
Fotó: Veres Nándor
Miközben a hétvégén a civilek ismét utcára vonultak többtucatnyi városban a törvénytelen erdőkitermelés ellen tiltakozva, Klaus Johannis államfő kihirdette a sokat vitatott új erdészeti kerettörvényt.
Az erdők és fák védelme érdekében vonultak utcára a civilek több erdélyi városban, a törvénytelen erdőkitermelés ellen tiltakozva. Csíkszeredában pénteken, a környezetvédelem világnapján szerveztek tiltakozó akciót, a résztvevők egyúttal az osztrák Schweighofer Rétyen épülő üzeme ellen is tiltakoztak.
A civilek négynyelvű – magyar, román, angol és német – feliratot tartalmazó táblákat emeltek a magasba, amelyeken azt hirdették: „Többet ér az erdőnk a ti pénzeteknél!”, illetve „Schweighofer, ne nézz minket hülyének! Ne vedd el a gyerekeink jövőjét!”. Benedek Ágnes, a csíkszeredai megmozdulás egyik kezdeményezője munkatársunknak elmondta, fontos, hogy a helyi civil társadalom is kifejezze véleményét a jogsértő erdőirtás ellen, hiszen az ökoszisztéma tönkretétele zajlik az országban.
Veszélyben a helyi munkáltatók
„Követeljük, hogy áttekinthetőbb legyen a törvénykezés, nemcsak az erdő-, hanem a környezetvédelem szempontjából is, továbbá szeretnénk, ha javítanák az erdőradarrendszer hatékonyságát, és azt is, hogy nagyobb hangsúlyt fektetessenek a visszaerdősítésre” – sorolta a civil követeléseket a szervező. Ugyanakkor kiemelte, nem a józan erdőgazdálkodással van a gond, hanem azzal, hogy a kistermelők, a kis fafeldolgozók teljesen visszaszorulnak a rétyi fafeldolgozó üzem terjeszkedése miatt.
„A Schweighofer monopolhelyzetbe kerülését azért is lenne fontos megakadályozni, mert ellenkező esetben hátrányosan érintené a kis helyi bútorgyártókat, fafeldolgozókat” – magyarázta.
A tüntetés több mint ötven résztvevőjének Csonta László, a Zöld Székelyföld Egyesület elnöke elmondta, többek között azt kifogásolja, hogy az építkezési engedély kibocsátásához szükséges környezetvédelmi hatástanulmány sokszor csak egy papírt jelent, tartalom nélkül, holott, „ha valami káros a környezetre, azt komolyabban kellene venni”. A tiltakozók végül – ugyanúgy, mint egy héttel ezelőtt – egy fenyőfát formáltak a téren és erről közös fotót készítettek.
Johannis kihirdette a kerettörvényt
Klaus Johannis államfő egyébként pénteken kihirdette a parlamenttől módosítás nélkül visszakapott erdészeti törvénykönyvet. Mint ismeretes, Johannis a Versenytanács figyelmeztetése nyomán egyebek közt azt a cikkelyt kifogásolta, amelyek megakadályozná, hogy egy cégcsoport monopolhelyzetbe jusson a favásárlás során. A környezetvédők azonban ragaszkodtak a monopóliumellenes előíráshoz és országszerte tüntetéseket szerveztek az erdőirtások és a nagy fafeldolgozó cégek romániai tevékenysége ellen tiltakozva.
A jobbközép elnökkel szemben álló szociáldemokrata parlamenti többség az erdőket féltő társadalmi megmozdulások hatására alapozva mindkét házban elvetette az államfő által kért törvénymódosításokat. Ponta korábban azzal vádolta az államfőhöz közel álló ellenzéki liberálisokat, hogy külföldi fafeldolgozó cégek nyomására vették rá az elnököt: kérje a monopóliumellenes rendelkezés törlését. Johannis szokatlanul éles hangnemben utasította el a feltételezést, amellyel szerinte Ponta burkoltan befolyással való üzérkedéssel, vagyis korrupcióval gyanúsította meg őt és az elnöki hivatalt.
Johannis egy interjúban rámutatott: német nemzetiségére alapozva próbálták a szociáldemokraták elhitetni róla, hogy egy osztrák fafeldolgozó cég, a Romániában piacvezető Holzindustrie Schweighofer érdekeit védi. Ugyanakkor az osztrák fafeldolgozó társaság kilátásba helyezte, hogy kivonul az országból az új erdészeti törvény miatt, ezáltal pedig a cég szerint mintegy háromezer munkahely kerül veszélybe Romániában. A Holzindustrie Schweighofer arra hívta fel a figyelmet, hogy a kerettörvény egyes kereskedelmi és befektetési megállapodásokat, valamint a piaci verseny európai szabályait is sértheti.
Új fejezet kezdődött a romániai magyar oktatásban: a 2026–2027-es tanévtől a IX. osztály számára már nem román nyelvű tankönyvek magyar fordításai készülhetnek, hanem magyar szakemberek által magyarul megírt tankönyvek kerülhetnek az oktatásba.
Alig öt évvel a felépítése után szinte teljesen tönkretették az aradi Maros-parton kialakított panorámagát üvegtábláit. A mintegy 300 edzettüveg-panelből már csak néhány maradt épen.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) elmúlt 25 éve Magyarország és az erdélyi magyarság közös eredménye, sikere – hangsúlyozta Tonk Márton rektor a magyar magánegyetem jubileumi tanévének megnyitóján pénteken Marosvásárhelyen.
Továbbra is súlyos állapotban ápolják a kolozsvári sürgősségi kórház intenzív osztályán azt a 22 éves fiatal nőt és 77 éves magyar fogorvos nagyapját, akik súlyos sérüléseket szenvedtek vasárnap este Kolozsvár Donát (Grigorescu) negyedében.
Hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához és a polgárcentrikus közigazgatás bevezetéséhez. Interjúnk első részében többek között az 1989-es hangulatról, a magyar–román viszonyról, a Szabadság-szobor visszaállításáért folytatott küzdelemről mesél.
A brassói városháza arra kéri a lakosokat, hogy ne etessék többé a kóbor állatokat, mert az utcán hagyott étel vonzza a medvéket – számolt be a BZB helyi portál.
Kiköltözött az MCC a kolozsvári Belvedere Szállodából, és megszűnt a diákoknak ingyenes lakhatást biztosító kollégium is – erősítette meg a Krónikának Talpas Botond, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) erdélyi igazgatója.
Halálos medvetámadás történt Brassó megyében: egy 55 éves férfit sebesített meg halálosan a nagyvad. Eközben Marosvásárhelyen csendőrök siettek egy kerékpározó gyermekcsoport segítségére, miután a kiskorúak medvével találkoztak a Somostető erdős részén.
A kolozsvári metró új, európai uniós forrásokból származó finanszírozási szerződést kapott – jelentette be Emil Boc polgármester a városi tanács csütörtöki rendes ülésén. Közlése szerint a teljes metróhálózatnak 2032-ig el kell készülnie.
Nyolcszáz évvel ezelőtt, 1226. október 3-án halt meg Assisi Szent Ferenc, az évfordulót Erdélyben több helyszínen megünneplik a kolostorokban, templomokban.
szóljon hozzá!