meg Nagybánya önkormányzatát
Hirdetés
2026. szeptember 13., vasárnap

„Ócska” húzás: Georgescu a nagyváradi régiségpiacon akart helyi őstermelőkkel találkozni

Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.

„Ócska” húzás: Georgescu a nagyváradi régiségpiacon akart helyi őstermelőkkel találkozni
2026. szeptember 11., péntek

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
2026. szeptember 11., péntek

Jó teljesítmény visszaeséssel: a magyar diákok a PISA-felmérés és az alulteljesítő, nem méltányos romániai oktatás tükrében

Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.

Jó teljesítmény visszaeséssel: a magyar diákok a PISA-felmérés és az alulteljesítő, nem méltányos romániai oktatás tükrében
Hirdetés
Hirdetés