Bőség a fóliaházban. A zöldségtermesztő farmon érik a paradicsom, paprika, uborka és a bab
Fotó: Orbán Orsolya
A Kolozsvártól bő húsz kilométerre fekvő Magyarfenesen áthaladó főúton sokan megállnak a László-Rigó porta előtt friss zöldségért. A közel két évtizede fóliaházi és szabadföldi zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdacsalád nem jár piacra: a kora tavaszi primőröktől a nyáron, ősszel betakarításra kerülő padlizsánig tucatnyi zöldségfélét helyben, a farmjukról értékesítenek, ami sok romániai gazda álma. Videós riportunkban a farmbéli teendőket jártuk körül: hogyan boldogul a gazdacsalád egy olyan kalotaszegi településen, ahol a zöldségtermesztésnek nem volt hagyománya.
2025. július 09., 07:592025. július 09., 07:59
Amikor 2006-ban a László-Rigó család elkezdett nagyban zöldségtermesztéssel foglalkozni a Kalotaszeg peremvidékén fekvő Magyarfenesen, többen csóválták a fejüket, merthogy a köztudatban az élt, hogy ez nem zöldségtermesztő vidék. A falutól hét kilométerre, a Szamos árterületéhez közel fekvő Magyarlónán volt a kertészkedésnek hagyománya.
A fiatalon ácsnak tanult, majd a kőműves szakmát is elsajátító László-Rigó Lehel hosszú éveken át Magyarországon dolgozott: ahogy fogalmaz, a budapesti Rózsadombon szinte több ház fedelénél bábáskodott, mint ahány telek van a szülőfalujában, Magyarfenesen. Pedig a közel ezres lélekszámú, többségében magyar lakosságú kalotaszegi település sem kis falu.
A kertészkedést már Budapesten megszerette: olyan kertes házban lakott, ahol munkaidő után megtermelte a konyhára szükséges friss zöldséget. Hazatérte után súlyos kartörése szólt bele a váltásba, felgyógyulása után már nem folytathatta az ácsmunkát. Székelyföldről érkezett feleségével végül úgy döntöttek, hogy a gazdálkodás mellett kötelezik el magukat.
A László-Rigó házaspár főállásban gazdálkodásból él meg
Fotó: Orbán Orsolya
Látogatásunkat a falu Magyarlóna felőli bejáratánál, a zöldségesfarmon kezdjük, ahol több fóliasátor és szabadföldi zöldségesparcella sorakozik egymás mellett. A Fenes-patakon túl – ugrásnyira az észak-erdélyi autópályától – jókora káposztás föld egészíti ki a zöldséges birtokot. Becserkésszük a frissen ültetett káposztapalántákat is, hogy a patakból szivattyúzott vízzel működő szórófejes öntözést filmezni lehessen, közben mi is kapunk frissítő permetet a nyári kánikulában.
e nélkül a kánikulai forróságban elképzelhetetlen a zöldségtermesztés. A padlizsánföldön így is akkora a hőség, hogy a gyomok ellen védő talajtakaró fólia megperzseli a növény alsó leveleit. A szomszédos fóliaházakban is árnyékolással lehet a növényeket védeni a kánikulától, a szélső paradicsomsorok termése azonban így is ,,felhólyagzik” az erős napsütéstől.
A magyarfenesi fóliaházakban ilyen paradicsomok érnek gyönyörű pirosra
Fotó: Orbán Orsolya
Vendéglátónk szerint idén bőven kijutott a szeszélyes időjárásból. Amikor áprilisban palántázni kellett, hideghullám hátráltatta a munkákat, így jó darabig csak korai retket, hagymát, salátát és spenótot lehetett a farm előtti standon árulni a helybélieknek és az átutazóknak. A tavaszi fagyok miatt a zöldségek vegetációja 2-3 hetet késett. A fóliasátrakat ma már nem éri meg fűteni a magas üzemanyag-, gáz- és tűzifaárak miatt, csak hideg-fóliában lehet kifizetődően zöldséget termelni Erdély hidegebb vidékein. A falu felső részében a családi ház mögötti palánta- és korai virágnevelő fóliaház kap téli fűtést.
Az induláshoz visszakanyarodva Lehel elmondja, hogy virággal kezdték, de mivel Magyarlónán is van egy nagybani virágtermesztő, úgy döntöttek, átállnak zöldségre, mert a völgyben két virágos nem tudna megélni. Kezdetben párhuzamosan ment a virág- és zöldségtermesztés, végül az utóbbi mellett állapodtak meg, de március 8-ra, nők napjára továbbra is ültetnek kora tavaszi virágokat, illetve a halottak napjára szánt őszi krizantémtermesztés is megmaradt.
A farm előtti standon megvásárolható friss zöldségek
Fotó: Orbán Orsolya
,,A zöldségtermesztés úgy indult, hogy elmentem a piacra palántát vásárolni, többféle paprikát vettem. Megkérdeztem az árust, hogy melyik milyen fajta, és a fóliasátorban nyugodt lélekkel elültettem két sor paprikát.
– idézi fel az indulás körülményeit vendéglátónk. Évről évre terjeszkedtek, bővítettek, mára már teljes kapacitással működik az intenzív zöldségtermesztő farm.
A téli ünnepeket követően januárban, rövid pihenő után kezdődik el a munkamenet, elsőként a nők napjára szánt virágok hagymáit ültetik el, és a palántanevelő fóliaház mozgatható fémasztalainak cserepeibe kerülnek a paradicsom, paprika, zeller, és egyéb zöldségek magvai, amelyeket különböző beszállítóktól vásárolnak. A fóliasátras palánták kiültetésére csak április 20-a után kerül sor, mert a korai fagyok egyre több kárt okoznak a fűtetlen fóliasátrakban termelő kertészeknek. László-Rigó Lehel meséli, hogy a korábbi években megpróbálkozott április elejei kiültetéssel is, de volt esztendő, hogy a közel egy méteres paradicsomnövények kétharmadát elvitte a kora tavaszi fagy.
Mindig van munka a kertészetben
Fotó: Orbán Orsolya
Szabad földben padlizsánt, káposztát és krumplit termesztünk: kora tavasztól novemberig mindig akad áru a telephely előtti üzletben”– mutatja be dióhéjban éves tevékenységüket a magyarfenesi gazda.
A farm előtti standokon fogy el a termények nyolcvan százaléka, a kora tavaszi és a késő őszi virágidényben szoktak virágot szállítani Szászfenesre és Kolozsvárra, de ez az összforgalom töredéke, mert minden zöldség helyben talál vevőre.
Nem dolgoznak viszonteladókkal, mert a gazda szerint a jó minőségű termények esetén ez nem kifizetődő a termelő számára.
A kereskedők a gyenge minőségű, agyonvegyszerezett tömegárut kedvelik, amihez olcsón hozzájutnak, és nagy árréssel tudják értékesíteni.
A hosszú évek során kialakult egy hűséges vevőkörük, amelyik tudja, ha tiszta zöldséget akar vásárolni, akkor meg kell keresnie olyan gazdákat, akiknek a munkájában megbízik.
László-Rigó Lehel szerint elképesztő dolgok történnek Romániában a zöldségek bevizsgálása terén: senki nem ellenőrzi, hogy például a kolozsvári dezméri nagybani piacra – ahonnan a város piacait és sok zöldségesboltot ellátnak – milyen zöldség kerül, mikor volt permetezve, milyen szerekkel. Mindössze egy-egy nagyáruházban veszik komolyan a mezőgazdasági termékek bevizsgálását.
A serkentőszerek nélkül érő zöldség vegetációja jóval hosszabb
Fotó: Orbán Orsolya
A László-Rigó-zöldséges nem rendelkezik biotermelői bizonyítvánnyal, de zömében a biogazdálkodásban használatos szereket használja. Csak kivételes esetben nyúlnak erősebb rovarölő szerekhez, amikor más lehetőség nincs, de a gazda szerint mindig betartják az élelmiszer-biztonsági várakozási időt. Amit senki nem ellenőriz, de számukra ez erkölcsi kötelesség.
Főleg László-Rigó Zsuzsa foglalkozik az üzlet előtti standon történő értékesítéssel. Nehéz volt az indulás, amíg az emberek meggyőződtek, hogy jó minőségű, ízletes árut kínálnak. Így lett az évek során egyre több visszajáró kliensük, akik újakat hoztak a szomszédos falvakból is. Olyanokat is, akiknek orvosi tanácsra nem szabad szermaradványokat tartalmazó zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani. Van, aki a cukorbetegeknek ajánlott paradicsom miatt keresi őket: a tucatnyi paradicsomfajta között ilyent is termesztenek.
A gazda szerint nem a mennyiségre, hanem a minőségre törekszenek, aminek nyilván magasabb ára van, de ma már egyre több vásárló hajlandó pár lejjel többet fizetni a minőségi, jó áruért.
Csepegtetőfejes öntözéssel ázik a káposztaföld
Fotó: Orbán Orsolya
A munkába besegítő tizenéves fiuk és egyetemista lányuk mellett alkalmi munkaerő, napszámos nincs, egy állandó külső segítség szokott bedolgozni a családi farmon. Kérdésemre, hogy milyen jövőt lát a zöldségtermesztésben, a magyarfenesi gazda úgy fogalmaz, hogy Romániában nagy jövője van a mezőgazdaságnak, mert mindenki menekül a termőföldtől, az emberek többsége nem szereti ezt a fajta munkát, ahol sokat kell dolgozni, és nem lehet belőle meggazdagodni. A kora reggeltől késő estig tartó műszak soknak tűnik, de az a jó benne, hogy a gazda úgy osztja be az idejét, ahogyan neki megfelel, délben, a nagy melegben pihen.
,,Ez a legjobb szakma a világon” – mondja búcsúzóul László-Rigó Lehel a magyarfenesi zöldségesében.
A szabadföldi padlizstermesztésben július második felében jelenik meg a termés
Fotó: Orbán Orsolya
A palántanevelés idénye van, amikor a gazdák igyekeznek megbízható emberektől vásárolni kiültetésre kerülő zöldségpalántákat. A Szilágy megyei Rátonban az Illés család palántakínálatát a megye több piacán is jól ismerik, sok visszajáró vásárlójuk van.
Sándorhomoki krumplit és számos zöldségfélét termeszt a Diószegi házaspár, amelynek tagjai bő tíz évvel ezelőtt fiatal értelmiségiekként úgy döntöttek, a városi kényelem helyett egy Szatmár megyei falusi portára költöznek, hogy gazdálkodásból éljenek meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ország területének jelentős részére érvényes, záporokra és viharos szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Vége lehet a kutyák élethosszig tartó láncra verésének Romániában: egy új törvénytervezet napi két órában korlátozná a megkötve tartást, a szabályszegőket pedig bírsággal, ismételt esetben akár az állat elkobzásával is sújthatnák.
Újabb állatok pusztultak el a récekeresztúri vadállatfarmon, ahol tavasszal több száz bölény és szarvas pusztulása miatt indult vizsgálat. A friss felvételek szerint a helyzet hónapokkal később sem rendeződött.
Egy férfi meghalt és egy nő megsérült csütörtök kora este a Temesvár körgyűrűjén történt közúti balesetben, amelyben három autó és egy téglákat szállító kamion ütközött össze.
Trianon évfordulójának a napján nemcsak a veszteségre emlékezünk, hanem arra az erőre is, amely a legnehezebb időkben is képes volt megtartani bennünket – írta csütörtökön a nemzeti összetartozás napján közzétett üzenetében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Kilőtték a keddről szerdára virradó éjszaka azt a medvét, amelyik az utóbbi időszakban több ízben feltűnt Brassópojánán, és egy biztonsági kamera felvétele szerint egy szálloda épületébe is bement – közölte szerdán a brassói polgármesteri hivatal.
Házkutatásokat tartottak szerdán Cristian Pomohaci népdalénekesnél, volt ortodox papnál egy szexuális bántalmazással kapcsolatos ügyben. Több helyszínen vizsgálódtak az ügyészek, köztük egy Marosvásárhely központjához közeli ingatlanban is.
Május végére az A3-as észak-erdélyi autópálya Bisztraterebes–Bihar szakaszának több mint 50 százaléka elkészült – számolt be szerdán az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Az apja elleni robbantásos merénylet kitervelésével gyanúsított Laura Dronca kifogásolta, hogy a néhai üzletember meggyilkolásának ügyében beidézett egyik tanút az ügyészek felmentették a büntetőjogi felelősség alól.
A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a település történetének kutatásában. Nagy Adél lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!