Ízletes paradicsom, paprika, uborka – Egy sikeres kalotaszegi zöldségesfarm története (VIDEÓ)

A kertészkedést már Budapesten megszerette: olyan kertes házban lakott, ahol munkaidő után megtermelte a konyhára szükséges friss zöldséget. Hazatérte után súlyos kartörése szólt bele a váltásba, felgyógyulása után már nem folytathatta az ácsmunkát. Székelyföldről érkezett feleségével végül úgy döntöttek, hogy a gazdálkodás mellett kötelezik el magukat.

Szeszélyes időjárással indult az idei esztendő

Látogatásunkat a falu Magyarlóna felőli bejáratánál, a zöldségesfarmon kezdjük, ahol több fóliasátor és szabadföldi zöldségesparcella sorakozik egymás mellett. A Fenes-patakon túl – ugrásnyira az észak-erdélyi autópályától – jókora káposztás föld egészíti ki a zöldséges birtokot. Becserkésszük a frissen ültetett káposztapalántákat is, hogy a patakból szivattyúzott vízzel működő szórófejes öntözést filmezni lehessen, közben mi is kapunk frissítő permetet a nyári kánikulában.

Vendéglátónk szerint idén bőven kijutott a szeszélyes időjárásból. Amikor áprilisban palántázni kellett, hideghullám hátráltatta a munkákat, így jó darabig csak korai retket, hagymát, salátát és spenótot lehetett a farm előtti standon árulni a helybélieknek és az átutazóknak. A tavaszi fagyok miatt a zöldségek vegetációja 2-3 hetet késett. A fóliasátrakat ma már nem éri meg fűteni a magas üzemanyag-, gáz- és tűzifaárak miatt, csak hideg-fóliában lehet kifizetődően zöldséget termelni Erdély hidegebb vidékein. A falu felső részében a családi ház mögötti palánta- és korai virágnevelő fóliaház kap téli fűtést.

A vásárlók megkeresik a megbízható zöldségtermesztő gazdákat

Az induláshoz visszakanyarodva Lehel elmondja, hogy virággal kezdték, de mivel Magyarlónán is van egy nagybani virágtermesztő, úgy döntöttek, átállnak zöldségre, mert a völgyben két virágos nem tudna megélni. Kezdetben párhuzamosan ment a virág- és zöldségtermesztés, végül az utóbbi mellett állapodtak meg, de március 8-ra, nők napjára továbbra is ültetnek kora tavaszi virágokat, illetve a halottak napjára szánt őszi krizantémtermesztés is megmaradt.

,,A zöldségtermesztés úgy indult, hogy elmentem a piacra palántát vásárolni, többféle paprikát vettem. Megkérdeztem az árust, hogy melyik milyen fajta, és a fóliasátorban nyugodt lélekkel elültettem két sor paprikát.

Szabad földben padlizsánt, káposztát és krumplit termesztünk: kora tavasztól novemberig mindig akad áru a telephely előtti üzletben”– mutatja be dióhéjban éves tevékenységüket a magyarfenesi gazda.

• A farm előtti standokon fogy el a termények nyolcvan százaléka, a kora tavaszi és a késő őszi virágidényben szoktak virágot szállítani Szászfenesre és Kolozsvárra, de ez az összforgalom töredéke, mert minden zöldség helyben talál vevőre.

• Nem dolgoznak viszonteladókkal, mert a gazda szerint a jó minőségű termények esetén ez nem kifizetődő a termelő számára.

• A kereskedők a gyenge minőségű, agyonvegyszerezett tömegárut kedvelik, amihez olcsón hozzájutnak, és nagy árréssel tudják értékesíteni.

• A hosszú évek során kialakult egy hűséges vevőkörük, amelyik tudja, ha tiszta zöldséget akar vásárolni, akkor meg kell keresnie olyan gazdákat, akiknek a munkájában megbízik.

László-Rigó Lehel szerint elképesztő dolgok történnek Romániában a zöldségek bevizsgálása terén: senki nem ellenőrzi, hogy például a kolozsvári dezméri nagybani piacra – ahonnan a város piacait és sok zöldségesboltot ellátnak – milyen zöldség kerül, mikor volt permetezve, milyen szerekkel. Mindössze egy-egy nagyáruházban veszik komolyan a mezőgazdasági termékek bevizsgálását.

A munkába besegítő tizenéves fiuk és egyetemista lányuk mellett alkalmi munkaerő, napszámos nincs, egy állandó külső segítség szokott bedolgozni a családi farmon. Kérdésemre, hogy milyen jövőt lát a zöldségtermesztésben, a magyarfenesi gazda úgy fogalmaz, hogy Romániában nagy jövője van a mezőgazdaságnak, mert mindenki menekül a termőföldtől, az emberek többsége nem szereti ezt a fajta munkát, ahol sokat kell dolgozni, és nem lehet belőle meggazdagodni. A kora reggeltől késő estig tartó műszak soknak tűnik, de az a jó benne, hogy a gazda úgy osztja be az idejét, ahogyan neki megfelel, délben, a nagy melegben pihen.

,,Ez a legjobb szakma a világon” – mondja búcsúzóul László-Rigó Lehel a magyarfenesi zöldségesében.