Szőcs Csaba, a Kolozs megyei Szászfenes plébánosa (balról elöl) több mint kétszáz családot látogat meg a házszentelés alkalmával
Fotó: Szászfenes Mindenszentek Római Katolikus Plébánia Facebook
A házszentelés tulajdonképpen egyfajta családlátogatás is, lehetőség a személyes találkozásra, beszélgetésre – mondta el a Krónika megkeresésére Szőcs Csaba, a Kolozs megyei Szászfenesen működő Mindenszentek Római Katolikus Plébánia papja.
2023. január 06., 08:552023. január 06., 08:55
A házszentelés lelkiségéről, a hívekkel a vízkereszt körüli időszakban történő személyes találkozásokról beszélt a Krónika megkeresésére Szőcs Csaba, a Kolozs megyei Szászfenesen működő Mindenszentek Római Katolikus Plébánia papja. Kifejtette, az adott plébánia helyi adottságaitól függ a házszentelés menete, egy nagy plébánián, ahol több ezer családot kell végiglátogatni néhány nap alatt, teljesen más, mint egy kisebb plébánia esetében.
Sok helyen már a két ünnep közt, karácsony harmadnapjától megkezdődik a házszentelés, máshol január másodikától és olyan helyek is vannak, ahol csak vízkereszt után kezdik el. „De maga a hagyomány mindenképpen a vízkereszthez, január 6-hoz kapcsolódik” – mutatott rá Szőcs Csaba.
Ebben az időszakban Erdély-szerte várják a hívek a házukat megáldó római katolikus papokat. A hívek lakását vízkereszt napján szenteltvízzel hinti meg a pap, ilyenkor az ajtó szemöldökfájára (szentelt) krétával fölírja az évszámot. Amint a katolikus lexikonban szerepel, a népi értelmezés szerint a háromkirályok nevének – Gáspár, Menyhért, Boldizsár – kezdőbetűit írja föl: G + M + B. Más értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat ('Krisztus áldja meg e házat').
Vízkereszt, a háromkirályok ünnepe A nyugati kereszténységben január 6. vízkereszt, avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe, a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe. Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak. (A még a Julián-naptárt használó keleti kereszténységben karácsony január 7-ére esik, és tizenhárom nappal később ünneplik a vízkeresztet.) Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik. (Az epifánia a görög vallásban egy isten váratlan és érezhető, jót hozó megjelenése, a római császárkultusz idején a kifejezést az uralkodó, azaz a megtestesült isten ünnepélyes látogatására használták.) Az ünnep először a 3. század végén jelent meg keleten, majd a 4. században nyugaton, mindig január 6-án. Mivel a 4. századtól Jézus születésének ünnepe, a karácsony keleten és nyugaton is elkülönült az epifániától, a vízkereszt ünnepe azóta három jelentést hordoz: a napkeleti bölcsek eljövetelét, Jézus megkereszteltetését, illetve csodatételét a kánai menyegzőn. Teológiai értelmezése: Jézus Krisztusban Isten jelent meg az emberek igazi Megváltójaként, az ünnep liturgiája Jézus hármas megjelenéséről emlékezik meg.
Sok helyen már karácsony után elkezdődik a házszentelés, de mindenképp vizkereszt napjához kapcsolódik az ünnep
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Az én itteni szolgálatom ideje alatt először történt meg, az elmúlt évben, hogy Szászfenesen a keresztelések száma meghaladta a temetések számát. De nyilván tudatában vagyunk annak, hogy ez az örömteli növekedés a városból történő kiköltözéseknek tulajdonítható, és azok, akik idejönnek, más gyülekezetekből hiányozni fognak” – fejtette ki Szőcs Csaba. A Szászfenes környéki településeken is elvégzik a házszentelést:. Magyarfenesen néhány éve Szent János napján, december 27-én tartják, január elsején Gyaluban, másodikától pedig Szászfenesen. A plébános hozzátette, január 6-án szándékosan olyan filiáikba látogatnak el, ahol nincsen templom és állandó szentmise – ilyen Magyarlóna vagy Tordaszentlászló.
Január 14–15-én is végeznek házszentelést, hiszen a kincses városhoz „nőtt” Szászfenes egyre népesebb. „Az itteni közegre erőteljesen jellemző, hogy a régi falusi környezethez hozzácsatolódott egy jelentős, Kolozsvárról ideköltözött réteg, amelynek tagjai közül hétköznap a legtöbben bejárnak dolgozni, így hozzájuk szombat-vasárnap megyünk. Egyébként a házszentelés lelkisége szempontjából nagyon fontos, hogy találkozzunk az emberekkel” – ecsetelte a plébános. Kifejtette,
„Nyilván nem tudunk hosszasan időzni a családoknál, de naponta 20-30 helyre ellátogatunk és fontos számunkra a személyes beszélgetés. Idén több mint kétszáz családhoz látogatok el Szászfenesen és Magyarfenesen. Ilyenkor van az állandó imádság és az áldás azzal zárul, hogy közösen elimádkozzuk a Miatyánkot, Üdvözlégy Máriát. Vegyes családokban arra is figyelünk, hogy ezt két nyelven tegyük” – fejtette ki Szőcs Csaba. Kérdésünkre azt is elmondta,
„Ahová hívnak, szívesen elmegyünk a plébánia keretében. A pandémia óta olyan helyekre megyünk el, ahol kérik: december közepétől interneten is hozzáférhető bejelentkezési lapot lehet kitölteni – sokan a közösségi oldalon keresztül értesülnek erről. Mindig vannak új családok, új címek, ahová hívnak bennünket, és ez örömmel tölt el” – ecsetelte Szőcs Csaba.
A háromkirályok látogatására, Jézus megkeresztelkedésére és a kánai menyegzőn történt csodára emlékezik a keresztyén világ minden évben január 6-án, vízkeresztkor. Az ünnephez számos szokás kapcsolódik, például a vízbe merülés rituáléja.
A járványügyi óvintézkedések betartásával, maszkkal, a távolságot megtartva a hívek kérésére idén is megáldják a hajlékokat a katolikus papok. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség közölte, minden lelkipásztor bölcs belátására bízzák, hogy a házszenteléseket személyes
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!