Friss zöldséget csak olyan gazdáktól érdemes vásárolni, akit ismerünk
Fotó: Orbán Orsolya
A friss zöldségek és gyümölcsök nyári idényében visszatérő kérdés, honnan érdemes megbízható minőségű árut vásárolni. A tapasztalat szerint Romániában jórészt csak szupermarketekben és áruházakban vizsgálják be valamilyen szinten a mezőgazdasági termékeket, ugyanakkor igazán jó minőségű árut kisgazdák állítanak elő. A vásárló dilemmája, hogy végülis kitől vásároljon friss zöldséget? A Krónika által megkérdezett szakemberek szerint olyan helyi termelőket érdemes megkeresni, akiket ismerünk, és akiknek megbízunk a munkájában.
2025. július 21., 18:592025. július 21., 18:59
Visszatérő téma a piacokra, vásárokba, valamint az üzletekbe, szupermarketekbe, nagyáruházakba kerülő friss zöldségek és gyümölcsök bevizsgálásának kérdése. Tartalmaznak-e a termények egészségre káros növényvédőszer-maradványokat, és ha igen, milyen mennyiségben? Mennyire megbízható az őstermelőktől, illetve viszonteladóktól vásárolt áru? Ki vizsgálja be ezeket, és milyen rendszerességgel? Olyan kérdések ezek, amelyekre a mai Romániában nehéz megbízható választ kapni. Papíron ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a többi uniós országban, a valóság azonban messze van a mezőgazdasági termékek átfogó ellenőrzésétől.
Mintegy három évtizede agrárújságírással foglalkozó zsurnalisztaként többször is próbálkoztam a témával, de mindannyiszor áthatolhatatlan falakba ütköztem. Apró mozaikokból próbáltam összerakni a teljes képet, ám ez rendszerint azért nem sikerült, mert
Tavaly sikerült felkutatnom egy ismerőst az egyik megyei növényvédelmi felügyelőségnél, de amikor megtudta, miről van szó, összecsapta a kezét, és csak annyit mondott: ha őszintén kitálalna, azonnal kirúgnák. Visszakérdezett: a megyei szinten néhány emberre zsugorított növényvédelmi hivataloktól mit lehetne elvárni?
Széles körben elterjedt a paradicsom erőltetett érése, érdemes megnézni, mit vásárolunk
Fotó: Orbán Orsolya
Józsa Eszter növényorvos, Maros megyei falugazdász – aki Magyarországon, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett növényvédelmi szakmérnöki diplomát – maga is lesújtónak tartja a zöldségek és gyümölcsök romániai bevizsgálásának helyzetét. Mivel a zöldség-, gyümölcs- és nagybani piacokon nincs kötelező mintavétel a szermaradványok ellenőrzésére, az őstermelők portájáról származó mezőgazdasági árut ilyen szempontból hatóságilag senki nem vizsgálja.
,,Egyik fő problémának azt tartom, hogy a piacokon áruló őstermelők egy része nem igényel támogatást a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségtől (APIA), így az állami szervnek nincs jogalapja ezeknek a gazdáknak az ellenőrzésére.
– magyarázza a falugazdász.
Józsa Eszter szerint az APIA növényvédőszer-használatra vonatkozó ellenőrzése sem tekinthető átfogónak, hiszen csupán a gazdák által vezetett dokumentációt ellenőrzik, de nem végeznek laboratóriumi vizsgálatot a terményekben található szermaradványok kimutatására. Romániában csak azoknak a gazdáknak kell ilyen vizsgálatot végeztetniük, akik szupermarketekbe vagy nagyáruházakba szállítanak. Beszállítóként a gazdának időnként be kell vizsgáltatnia a termékeit, amit papírokkal kell igazolnia. Több áruházláncnak saját laboratóriuma is van, így ezekben a szermaradvány-vizsgálat megbízhatóbb.
A piacon áruló gazdák terményeit senki nem vizsgálja be, érdemes elővigyázatos lenni
Fotó: Csató Andrea
A vásárló dilemmája: kiben lehet megbízni a piacokon?
Megbízható-e a 400–500 kilométerről Erdélybe érkező oltyán gazda zöldsége?
Látta-e hivatalos szerv az árut? Tudható-e, hogy milyen vegyszereket használtak a termelés során?
A termelők rendelkeznek ugyan mezőgazdasági könyvecskével – őstermelői igazolvánnyal –, de ez semmit nem árul el az áru minőségéről.
A kockázatok kiszűrésére Józsa Eszter azt javasolja, hogy olyan helyi kistermelőktől vásároljunk, akiket ismerünk, és akikkel sikerül bizalmi kapcsolatot kialakítani.
,,Azt szoktam tanácsolni a vásárlóknak, hogy ismerkedjenek meg egy helyi gazdával, akinek fel lehet keresni a zöldségesét, gyümölcsösét. Olyan gazdát keressünk, akinek törzsvásárlói lehetünk. A termék ízvilágából, zamatából meg lehet állapítani, mennyire vegyszerezett, természetes érésű-e, vagy mesterségesen gyorsították-e az érését – mutat rá a növényorvos.
Az érésfokozók legálisan vásárolható szerek, de a gond az, hogy sok gazda nem tartja be az egyhetes vagy néhány napos várakozási időt, és másnap már viszi is a piacra a „gyorsérett” paradicsomot.
Ez a probléma a gomba- és rovarölő szerek használatára is vonatkozik, amelyek szermaradványai lassan ürülnek ki, és komoly kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre, ha a termelő nem tartja be az előírt várakozási időt.
Józsa Eszter tapasztalatai szerint a magyarországi és nyugat-európai ellenőrzési rendszer merőben eltér a romániaitól. Tőlünk nyugatabbra ellenőrző szakemberek járják a gazdák portáit, akik a termelés során figyelik az élelmiszer-biztonsági előírások betartását.
,,Ez nálunk csak részben valósul meg, leginkább a biotermelői igazolással rendelkező gazdák esetében, ahol rendszeresek a vizsgálatok. Azonban ez a gyakorlat a romániai mezőgazdaság csupán töredékére terjed ki” – hangsúlyozza a szakember.
Mihály Zoltán állatorvos, a mezőgazdasági minisztérium RMDSZ-es államtitkára a Krónikának elmondta, hogy a növényi eredetű mezőgazdasági termékek szermaradványainak vizsgálatára létezik egy országos laboratóriumi hálózat, amely a megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hivatalok keretében működik.
Ezek elsősorban a külföldről érkező termények bevizsgálását végzik, mielőtt azok kereskedelmi forgalomba kerülnek. A nagyobb termelők is kérhetik terményeik bevizsgálását, de a magas költségek miatt nincs lehetőség arra, hogy ezeket a vizsgálatokat a kistermelőkre és a piacokra is kiterjesszék.
– fogalmazott portálunknak az RMDSZ szakpolitikusa.
Mihály Zoltán államtitkár is azt tanácsolja a vásárlóknak, hogy megbízható forrásból szerezzék be a mezőgazdasági termékeiket – lehetőleg ne utcai árusoktól. Elsősorban olyan helyi gazdáktól vásároljanak, akiket ismernek, akikben megbíznak, és akiknek akár törzsvásárlóivá is válhatnak.
A Kolozsvártól bő húsz kilométerre fekvő Magyarfenesen áthaladó főúton sokan megállnak a László-Rigó porta előtt friss zöldségért. Videós riportunkban a gazdacsalád farmbéli teendőit jártuk körül.
Sándorhomoki krumplit és számos zöldségfélét termeszt a Diószegi házaspár, amelynek tagjai bő tíz évvel ezelőtt fiatal értelmiségiekként úgy döntöttek, a városi kényelem helyett egy Szatmár megyei falusi portára költöznek, hogy gazdálkodásból éljenek meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!