Friss zöldséget csak olyan gazdáktól érdemes vásárolni, akit ismerünk
Fotó: Orbán Orsolya
A friss zöldségek és gyümölcsök nyári idényében visszatérő kérdés, honnan érdemes megbízható minőségű árut vásárolni. A tapasztalat szerint Romániában jórészt csak szupermarketekben és áruházakban vizsgálják be valamilyen szinten a mezőgazdasági termékeket, ugyanakkor igazán jó minőségű árut kisgazdák állítanak elő. A vásárló dilemmája, hogy végülis kitől vásároljon friss zöldséget? A Krónika által megkérdezett szakemberek szerint olyan helyi termelőket érdemes megkeresni, akiket ismerünk, és akiknek megbízunk a munkájában.
2025. július 21., 18:592025. július 21., 18:59
Visszatérő téma a piacokra, vásárokba, valamint az üzletekbe, szupermarketekbe, nagyáruházakba kerülő friss zöldségek és gyümölcsök bevizsgálásának kérdése. Tartalmaznak-e a termények egészségre káros növényvédőszer-maradványokat, és ha igen, milyen mennyiségben? Mennyire megbízható az őstermelőktől, illetve viszonteladóktól vásárolt áru? Ki vizsgálja be ezeket, és milyen rendszerességgel? Olyan kérdések ezek, amelyekre a mai Romániában nehéz megbízható választ kapni. Papíron ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a többi uniós országban, a valóság azonban messze van a mezőgazdasági termékek átfogó ellenőrzésétől.
Mintegy három évtizede agrárújságírással foglalkozó zsurnalisztaként többször is próbálkoztam a témával, de mindannyiszor áthatolhatatlan falakba ütköztem. Apró mozaikokból próbáltam összerakni a teljes képet, ám ez rendszerint azért nem sikerült, mert
Tavaly sikerült felkutatnom egy ismerőst az egyik megyei növényvédelmi felügyelőségnél, de amikor megtudta, miről van szó, összecsapta a kezét, és csak annyit mondott: ha őszintén kitálalna, azonnal kirúgnák. Visszakérdezett: a megyei szinten néhány emberre zsugorított növényvédelmi hivataloktól mit lehetne elvárni?
Széles körben elterjedt a paradicsom erőltetett érése, érdemes megnézni, mit vásárolunk
Fotó: Orbán Orsolya
Józsa Eszter növényorvos, Maros megyei falugazdász – aki Magyarországon, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett növényvédelmi szakmérnöki diplomát – maga is lesújtónak tartja a zöldségek és gyümölcsök romániai bevizsgálásának helyzetét. Mivel a zöldség-, gyümölcs- és nagybani piacokon nincs kötelező mintavétel a szermaradványok ellenőrzésére, az őstermelők portájáról származó mezőgazdasági árut ilyen szempontból hatóságilag senki nem vizsgálja.
,,Egyik fő problémának azt tartom, hogy a piacokon áruló őstermelők egy része nem igényel támogatást a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségtől (APIA), így az állami szervnek nincs jogalapja ezeknek a gazdáknak az ellenőrzésére.
– magyarázza a falugazdász.
Józsa Eszter szerint az APIA növényvédőszer-használatra vonatkozó ellenőrzése sem tekinthető átfogónak, hiszen csupán a gazdák által vezetett dokumentációt ellenőrzik, de nem végeznek laboratóriumi vizsgálatot a terményekben található szermaradványok kimutatására. Romániában csak azoknak a gazdáknak kell ilyen vizsgálatot végeztetniük, akik szupermarketekbe vagy nagyáruházakba szállítanak. Beszállítóként a gazdának időnként be kell vizsgáltatnia a termékeit, amit papírokkal kell igazolnia. Több áruházláncnak saját laboratóriuma is van, így ezekben a szermaradvány-vizsgálat megbízhatóbb.
A piacon áruló gazdák terményeit senki nem vizsgálja be, érdemes elővigyázatos lenni
Fotó: Csató Andrea
A vásárló dilemmája: kiben lehet megbízni a piacokon?
Megbízható-e a 400–500 kilométerről Erdélybe érkező oltyán gazda zöldsége?
Látta-e hivatalos szerv az árut? Tudható-e, hogy milyen vegyszereket használtak a termelés során?
A termelők rendelkeznek ugyan mezőgazdasági könyvecskével – őstermelői igazolvánnyal –, de ez semmit nem árul el az áru minőségéről.
A kockázatok kiszűrésére Józsa Eszter azt javasolja, hogy olyan helyi kistermelőktől vásároljunk, akiket ismerünk, és akikkel sikerül bizalmi kapcsolatot kialakítani.
,,Azt szoktam tanácsolni a vásárlóknak, hogy ismerkedjenek meg egy helyi gazdával, akinek fel lehet keresni a zöldségesét, gyümölcsösét. Olyan gazdát keressünk, akinek törzsvásárlói lehetünk. A termék ízvilágából, zamatából meg lehet állapítani, mennyire vegyszerezett, természetes érésű-e, vagy mesterségesen gyorsították-e az érését – mutat rá a növényorvos.
Az érésfokozók legálisan vásárolható szerek, de a gond az, hogy sok gazda nem tartja be az egyhetes vagy néhány napos várakozási időt, és másnap már viszi is a piacra a „gyorsérett” paradicsomot.
Ez a probléma a gomba- és rovarölő szerek használatára is vonatkozik, amelyek szermaradványai lassan ürülnek ki, és komoly kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre, ha a termelő nem tartja be az előírt várakozási időt.
Józsa Eszter tapasztalatai szerint a magyarországi és nyugat-európai ellenőrzési rendszer merőben eltér a romániaitól. Tőlünk nyugatabbra ellenőrző szakemberek járják a gazdák portáit, akik a termelés során figyelik az élelmiszer-biztonsági előírások betartását.
,,Ez nálunk csak részben valósul meg, leginkább a biotermelői igazolással rendelkező gazdák esetében, ahol rendszeresek a vizsgálatok. Azonban ez a gyakorlat a romániai mezőgazdaság csupán töredékére terjed ki” – hangsúlyozza a szakember.
Mihály Zoltán állatorvos, a mezőgazdasági minisztérium RMDSZ-es államtitkára a Krónikának elmondta, hogy a növényi eredetű mezőgazdasági termékek szermaradványainak vizsgálatára létezik egy országos laboratóriumi hálózat, amely a megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hivatalok keretében működik.
Ezek elsősorban a külföldről érkező termények bevizsgálását végzik, mielőtt azok kereskedelmi forgalomba kerülnek. A nagyobb termelők is kérhetik terményeik bevizsgálását, de a magas költségek miatt nincs lehetőség arra, hogy ezeket a vizsgálatokat a kistermelőkre és a piacokra is kiterjesszék.
– fogalmazott portálunknak az RMDSZ szakpolitikusa.
Mihály Zoltán államtitkár is azt tanácsolja a vásárlóknak, hogy megbízható forrásból szerezzék be a mezőgazdasági termékeiket – lehetőleg ne utcai árusoktól. Elsősorban olyan helyi gazdáktól vásároljanak, akiket ismernek, akikben megbíznak, és akiknek akár törzsvásárlóivá is válhatnak.
A Kolozsvártól bő húsz kilométerre fekvő Magyarfenesen áthaladó főúton sokan megállnak a László-Rigó porta előtt friss zöldségért. Videós riportunkban a gazdacsalád farmbéli teendőit jártuk körül.
Sándorhomoki krumplit és számos zöldségfélét termeszt a Diószegi házaspár, amelynek tagjai bő tíz évvel ezelőtt fiatal értelmiségiekként úgy döntöttek, a városi kényelem helyett egy Szatmár megyei falusi portára költöznek, hogy gazdálkodásból éljenek meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint 17 millió lejes beruházás révén újul meg Erdély utolsó tényleges fejedelmének, I. Apafi Mihálynak otthona, a Szeben megyei Erzsébetvárosban található Apafi-kastély.
SRI-lehallgatások, visszavont vesztegetési feljelentés, két hiányzó irat, vitatott útépítési kifizetések és több mint egy évtizedes bírósági huzavona áll Borboly Csaba büntetőügyének hátterében. Kolozsvári sajtótájékoztatón ismertették a részleteket.
Sokan adtak hangot nemtetszésüknek azt követően, hogy kiderült: a Kolozs megyei tanfelügyelőség átiratot küldött a megye oktatási intézményeinek a tanévkezdő Te Deum istentiszteleten való részvételről.
Kolozsvárban betiltják a játékgépeket és az egyéb fizikai helyszíneken működő szerencsejátékokat – a kincses város képviselő-testülete pénteken elfogadta azt a határozattervezetet, amely előírja ezek tevékenységének betiltását a város területén.
Ki kellett lőni egy medvét Brassópojánán, mivel veszélyeztette a turisták testi épségét.
Új táska, tolltartó és cipő nélkül is meghaladhatja az ötszáz lejt a tanévkezdés. Egy szülő költségeit vettük számba, egy pedagógust pedig arról kérdeztünk, min lehet spórolni.
A magyar kormány támogatóan viszonyul a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCsSz) tevékenységéhez. Legalábbis ez derült ki, amikor Lannert Judit oktatási miniszter csütörtökön online beszélgetést folytatott csángó gyerekekkel.
Rátámadt egy idős férfira egy medve, amelyet előzőleg elgázolt egy autó a Maros megyei Erdőszentgyörgyön – közölte a megyei rendőr-kapitányság.
Farkasok terrorizálják egy ideje a Hunyad megyei Petrilla városához tartozó beosztott falu, Csimpa lakóit.
Traktor alá szorult és életét vesztette szerdán Damian Diniș, a Hunyad megyei Boica (Băița) község polgármestere. Az 58 éves elöljáró a település közelében dolgozott, amikor a munkagép felborult.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!