Friss zöldséget csak olyan gazdáktól érdemes vásárolni, akit ismerünk
Fotó: Orbán Orsolya
A friss zöldségek és gyümölcsök nyári idényében visszatérő kérdés, honnan érdemes megbízható minőségű árut vásárolni. A tapasztalat szerint Romániában jórészt csak szupermarketekben és áruházakban vizsgálják be valamilyen szinten a mezőgazdasági termékeket, ugyanakkor igazán jó minőségű árut kisgazdák állítanak elő. A vásárló dilemmája, hogy végülis kitől vásároljon friss zöldséget? A Krónika által megkérdezett szakemberek szerint olyan helyi termelőket érdemes megkeresni, akiket ismerünk, és akiknek megbízunk a munkájában.
2025. július 21., 18:592025. július 21., 18:59
Visszatérő téma a piacokra, vásárokba, valamint az üzletekbe, szupermarketekbe, nagyáruházakba kerülő friss zöldségek és gyümölcsök bevizsgálásának kérdése. Tartalmaznak-e a termények egészségre káros növényvédőszer-maradványokat, és ha igen, milyen mennyiségben? Mennyire megbízható az őstermelőktől, illetve viszonteladóktól vásárolt áru? Ki vizsgálja be ezeket, és milyen rendszerességgel? Olyan kérdések ezek, amelyekre a mai Romániában nehéz megbízható választ kapni. Papíron ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a többi uniós országban, a valóság azonban messze van a mezőgazdasági termékek átfogó ellenőrzésétől.
Mintegy három évtizede agrárújságírással foglalkozó zsurnalisztaként többször is próbálkoztam a témával, de mindannyiszor áthatolhatatlan falakba ütköztem. Apró mozaikokból próbáltam összerakni a teljes képet, ám ez rendszerint azért nem sikerült, mert
Tavaly sikerült felkutatnom egy ismerőst az egyik megyei növényvédelmi felügyelőségnél, de amikor megtudta, miről van szó, összecsapta a kezét, és csak annyit mondott: ha őszintén kitálalna, azonnal kirúgnák. Visszakérdezett: a megyei szinten néhány emberre zsugorított növényvédelmi hivataloktól mit lehetne elvárni?
Széles körben elterjedt a paradicsom erőltetett érése, érdemes megnézni, mit vásárolunk
Fotó: Orbán Orsolya
Józsa Eszter növényorvos, Maros megyei falugazdász – aki Magyarországon, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett növényvédelmi szakmérnöki diplomát – maga is lesújtónak tartja a zöldségek és gyümölcsök romániai bevizsgálásának helyzetét. Mivel a zöldség-, gyümölcs- és nagybani piacokon nincs kötelező mintavétel a szermaradványok ellenőrzésére, az őstermelők portájáról származó mezőgazdasági árut ilyen szempontból hatóságilag senki nem vizsgálja.
,,Egyik fő problémának azt tartom, hogy a piacokon áruló őstermelők egy része nem igényel támogatást a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségtől (APIA), így az állami szervnek nincs jogalapja ezeknek a gazdáknak az ellenőrzésére.
– magyarázza a falugazdász.
Józsa Eszter szerint az APIA növényvédőszer-használatra vonatkozó ellenőrzése sem tekinthető átfogónak, hiszen csupán a gazdák által vezetett dokumentációt ellenőrzik, de nem végeznek laboratóriumi vizsgálatot a terményekben található szermaradványok kimutatására. Romániában csak azoknak a gazdáknak kell ilyen vizsgálatot végeztetniük, akik szupermarketekbe vagy nagyáruházakba szállítanak. Beszállítóként a gazdának időnként be kell vizsgáltatnia a termékeit, amit papírokkal kell igazolnia. Több áruházláncnak saját laboratóriuma is van, így ezekben a szermaradvány-vizsgálat megbízhatóbb.
A piacon áruló gazdák terményeit senki nem vizsgálja be, érdemes elővigyázatos lenni
Fotó: Csató Andrea
A vásárló dilemmája: kiben lehet megbízni a piacokon?
Megbízható-e a 400–500 kilométerről Erdélybe érkező oltyán gazda zöldsége?
Látta-e hivatalos szerv az árut? Tudható-e, hogy milyen vegyszereket használtak a termelés során?
A termelők rendelkeznek ugyan mezőgazdasági könyvecskével – őstermelői igazolvánnyal –, de ez semmit nem árul el az áru minőségéről.
A kockázatok kiszűrésére Józsa Eszter azt javasolja, hogy olyan helyi kistermelőktől vásároljunk, akiket ismerünk, és akikkel sikerül bizalmi kapcsolatot kialakítani.
,,Azt szoktam tanácsolni a vásárlóknak, hogy ismerkedjenek meg egy helyi gazdával, akinek fel lehet keresni a zöldségesét, gyümölcsösét. Olyan gazdát keressünk, akinek törzsvásárlói lehetünk. A termék ízvilágából, zamatából meg lehet állapítani, mennyire vegyszerezett, természetes érésű-e, vagy mesterségesen gyorsították-e az érését – mutat rá a növényorvos.
Az érésfokozók legálisan vásárolható szerek, de a gond az, hogy sok gazda nem tartja be az egyhetes vagy néhány napos várakozási időt, és másnap már viszi is a piacra a „gyorsérett” paradicsomot.
Ez a probléma a gomba- és rovarölő szerek használatára is vonatkozik, amelyek szermaradványai lassan ürülnek ki, és komoly kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre, ha a termelő nem tartja be az előírt várakozási időt.
Józsa Eszter tapasztalatai szerint a magyarországi és nyugat-európai ellenőrzési rendszer merőben eltér a romániaitól. Tőlünk nyugatabbra ellenőrző szakemberek járják a gazdák portáit, akik a termelés során figyelik az élelmiszer-biztonsági előírások betartását.
,,Ez nálunk csak részben valósul meg, leginkább a biotermelői igazolással rendelkező gazdák esetében, ahol rendszeresek a vizsgálatok. Azonban ez a gyakorlat a romániai mezőgazdaság csupán töredékére terjed ki” – hangsúlyozza a szakember.
Mihály Zoltán állatorvos, a mezőgazdasági minisztérium RMDSZ-es államtitkára a Krónikának elmondta, hogy a növényi eredetű mezőgazdasági termékek szermaradványainak vizsgálatára létezik egy országos laboratóriumi hálózat, amely a megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hivatalok keretében működik.
Ezek elsősorban a külföldről érkező termények bevizsgálását végzik, mielőtt azok kereskedelmi forgalomba kerülnek. A nagyobb termelők is kérhetik terményeik bevizsgálását, de a magas költségek miatt nincs lehetőség arra, hogy ezeket a vizsgálatokat a kistermelőkre és a piacokra is kiterjesszék.
– fogalmazott portálunknak az RMDSZ szakpolitikusa.
Mihály Zoltán államtitkár is azt tanácsolja a vásárlóknak, hogy megbízható forrásból szerezzék be a mezőgazdasági termékeiket – lehetőleg ne utcai árusoktól. Elsősorban olyan helyi gazdáktól vásároljanak, akiket ismernek, akikben megbíznak, és akiknek akár törzsvásárlóivá is válhatnak.
A Kolozsvártól bő húsz kilométerre fekvő Magyarfenesen áthaladó főúton sokan megállnak a László-Rigó porta előtt friss zöldségért. Videós riportunkban a gazdacsalád farmbéli teendőit jártuk körül.
Sándorhomoki krumplit és számos zöldségfélét termeszt a Diószegi házaspár, amelynek tagjai bő tíz évvel ezelőtt fiatal értelmiségiekként úgy döntöttek, a városi kényelem helyett egy Szatmár megyei falusi portára költöznek, hogy gazdálkodásból éljenek meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki kedden Marosvásárhely egyik legmodernebb üzleti központjában, több mint harminc személynek sikerült kimenekülnie.
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!